Temeskövesd

falu Romániában, Arad megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. július 12.

Temeskövesd (Cuveșdia) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Temeskövesd (Cuveșdia)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségSistaróc
Rangfalu
KözségközpontSistaróc
Irányítószám317346
SIRUTA-kód12420
Népesség
Népesség85 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 08″, k. h. 21° 40′ 54″45.952322°N 21.681708°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 08″, k. h. 21° 40′ 54″45.952322°N 21.681708°E
SablonWikidataSegítség
Temeskövesd egy 1700-as évekből való térképen

Lippától délre, Sistaróc és Aga közt fekvő település.

Története

szerkesztés

Temeskövesd a középkorban Arad vármegyéhez tartozott, és ekkor az oklevelekben Alsó-Kövesd néven volt említve. 1440-ben a solymosi vár tartozéka volt, majd 1483-ban a Garai család tagjai a Bánffiaknak adták el. 1487-ben már két részből álló település volt: Alsó- és Felső-Kövesd néven. Alsókövesd a mai község helyén feküdt, míg Felsőkövesd 5 kilométerrel északabbra.

1717-ben a kincstári jegyzékben neve Gorni-Kuvesd és Dolna-Kuvesd elszlávosodott alakban volt feljegyezve. 1723-1725 között a gróf Mercy térképén Kuvesda, az 1761-es hivatalos térképen pedig Guvesta néven a lippai kerületben szerepelt, majd 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták.

Mai lakossága a 15. század közepén telepedett le a faluba. A 17. században a két község lakosai a mai Temeskövesden éltek. 1818-ban a település nevét Guvesdia alakban említették az oklevelek. Birtokosa 1848-ig a kamara volt. 1848-tól 1850-ig báró Sztojánovits János volt itt a birtok kincstári bérlője.

1910-ben 1437 lakosából 1409 román, 17 német, 8 magyar volt. Ebből 1410 görögkeleti ortodox, 19 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Görög keleti temploma 1832-ben épült.

Hivatkozások

szerkesztés
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.