Telekes Béla

(1873–1960) magyar költő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Telekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4.[3]Budapest, 1960. október 28.)[4][5] költő, műfordító.

Telekes Béla
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Csalogány utca 41. szám alatt
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Csalogány utca 41. szám alatt
SzületettKlein Béla Lajos
1873. május 4.[1]
Felsőtelekes
Elhunyt1960. október 28. (87 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSoós Erzsébet
(h. 1900–1953)
Foglalkozásaköltő
SírhelyeFarkasréti temető (19/2-2-11/12)
A Wikimédia Commons tartalmaz Telekes Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Telekes Lajos pénzügyi számtanácsos és Kzsenzig Malvina fiaként született. Édesanyját hatéves korában elvesztette.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1900 nyarán nevezte ki Hódmezővásárhelyre polgár-iskolai tanárnak.

Jelentős műfordítói tevékenységet folytatott. Olyan neves íróktól fordított, mint: Dickens, Hauptmann, Ibsen, Kleist, Lermontov, Maeterlinck, Molière, Poe, Rostand, Shakespeare, Strindberg, Oscar Wilde.

Rudolf Steiner első magyar fordítása is az ő munkája, mely 1922-ben jelent meg.

Felesége Soós Erzsébet (1875–1953) volt, akit 1900. július 31-én Budapesten vett nőül.[6]

Gyermekei:

  • Telekes Lajos (1903–?)
  • Telekes Kornél (1905–1956). Felesége Zsinka Margit.
  • Telekes Mária

Művei (válogatás)

szerkesztés
  • Káprázatok (versek, Budapest, 1895)
  • Versek (Budapest, 1906)
  • Fekete gályán (versek, Budapest, 1936)
  • Válogatott versek (Budapest, 1956)
  • Ez itt az álmok rengetegje (Szerkesztette: Szeghalmi Elemér; Budapest, 1975)
  • Az én múzsám (Szerkesztette: Vozár Jolán – Szeghalmi Elemér; Budapest, 1981)

Díjai, elismerései

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Arany Lajos: Telekes Béla és korai szerelmi költészete. Galyasági Füzetek 7. Perkupa, 2002.
  • Szeghalmi Elemér: Ady költői előfutára. Telekes Béla lírája a századfordulón. Vigilia, 1979. 5. sz. 311–319. oldal.