Taskent

	Taskent
; Taskent címere	; Taskent zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Üzbegisztán
Polgármester	Rahmonbek Usmonov
Irányítószám	100000
Testvérvárosok	Lista Tunisz; Berlin (1993. április 30. – ); Isztambul; Dnyipro (1998. május – ); Kortrijk; Marrákes; Patiala; Zaragoza; Seattle; Sanghaj (1994–); Szkopje; Tripoli; Várna; Karacsi; Haszkovo; Kijev (1998. január 16. – ); Szentpétervár; Nagoja (2019. december 18. – );
	Népesség
Teljes népesség	2 956 384 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	455 m
Terület	3527 km²
Időzóna	UTC+5
	Elhelyezkedése
	é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111°N 69.279722°EKoordináták: é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111°N 69.279722°E
	Taskent weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.

Történelme

Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő, illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki.

751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig és a talaszi csatában győzelmet arattak. Így lett a térség az iszlám világ része. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták először a Taskent nevet.

1220-ban Dzsingisz kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött.

A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az Orosz Birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt.

A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.

Földrajz

Műholdfelvétel Taskentről

Taskent egy sík területen fekszik az Altaj hegység lábánál, 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

A város egy aktív tektonikus terület felett fekszik, ezért gyakori a földrengés, 1966-ban egy a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségűt jegyeztek fel itt.

Éghajlat

A város éghajlata mediterrán (Köppen: Csa),^[2] erős kontinentális hatással (Köppen: Dsa). A tél hideg és hóesés is jellemző, a nyár pedig hosszú, forró és száraz. A legtöbb csapadék decemberben, januárban és februárban fordul elő, a hóesés mértéke átlagosan 70 cm évente. A nyári időszakban nagyon kevés csapadék hullik, különösen a júniustól szeptemberig tartó időszakban. Az évi napsütés 2800 óra körül alakul.

Taskent éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	22,2	25,7	32,5	36,4	39,3	43,0	44,6	43,1	39,8	37,5	31,1	27,3	44,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	6,2	8,1	14,0	22,1	27,1	33,2	35,8	34,2	29,0	21,4	14,4	8,9	21,3
Átlaghőmérséklet (°C)	1,8	3,4	9,0	16,1	20,3	25,6	27,7	25,9	20,9	14,5	9,1	4,5	15,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,6	−1,4	4,0	10,1	13,5	17,9	19,6	17,5	12,7	7,5	3,7	0,1	8,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−28,0	−25,6	−16,9	−6,3	−1,7	3,8	8,2	3,4	0,1	−11,2	−22,1	−29,5	−29,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	57	57	64	59	40	10	3	2	6	29	41	53	421
Havi napsütéses órák száma	117	127	164	216	303	363	384	365	300	226	150	105	2820
Forrás: Centre of Hydrometeorological Service of Uzbekistan, Hong Kong Observatory

Közlekedés

Légi

A város nemzetközi repülőtere az Islom Karimov Taskent nemzetközi repülőtér.

Tömegközlekedés

A taskenti metró 1977-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. 2020-ban átadtak egy új metróvonalat. A villamosközlekedés 2016-ban teljesen megszűnt, hossza 130 km volt. Trolibusz 1947 óta működik a városban.

Híres emberek

Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig)
Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros
Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó
Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós
Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó
Habibullah Khán, 1901 és 1919 között afgán emír.
Rustam Qosimjonov, sakknagymester
Elena Kats-Chernin, zeneszerző
Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző
Yodgor Obid, költő és polgári aktivista
Peter Odemwingie, focista
Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő
Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus
Rashid Sunyaev, asztrofizikus
Guryanov Mikhail, mérnök
Mirdjalal Kasimov, focista
Alik Szaharov, operatőr, rendező
Shahzoda, énekesnő
Leftheris Pantazis, énekes

Testvérvárosai

Jegyzetek

Források

Paul Stronski: Tashkent: Forging a Soviet City 1930-1966 (Central Eurasia in Context sorozat), University of PIttsburgh Press, Pittsburgh, 2010, ISBN 9780822961130