Tau Ceti
A Tau Ceti (τ Ceti) csillag a Cetus (Cet) csillagkép egyik tagja. Tömege és színképosztálya a Naphoz hasonló. A Naprendszertől való távolsága kevesebb mint 12 fényév, ezért viszonylag közeli csillagnak számít. Akár szabad szemmel is észlelhető az őszi, téli hónapokban, a déli horizont felett. Vizuális fényessége 3,50 magnitúdó, ami közepesnek számít. Átmérője csak 10%-kal kisebb a Napénál. Felszíni hőmérséklete pár száz fokkal marad el a Nap 5500 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletétől. Luminozitása - fénykibocsátása - a Napénak 52%-a. Más ismert csillagoktól eltérően nem rendelkezik hagyományos elnevezéssel. A csillagászok 2012-ben legalább öt bolygót észleltek a csillag körül, közülük kettő a lakhatósági zónában található, azonban a csillag körüli porkorong és aszteroidaöv miatt azokon az értelmes életre veszélyt jelentő becsapódások esélye sokkal nagyobb. Mindennek ellenére a Naphoz való rendkívüli hasonlósága és közelsége miatt a csillagászok kiemelt figyelmét élvezi, ahogy a földönkívüli lények utáni kutatás egyik célpontja is a bolygórendszer.
| Tau Ceti | |
 | |
| Más jelölések | HD 10700, LHS 146 |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Cet |
| Rektaszcenzió | 01h 44m 04s[1] |
| Deklináció | -15° 56′ 54,9″[1] |
| Távolság | 11,905 ± 0,007 fé, 3,650 ± 0,002 pc |
| Látszólagos fényesség | 3,50 ± 0,01[1] |
| Abszolút fényesség | 5,69 |
| Színkép típusa | G8.5V[1] |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 273,8097 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | −16,597 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | -1721,728 mas/év |
| deklinációban | 854,963 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 0,793 ± 0,004 R☉ |
| Tömeg | 0,783 ± 0,012 M☉ |
| Színindex (B-V) | +0,22 |
| Színindex (V-I) | +0,72 |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 5344 ± 50 K |
| Luminozitás | 0,52 ± 0,03 L☉ |
| Kor | 5,8 milliárd év |
| Forgási adatok | |
| Forgási periódus | 34 nap |
| Radiális forgási sebesség | 18,509 km/s[2] |
| Rendszer | |
| Bolygók | 5 |
Jellemzői
szerkesztésA Tau Ceti rendszerben jelenlegi ismereteink szerint mindössze egy csillag található. Halványan megfigyelhető ugyan egy kísérőnek tűnő objektum, de ez több mint 10 szögmásodpercre helyezkedik el tőle. A Tau Ceti a Napnál kisebb, valamivel gyengébb fényességű, és kicsivel öregebb csillag is. Ennek megfelelően ha lakható bolygó kering körülötte, annak 0,7 CsE-re kell lennie tőle (ami kb. a Nap-Vénusz távolságnak felel meg). Stabil csillagnak mondható, csekély mágneses tevékenységgel. A csillag körül rengeteg aszteroida kering egy porfelhőben, amely, ha valamelyik bolygóján ki is alakult élet, arra komoly veszélyt jelentő becsapódás-kockázatot jelent. Mindenesetre nem kizárt, hogy lehet a rendszerben egy Jupiter-típusú gázóriás, amely ezek nagyobb részét képes befogni vagy eltéríteni. Ezek az objektumok a Nap Kuiper-övéhez hasonlóan helyezkednek el, csak háromszor közelebb a csillaghoz. Ilyen jellegű jelenlétük azt bizonyítja, hogy az évezredek alatt folyamatosan újratermelődnek, galaktikus ütközések útján. Ez a bolygók keletkezésére vonatkozó tudásunkra is kihatással van, ugyanis ez azt igazolja, hogy a csillagoknak nem feltétlenül kell elveszíteniük porkorongjukat. Lehetséges, hogy a Nap egy kivételes rendszer, amelyből az aszteroidák talán a csillagfejlődés korai szakaszában tűntek el egy másik, áthaladó csillag hatására.
Bolygók
szerkesztés2012. december 19-én csillagászok nemzetközi csoportja 5 bolygót fedezett fel a csillagrendszerben. A bolygók egyike a csillag lakhatósági zónájában kering, ahol folyékony víz stabilan előfordulhat a felszínen. Tömege ötször nagyobb a Földnél, így ez eddig a lakhatósági zónában keringő legkisebb bolygó egy napszerű csillag körül. A rendszer másik négy bolygója 2-6-szor nagyobb a Földnél, keringési idejük a csillaguk körül 14-642 nap között van.[3]
A Tau Ceti rendszer bolygói
Irodalmi említés
szerkesztésA tau Ceti rendszerben esetleg lehetséges intelligens élet több magyar írót is megihletett. Zsoldos Péter tudományos-fantasztikus regénytrilógiája (A Viking visszatér, Távoli tűz, Az utolsó kísértés) a tau Ceti második bolygóján játszódik. Csernai Zoltán Csillagember címen ismert regénysorozatának (Titok a világ tetején, Az özönvíz balladája, Atleontisz, A tollaskígyó utolsó visszatérése) földönkívüli utazóinak származási helye a tau Ceti negyedik bolygója. Isaac Asimov regényeiben többször előforduló Auróra bolygó is a tau Ceti rendszerében található. (A Hajnal bolygó robotjai c. könyvben nevezi meg R. Danel Olivaw). Andy Weir: A Hail Mary-küldetés című regénye is a Tau Ceti rendszerében játszódik.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ a b c d Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. Centre de Données astronomiques de Strasbourg. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
- ↑ Spectroscopic Parameters and atmosphEric ChemIstriEs of Stars (SPECIES) I. Code description and dwarf stars catalogue, SIMBAD
- ↑ Lakhatónak tűnő bolygó van egy napszerű csillagnál. origo.hu. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
További információk
szerkesztés- Nearby Stars Database
- Tau Ceti at Jim Kaler's STARS site
- Tau Ceti: Life Amidst Catastrophe? at Centauri Dreams
- Tau Ceti: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |