Tehéntinóru

A tehéntinóru, vagy régi nevén tehén fenyőtinóru (Suillus bovinus vagy Boletus bovinus), Magyarországon is megélő, de ritka gombafaj. A tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjén belül inkább a Suillaceae családba sorolják, és nem a tinórufélék (Boletaceae) közé.

Tehéntinóru
Suillus bovinus Fenyőerdőben, (Galícia)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales) Család: Suillaceae Nemzetség: Suillus Faj: S. bovinus
Tudományos név
Suillus bovinus (L.) Roussel (1806)
Szinonimák
Boletus bovinus L. (1753) Agaricus bovinus (L.) Lam. (1783) Ixocomus bovinus (L.) Quél. (1888) Mariaella bovina (L.) Sutara (1987)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tehéntinóru témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tehéntinóru témájú médiaállományokat és Tehéntinóru témájú kategóriát.

Tehéntinóru mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás csöves olajzöld

Kalap Lemezek Tönk domború vagy benyomott nincsenek csupasz

Előfordulása

Európában általában mindenfelé elterjedt, a síkságoktól az Alpokig megtalálható. A tápanyagban szegény, homokos, erősen savanyú talajú kéttűs fenyőerdőket kedveli, de előfordulhat lucosban is. Augusztustól októberig nő. Magyarországon nem gyakori.

Megjelenése

Suillus bovinus

A kalap 3–10 cm széles lehet. Fiatalon domború, párna formájú, kissé begöngyölt peremmel, később jobban kiterül, szabálytalanul ellaposodik és benyomottá válik. Halvány sárgás-barnás, bőrszínű vagy vörösesbarna. A bőre nedvesen erősen tapadós, de gyorsan szárazzá válik. Felülete csupasz, sima vagy finoman ráncos, egyenetlen a rászáradt nyálkától.

A csövek halvány szürkéssárgák, majd olívsárgák vagy barnák lesznek, a tönkre szélesen ránőttek vagy lefutók. A kalap húsáról nehezen lehet lefejteni.

Pórusainak színe azonos a csövekével vagy kicsit piszkosabbak, tágak és szabálytalanok, többnyire fogszerűen kihúzottak.

Tönkje 3–6 cm hosszú és 0,5-1,5 cm vastag, többnyire húsos, fiatalon kissé hasas, néha görbült. Felületének színe a kalapéhoz hasonló, de gyakran halványabb. A csúcsán majdnem mindig sárga árnyalatú, lefelé kissé barnás, hosszában benőtten szálas.

A húsa halványsárga vagy barnás, beszáradáskor rózsaszín-hús-vörös színű lesz. Kellemesen gyümölcsös szagú, savanykás ízű.

Spóraszíne halvány olívbarna.

Felhasználhatósága

Ehető gomba, de idősebb korában fássá válik.

Összetéveszthetősége

A tapasztalatlan gyűjtő a tarka tinóruval tévesztheti össze, aminek durva, nemezes pikkelyek borítják a kalapját, és pórusai nagyon szűkek.

Megjegyzés

Ugyanazon az élőhelyen a rózsapiros nyálkagomba is megtalálható. A két faj, hasonló talajviszonyokat és fafajokat igényel.

A bovinus szó jelentése: tehénhez hasonló színű.

Források

• Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.