Thomas Keneally
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Thomas Michael Keneally, AO (Sydney, 1935. október 7. –) ausztrál regényíró, drámaíró, esszéíró és színész. Legismertebb regénye a Schindler bárkája (1982) , melyből Steven Spielberg készített Oscar-díjas filmet Schindler listája (1993) címmel.
Thomas Keneally | |
Keneally a „Brave” című film premierjén a Sydney-i Filmfesztiválon, 2012. június 11. | |
Született | 1935. október 7. (89 éves) Sydney, Új-Dél-Wales, Ausztrália |
Állampolgársága | ausztrál[1][2] |
Nemzetisége | ausztrál |
Foglalkozása | |
Iskolái | St Patrick's College, Strathfield |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Keneally témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésKeneally mindkét szülője (Edmund Thomas Keneally és Elsie Margaret Coyle) ír apáktól született az új-dél-walesi Kempsey városában, és bár Sydneyben született, első éveit is Kempseyben töltötte.[5] Apja, Edmund Thomas Keneally a második világháborúban az Ausztrál Királyi Légierőnél repült, majd visszatért egy kisvállalkozáshoz Sydneyben. 1942-re a család a Homebush-beli (Sydney külvárosa) Loftus Crescent 7-be költözött, amely Sydney bel-nyugati részén található. Keneally beiratkozott a Christian Brothers St Patrick's Főiskolára,[6] Strathfieldbe . Nem sokkal ezután megszületett bátyja, John. Keneally 1952-ben végzett diplomájához Nemzetközösségi ösztöndíjat nyert.[7]
Keneally ezután belépett a Szent Patrik Szemináriumba, Manly-ben , hogy katolikus papnak tanuljon. Bár a szemináriumban szentelték diakónussá, hat év elteltével levert állapotban távozott anélkül, hogy pappá szentelték volna. Sydney-i iskolai tanárként dolgozott, és a New England Egyetem[8] oktatója volt (1968–1970), mielőtt regényíróként sikert aratott.[7]
Keneallyt 1964-ig "Mick" néven ismerték, de amikor publikálni kezdett – kiadója tanácsára – az igazi kerestnevét kezdte használni.[5]
Pályafutása
szerkesztésKeneally első története a The Bulletin magazinban[9] jelent meg 1962-ben Bernard Coyle álnéven. 2014 februárjáig több mint 50 könyvet írt, köztük 30 regényt. Különösen híres a Schindler-bárkájáról (1982) (később Schindler listája címmel), az első ausztrál regénye, amely elnyerte a Booker-díjat, és ez az alapja a Schindler listája (1993) című filmnek. Ezt megelőzően már háromszor felkerült a Booker rövidlistájára: 1972-ben a The Chant of Jimmie Blacksmith, 1975-ben a Gossip from the Forest, és 1979-ben a Confederates.[10]
Számos regénye történelmi anyag átdolgozása, bár pszichológiáját és stílusát tekintve modern.
Timberlake Wertenbakernek[11] a londoni Royal Court Theatre-ben[12] bemutatott, Our Country's Good (Hazánk üdve) című darabja Keneally The Playmaker című könyvén alapul. Ebben a Nagy-Britanniából a Birodalom ausztráliai büntetés-végrehajtási telepére kitoloncolt elítéltek adják elő George Farquhar[13] A toborzótiszt (The Recruiting Officer) című vígjátékát, amely az angol Shrewsbury városában játszódik. Max Stafford-Clark[14] művészeti vezető Levelek George-nak (Letters to George) című könyvében írt a repertoáron szereplő darabok színpadra állításával kapcsolatos tapasztalatairól.
Keneally néhány filmben is szerepelt. Kis szerepet játszott Fred Schepisi The Chant of Jimmie Blacksmith (1978) című filmjében[15] (saját regénye alapján), és Marshall atyát alakította a szintén Schepisi által rendezett, The Devil's Playground (Az ördög játszótere) című díjnyertes filmben (1976).[16]
1983-ban az Ausztrál Rend tisztjévé (AO) nevezték ki. Ő egy ausztrál élő kincs.[17]
1985 és 1988 között tagja volt az Ausztrál Művészeti Tanács (Australia Council for the Arts) Irodalmi Testületének, 1985 és 1989 között pedig a Nemzeti Könyvtanács elnöke.
Vendégprofesszor volt a Kaliforniai Egyetemen, Irvine-ben (UCI), ahol 1985-ben egy negyedéven át tanította a diplomás szépirodalmi műhelyt. 1991-től 1995-ig vendégprofesszor volt az UCI írói programjában.[18]
2006-ban Peter Pierce, a James Cook Egyetem ausztrál irodalom professzora ezt írta: „Keneally néha a legközelebbinek tűnik irodalmunk Balzacjához; a maga gazdag és egyedi módján egy ausztrál „emberi vígjáték” szerzője.”
A Tom Keneally Centre[19] 2011 augusztusában nyílt meg a Sydney Mechanics' School of Arts-ban,[20] ahol Keneally könyvei és emléktárgyai találhatók. Az oldalt könyvbemutatókra, felolvasásokra és írásórákra használják.[21]
Keneally a Menedékkérői Információs Központ[22] nagykövete, ami egy nonprofit szervezet, amely személyes és gyakorlati támogatást nyújt az Ausztráliában menedéket kérőknek.[23]
Schindler bárkája
szerkesztésKeneally 1982-ben írta a Booker-díjas regényt, melyet Poldek Pfefferberg[24], a holokauszt túlélő élete ihletett.[25] Keneally 1980-ban találkozott Pfefferberggel az utóbbi üzletében, és Pfefferberg megmutatta meg neki az Oskar Schindlerről szóló aktákat, beleértve magát az eredeti listát is. Keneallyt érdekelte a sztori, és Pfefferberg a készülő könyv tanácsadója lett, elkísérte Keneallyt Lengyelországba, ahol ellátogattak Krakkóba és a Schindler-történethez kapcsolódó helyszínekre. Keneally a Schindler bárkáját Pfefferbergnek ajánlotta: „aki buzgalmával és kitartásával késztette ennek a könyvnek a megírását”. Egy 2007-es interjúban mondta, hogy: „Oskar Schindlerhez az vonzotta, hogy "Az a tény, hogy nem lehetett megmondani, hol ért véget az opportunizmus és hol kezdődött az altruizmus, és szeretem azt a felforgató tényt, hogy a szellem ott lélegzik, ahol akar, vagyis a legvalószínűtlenebb helyekről is előkerül a jó.”
A könyvből később film is készült Schindler listája (1993) címmel Steven Spielberg rendezésében, amiért a rendező átvehette első Oscar-díját. Keneally találkozását Pfefferberggel és kutatási körútjaikat a Searching for Schindler: A Memoir (2007) részletezi. A Keneallyt inspiráló Pfefferberg-dokumentumok némelyike jelenleg a sydney-i Új-Dél-Wales Állami Könyvtárában található.[26] 1996-ban az Állami Könyvtár megvásárolta ezt az anyagot egy magángyűjtőtől.
Magánélete
szerkesztésKeneally 1965-ben feleségül vette Judy Martint, aki akkor ápolónő volt, két lányuk született, Margaret és Jane.[27]
Keneally az Australian Republic Movement alapító elnöke volt (1991–1993), és 1993-ban könyvet adott ki a mi köztársaságunk témában. Számos republikánus esszéje megjelenik a mozgalom honlapján. Szívesen támogatja a rögbi labdajátékot is, különösen az NRL Manly-Warringah Sea Eagles klubját. 2004-ben hatodik alkalommal tartott Tom Brock előadást.[28] Feltűnt a 2007-es The Final Winter[29] című rögbiligás drámafilmben.
2009 márciusában Ausztrália miniszterelnöke, Kevin Rudd állami ajándékként átadta Keneally Lincoln című életrajzának dedikált példányát Barack Obama elnöknek.[30]
Keneally unokaöccse, Ben feleségül vette az Ausztrál Munkáspárt helyettes vezetőjét, Kristina Keneally[31] szenátort, aki Új-Dél-Wales korábbi miniszterelnöke és a Sky News Australia hírközlője is volt.
Kitüntetések, elismerések
szerkesztés1983-ban az Order of Australia tisztjévé nevezték ki.[32] Ő egy ausztrál élő kincs. Keneally kijelentette, hogy egyszer felajánlották neki a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka címet, és ő ezt visszautasította. „Azt mondtam, hogy sajnálom azt a birodalmat, amelynek én vagyok a parancsnoka.”[33]
2010-ben az ausztrál posta bélyeget bocsátott ki a tiszteletére.[34]
Keneally tiszteletbeli doktori címeket kapott, köztük az Ír Nemzeti Egyetemen.[10]
- The Chant of Jimmie Blacksmith, 1972-ben jelölt
- Gossip from the Forest, 1975-ben jelölt
- Confederates, 1975-ben jelölt
- Schindler's Ark, 1982, győztes
Helmerich-díj
- Peggy V. Helmerich Kiváló szerzői díj, 2007
- Bring Larks and Heroes, győztes 1967
- Three Cheers for the Paraclete, győztes 1968
- An Angel in Australia, jelölt 2003
- The Widow and Her Hero, hosszú lista 2008
Miniszterelnöki irodalmi díj
- The Widow and Her Hero, jelölt 2008
Új-Dél-Wales Premier irodalmi díjai
- Különdíj, nyertes 2008
Bibliográfia
szerkesztésRegények
szerkesztés- The Place at Whitton (1964)
- The Fear (1965), átírva (1989) By the Line néven
- Bring Larks and Heroes (1967), egy azonosítatlan brit büntetés-végrehajtási intézet, vagy száműzetési hely
- Three Cheers for the Paraclete (1968), képregény egy hitetlen papról
- The Survivor (1969), egy túlélő visszaemlékezése egy katasztrofális antarktiszi expedícióra
- A Dutiful Daughter (1971), Keneally személyes kedvence
- The Chant of Jimmie Blacksmith (1972), Ballada – egy kizsákmányolt, dühös ausztrál őslakos (Aboriginal man) szemszögéből (film is készült)
- Blood Red, Sister Rose (1974), regény Jeanne d’Arc története alapján
- Moses the Lawgiver (1975)
- Gossip from the Forest (1975), az I. világháborút lezáró fegyverszünet tárgyalásáról
- Season in Purgatory (1976), szerelem Tito partizánjai között a II. világháború során
- Ned Kelly and the City of the Bees (1978), könyv gyerekeknek
- A Victim of the Aurora (1978), detektívtörténet egy antarktiszi expedíción
- Passenger (1979)
- Confederates (1979), Stonewall Jackson hadserege alapján
- The Cut-Rate Kingdom (1980), Ausztrália háborúba lép 1942-ben
- Schindler's Ark (1982), Booker-díj győztes, megfilmesítve Schindler listája (1993) címen
- A Family Madness (1985)
- The Playmaker (1987), foglyok színdarabot adnak elő Ausztráliában a 18. században
- Act of Grace (1985), (William Coyle álnéven) Firestorm címmel jelent meg az Egyesült Államokban
- By the Line (1989), munkásosztálybeli családok néznek szembe a második világháborúval Sydneyben
- Towards Asmara (1989), the conflict in Eritrea
- Flying Hero Class (1991), Palesztinok eltérítettek egy repülőgépet, amelyen egy őslakos néptánccsoport volt
- Chief of Staff (1991), (William Coyle álnéven)
- Woman of the Inner Sea (1993)
- Jacko: The Great Intruder (1993) (A törtető)
- A River Town (1995)
- Bettany's Book (2000)
- An Angel in Australia (2000), Office of Innocence címmel is megjelent
- The Tyrant's Novel (2003), egy ausztrál bevándorlási fogoly története
- The Widow and Her Hero (2007), a háború hatása a hátramaradottakra
- The People's Train (2009), egy 1911-ben Oroszországból Ausztráliába menekült története, aki majd visszatér a forradalomba
- The Daughters of Mars (2012), két ausztrál nővér küzd az első világháborúban szörnyen megsebesült katonák ápolásával
- Shame and the Captives (2014), ISBN 147673464X, japán hadifoglyok szökéséről Új-Dél-Walesben a második világháború alatt
- Napoleon's Last Island (2015)
- Crimes of the Father (2016)
- Two Old Men Dying (2018)
- The Book of Science and Antiquities (2019)
- The Dickens Boy (2020)
- Keneally, Thomas. Corporal Hitler's pistol (2021. november 23.). ISBN 978-1-76089-322-4. OCLC 1257067130 Winner of the 2022 ARA Historical Novel Prize.[35][36]
- Keneally, Tom. Fanatic Heart. Milsons Point, NSW: Vintage Australia (2022. november 1.). ISBN 978-0-14-377781-6. OCLC 1333614618[37][38]
A Monsarrat sorozat, Meg Keneally vel közösen[39]
szerkesztés- The Soldier’s Curse (2016)
- The Unmourned (2017)
- The Power Game (2018)
- The Ink Stain (2019)
Ismeretterjesztő
szerkesztés- Outback (1983)
- Australia: Beyond the Dreamtime (1987)
- The Place Where Souls are Born: A Journey to the Southwest (1992)
- Now and in Time to Be: Ireland and the Irish (1992)
- Memoirs from a Young Republic (1993)
- The Utility Player: The Des Hasler Story (1993) Des Hasler rögbi-játékos
- Our Republic (1995)
- Homebush Boy: A Memoir (1995), önéletrajz
- The Great Shame (1998)
- My father's Australia Granta. 70: 331–349. Summer 2000.
- American Scoundrel: The Life of the Notorious Civil War General Dan Sickles (2002), Daniel Sickles[40] életrajza
- Lincoln (2003), Abraham Lincoln életrajza
- The Commonwealth of Thieves: The Story of the Founding of Australia (2005)
- Searching for Schindler: A Memoir (2007)
- Australians: Origins to Eureka (2009)
- Three Famines: Starvation and Politics (2011)
- Australians: Eureka to the Diggers (2011)
- Australians: Flappers to Vietnam (2014)
- (2015. március 1.) „Gutenberg fights on : a survival story”. The National Library of Australia Magazine 7 (1), 28–30. o.[41]
- Australians: A Short History (2016)
- A Bloody Good Rant: My Passions, Memories and Demons (2022)
Színpadi művek
- Halloran's Little Boat (1968)
- Childermas (1968)
- An Awful Rose (1972)
- Bullie's House (1981)
- Either Or (2007)[42]
Forgatókönyvek
Dokumentumfilm
- God or Politics: Tom Keneally in Eritrea (1990)
Magyar nyelven
szerkesztés- Schindler bárkája – Árkádia, Budapest, 1987 · ISBN 9633070902 · Fordította: Walkóné Békés Ágnes
- Ballada – Novella, Budapest, 1997 · ISBN 9637953728 · Fordította: Turczi István (Fárosz sorozat)
- A törtető – JLX, Budapest, 1997 · ISBN 9633050375 · Fordította: Süle Gábor
- Jimmie Blacksmith éneke – Picaro, Debrecen, 2011 · ISBN 9789638927927 · Fordította: Turczi István
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.nytimes.com/1992/05/24/movies/film-nicole-kidman-from-down-under-to-far-and-away.html
- ↑ http://www.nytimes.com/2014/02/20/theater/politics-history-and-exile-are-at-heart-of-transport.html
- ↑ https://thebookerprizes.com/fiction/backlist/1982
- ↑ Australian Honours Search Facility (angol nyelven)
- ↑ a b Tom Keneally. Talking Heads . ABC, 2007. július 30. [2011. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
- ↑ St.Patrick's College
- ↑ a b Thomas Keneally, A Celebration. Friends of the National Library of Australia, 2006 (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ University of New England
- ↑ The Bulletin magazin
- ↑ a b Q&A Panellist Tom Keneally. ABC. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ Timberlake Wertenbaker brit származású drámaíró, forgatókönyvíró és fordító, aki színdarabokat írt a Royal Court , a Royal Shakespeare Company és mások számára.
- ↑ A Royal Court Theatre, amely különböző időpontokban Court Theatre, New Chelsea Theatre és Belgravia Theatre néven ismert, egy nem kereskedelmi jellegű West End színház a Sloane Square-en , a londoni Kensington és Chelsea kerületben.
- ↑ George Farquhar (1677 – 1707. április 29.) ír drámaíró.
- ↑ Maxwell Robert Guthrie Stewart "Max" Stafford-Clark (1941. március 17.) brit színházi rendező.
- ↑ Jimmie Blacksmith éneke
- ↑ Interview – Thomas Keneally. januarymagazine.com
- ↑ National Living Treasure
- ↑ McClellan, Dennis. „Keneally to Leave UCI for Home”, Los Angeles Times , 1994. szeptember 26. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
- ↑ Tom Keneally Központ
- ↑ Sydney Mechanics' School of Arts
- ↑ „A library he calls his own”, The Sydney Morning Herald (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Asylum Seeker Resource Centre
- ↑ Our ambassadors. asylumseekerscentre.org.au . Asylum Seekers Centre. [2021. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Leopold "Poldek" Pfefferberg
- ↑ Walton, James. „Thomas Keneally: I wanted to be recognised by the Poms”, The Telegraph , Telegraph Media Group Limited, 2015. október 7. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ „Schindler's List found in Sydney”, BBC News, 2009. április 6. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
- ↑ Steggall, Stephany Evans. „Interestingly enough … The life of Tom Keneally, and his women”, The Weekend Australian , 2015. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ A Tom Brock Lecture egy éves tudományos előadás, amelyet az Ausztrál Sporttörténeti Társaság szervez Tom Brock ausztrál sporttörténész hagyatékából.
- ↑ Az utolsó tél
- ↑ Obama lauds Rudd in 'meeting of the minds'. The Age
- ↑ Kristina Marie Kerscher Keneally (született: 1968. december 19.) amerikai származású ausztrál politikus, aki 2018 februárjától 2022 áprilisáig Új-Dél-Wales munkáspárti szenátora volt, amikor is lemondott, hogy versenyezzen Fowler képviselőházi székéért (sikertelenül).
- ↑ It's an Honour – Honours – Search Australian Honours. itsanhonour.gov.au
- ↑ Keneally, Thomas. "Opinion: Hollow, cloying veneration greeted the Queen’s death. Now history calls on us to get an Australian head of state" The Guardian 13 September 2022
- ↑ „Australian writers honoured by stamps”, The Guardian , 2010. január 21. (Hozzáférés: 2023. november 22.)
- ↑ „Celebrated author reveals why he is sharing $50,000 his prize money”, ABC News, 2022. október 20. (Hozzáférés: 2023. január 16.) (ausztrál angol nyelvű)
- ↑ Reviews:
- Wyndham, Susan: Corporal Hitler's Pistol by Tom Keneally review – a rollicking historical crime thriller (angol nyelven). the Guardian , 2021. szeptember 23. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- Ley, James: A shot in the direction of war, history and soap opera (angol nyelven). The Sydney Morning Herald , 2021. október 15. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- ↑ Interview: Fanatic Heart by Tom Keneally (ausztrál angol nyelven). ABC Radio , 2022. november 25. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- ↑ Reviews:
- Fraser, Morag: Tom Keneally's sparkling new novel is a book for our times (angol nyelven). The Sydney Morning Herald , 2023. január 13. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- Sharrad, Paul: In Fanatic Heart, Tom Keneally revisits the tumultuous life of an Irish rebel (angol nyelven). The Conversation . (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- McDonald, Ronan: Ronan McDonald reviews 'Fanatic Heart' by Tom Keneally (brit angol nyelven). Australian Book Review , 2022. december 27. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- Mayer, Erich: Book review: Fanatic Heart, Tom Keneally (ausztrál angol nyelven). ArtsHub Australia , 2022. november 7. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- At 87, Thomas Keneally isn't done with history yet (angol nyelven). Australian Financial Review , 2022. november 11. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- ↑ Meg Keneally
- ↑ Daniel Edgar Sickles (1819. október 20. – 1914. május 3.) amerikai politikus, katona és diplomata.
- ↑ The fifth Ray Mathew Lecture, National Library of Australia, 4 September 2014.
- ↑ Daunting, haunting task for an author with a story to tell. theage.com.au
- ↑ The Survivor. IMDB
- ↑ Silver City. IMDB
- ↑ The Fremantle Conspiracy. IMDB
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thomas Keneally című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Thomas Keneally élete és művei
- Thomas Keneally az Internet Movie Database oldalon (angolul)