Thunnus alalunga

csontoshal-faj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2018. július 14.

A Thunnus alalunga a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.

Thunnus alalunga
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Makrélafélék (Scombridae)
Alcsalád: Scombrinae
Nemzetség: Thunnini
Nem: Thunnus
South, 1845
Alnem: Thunnus
Faj: T. alalunga
Tudományos név
Thunnus alalunga
(Bonnaterre, 1788)
Szinonimák
Szinonimák
}
  • Albacora alalonga (Bonnaterre, 1788)
  • Germo alalonga (Bonnaterre, 1788)
  • Germo alalunga (Bonnaterre, 1788)
  • Germo germo (Lacepède, 1801)
  • Germo germon (Lacepède, 1800)
  • Germo germon steadi Whitley, 1933
  • Orcynus alalonga (Bonnaterre, 1788)
  • Orcynus alatunga (Gmelin, 1789)
  • Orcynus germo (Lacepède, 1801)
  • Orcynus germon (Lacepède, 1800)
  • Orcynus pacificus Cooper, 1863
  • Scomber alalunga Bonnaterre, 1788
  • Scomber alalunga Cetti, 1777
  • Scomber alatunga Gmelin, 1789
  • Scomber albicans Walbaum, 1792
  • Scomber germo Bennett, 1840
  • Scomber germo Lacepède, 1801
  • Scomber germon Lacepède, 1800
  • Thunnus alalonga (Bonnaterre, 1788)
  • Thunnus alalunga (Cetti, 1777)
  • Thunnus germo (Lacepède, 1801)
  • Thunnus pacificus (Cuvier, 1832)
  • Thynnus alalonga (Bonnaterre, 1788)
  • Thynnus alalunga (Bonnaterre, 1788)
  • Thynnus pacificus Cuvier, 1832
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Thunnus alalunga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Thunnus alalunga témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A Thunnus alalunga az összes óceán trópusi és szubtrópusi részén megtalálható. A Földközi-tengerben is fellelhető.

Megjelenése

szerkesztés

A kifejlett állat átlagos testhossza 100 centiméter, de 140 centiméteres példányt is fogtak már. A felnőttkort körülbelül 85-90 centiméteresen éri el. Az eddigi legnehezebb példány 60,3 kilogrammot nyomott. A hátúszóján 11-14 tüske és 12-16 sugár, míg a farok alatti úszóján 11-16 sugár ül. A testét nagyon apró pikkelyek borítják. Testéhez képest a mellúszói hosszúak.

Életmódja

szerkesztés

Nyílt vízi halfaj. A felszíntől egészen 600 méter mélységig található meg. A 10-25 Celsius-fok között érzi jól magát. Tápláléka apró halakból, rákokból és kalmárokból tevődik össze. A rajokat azonos korú fajtársaival, vagy azonos méretű rokon fajokkal alkotja. Habár a nemek aránya a fiataloknál egyforma, felnőttkorra a hímek többségbe kerülnek.

Legfeljebb 9 évig él.

Veszélyeztetettsége, felhasználása

szerkesztés

A Thunnus alalunga rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján; ennek ellenére ipari méretben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik, mivel hevesen küzd a kifogása ellen. Fagyasztva, konzervbe tárolva, főzve vagy füstölve árusítják. Igen keresett halfaj.