Thai királyi általános átírási rendszer
A Thai királyi általános átírási rendszer (vagy thai királyi átírás, angol nyelvű rövidítése RTGS) a thai nyelv hivatalos[1][2] átírása latin betűs írásra. A thai nyelv saját bonyolult írással rendelkezik: a thai írás 44 mássalhangzójellel, 28 magánhangzójellel, és ezen kívül még mássalhangzó-magánhangzó kombinációkkal és tónusjelekkel rendelkezik. Latin átírásának szabályait a Thaiföldi Királyi Intézet publikálta, eddig négy verzióban: 1932-ben, 1939-ben, 1968-ban és 1999-ben.[3][4][5]
A latin átírást útjelző táblákon és hivatalos kormánypublikációkban is használják. Majdnem teljesen azonos az ISO 11940-2 sztenderddel.
A magyar Wikipédia nem a thai királyi átírást követi, hanem a magyar szabályzatok előírásai szerint és azok szellemében létrehozott saját irányelv szerint jár el.
Jellemzői
szerkesztésA rendszer fő jellemzői:
- Csak a latin ábécé alapbetűit használja, diakritikus jelek nélkül.
- Minden magánhangzót és kettőshangzót magánhangzójelekkel ír át: a, e, i, o, u.
- Az egyszerű a, e, i, o, u betűk monoftongusok, a nemzetközi fonetikai ábécének (IPA) megfelelő értékkel.
- Az e-vel végződő összetett betűk (digráfok) monoftongusok: az ae, oe, ue betűk hangzásban az IPA ɛ, ɤ, ɯ betűinek felelnek meg. Tipográfiai megjelenésüket ugyanakkor úgy választották meg, hogy az IPA æ, œ, ɯ betűire (ligatúra-jeleire) hasonlítsanak.
- Az a, i, o végű összetett betűk kettőshangzók, amelyeket az IPÁ-ban a, j, w jelöl.
- A magánhangzókat az IPÁ-nak megfelelően használja, kivéve a következő eseteket:
- A h-s összetett betűk, mint ph, th, kh hehezetesek (az IPÁ-ban pʰ, tʰ, kʰ), így megkülönböztetve a nem hehezetes kiejtésű p, t és k hangoktól.
- Akár az angol nyelv, ng-t használ az IPA ŋ hangjára.
- Az angolhoz némileg hasonlóan a ch jelöli az IPA t͡ɕʰ és t͡ɕ hangjait.
- Az angolhoz hasonlóan y-t használ az IPA j hangjára.
A szóvégző mássalhangzókat a kiejtés, és nem a thai írás alapján írják át.
A magánhangzók az átírásban arra a helyre kerülnek, ahol ejtik őket, nem úgy, mint a thai írásban. Olyan kiejtett magánhangzókat is leír, amelyeket a thai írás csak beleért.
Kötőjelet használnak a szótagelválasztás egyértelműsítésére, ha a következő szótag magánhangzóval kezdődik, illetve ng előtt, ha a megelőző szótag magánhangzóval ér véget.
Az átírt szavak közt szóköz van, bár a thai írás folyamatos, szóközök nélküli. Például „สถาบันไทยคดีศึกษา” (a Thai Tanulmányok Intézete) átírva „Sathaban Thai Khadi Sueksa”. A szóösszetételeket és a személyneveket azonban nem bontják meg szóközzel. Például, „ลูกเสือ” (összetett szó, cserkész) átírva „luksuea” és nem „luk suea” („ลูก” + „เสือ” = tigris + kölyök). „โชคชัยจิตงาม” (valaki utó- és családi neve) – átírva „Chokchai Chitngam”, és nem „Chok Chai Chit Ngam”.[1]
Kritikák
szerkesztésA rendszer nem írja át maradéktalanul a thai fonémákat. Különösen a következő dolgok hiányoznak belőle:
- Nem rögzíti a tónusokat..
- Nem tesz különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között.
- A ch jel nem tesz különbséget az IPA t͡ɕ és t͡ɕʰ hangja között.
- Nem tesz különbséget az IPA ɔ és o hangjai között.
Problematikus esetek:
1. fonéma 2. fonéma RTGS Thai IPA Leírása Magyarul Thai IPA Leírása Magyarul ch จ t͡ɕ Zöngétlen fogmeder-szájpadlás
zár-réshangnagyjából -ty ฉ, ช, ฌ t͡ɕʰ Hehezetes zöngétlen fogmeder-szájpadlás
zár-réshangnagyjából csh o โ–ะ, – o Hátul képzett, középső nyelvállású
rövid, ajakkerekítésesmint azt angol "note" szóban เ–าะ ɔ Hátul képzett, alsó nyelvállású
rövid, ajakkerekítéseso az angol "boy" szóban โ– oː Hátul képzett, középső nyelvállású
hosszú, ajakkerekítésesamint az o az angol "go" szóban –อ ɔː Hátul képzett, legalsó nyelvállású
hosszú, ajakkerekítésesmint aw az angol "raw" szóban.
Az eredeti, 1932-es verzió olyan általános rendszert képzelt el, amely nagyjából fedi a kiejtést, és egy kiegészítő rendszert a magánhangzók hosszúságával, a tónusokkal, és speciális thai karakterekkel.[6] A ch és az o okozta zavart az 1968-as változat vezette be.
Átírási táblázat
szerkesztésA mássalhangzóknál az átírás a szótagkezdő és a szótagzáró pozícióra van megadva. a magánhangzók esetében kötőjel jelöli a kezdő mássalhangzó pozícióját.
Mássalhangzók | Magánhangzók | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Royal Gazette 116 (37 ง): 11, 1999-05-11, <http://www.ratchakitcha.soc.go.th/DATA/PDF/2542/D/037/11.PDF>
- ↑ Report on the Current Status of United Nations Romanization Systems for Geographical Names: Thai, <http://www.eki.ee/wgrs/rom1_th.pdf>
- ↑ Standard for transcribing the Thai alphabet into the Roman alphabet by conveying the sound, <http://www.royin.go.th/wp-content/uploads/2015/03/416_2157.pdf> (Thai nyelven)
- ↑ Principles of Romanization for Thai Script by Transcription Method, <http://unstats.un.org/unsd/geoinfo/UNGEGN/docs/8th-uncsgn-docs/inf/8th_UNCSGN_econf.94_INF.41.pdf> (ENSZ-dokumentum)
- ↑ Nitaya Kanchanawan (July–September 2006), "Romanization, Transliteration, and Transcription for the Globalization of the Thai Language", The Journal of the Royal Institute of Thailand 31 (3), <http://www.royin.go.th/wp-content/uploads/royin-ebook/276/FileUpload/758_6484.pdf>
- ↑ "A Notification of the Royal Institute concerning the Transcription of Thai Characters into the Roman", The Journal of the Thailand Research Society XXXIII: 49–65, March 1941, <http://www.siamese-heritage.org/jsspdf/1941/JSS_033_1d_RoyalInstituteTranscriptionOfThaiIntoRomanCharacters.pdf>
- ↑ Szótagzáró mássalhangzó előtt
- ↑ Szótagzáró mássalhangzó nélkül
Források
szerkesztés- Nitaya Kanchanawan (July–September 2006), "Romanization, Transliteration, and Transcription for the Globalization of the Thai Language", The Journal of the Royal Institute of Thailand 31 (3), <http://www.royin.go.th/wp-content/uploads/royin-ebook/276/FileUpload/758_6484.pdf>