Timolol

	Timolol
	IUPAC-név
	(-)-1-(terc-butilamino)-3-[(4-morfolino-1,2,5-tiadiazol-3-il)oxi]-2-propanol
	Kémiai azonosítók
CAS-szám	26839-75-8
PubChem	162482
DrugBank	DB00373
ATC kód	C07AA06, S01ED01
Gyógyszer szabadnév	timolol
Gyógyszerkönyvi név	Timololi maleas
SMILES
	CC(C)(C)NCC(O)COC1=NSN=C1N1CCOCC1
	Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C13H24N4O3S
Moláris tömeg	316.42 g/mol
Oldhatóság (vízben)	2.74
	Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság	~ 60%
Metabolizmus	máj
Biológiai; felezési idő	2.5-5 óra
Fehérjekötés	~10%
Kiválasztás	vese
	Terápiás előírások
Alkalmazás	orális, szemészeti

A timolol egy béta-receptor antagonista, a propranololhoz hasonló hatással. A timololt alkalmazzák magas vérnyomás, szívritmuszavarok, anginás panaszok és zöld hályog (glaukóma) kezelésére. Migrénes fejfájás és tremor kezelésében is használható.

Hatásmechanizmus

A timolol egy nem-szelektív β-receptor blokkoló; intrinszik szimpatomimetikus aktivitással nem rendelkezik és nincs membránstabilizáló hatása. Szájon át történő alkalmazás esetén a timolol gátolja a katekolaminok kötődését a β1 receptorokoz (szívben és erek simaizmaiban), valamint β2 receptorokhoz (hörgőkben és erek simaizmaiban). A β1 receptorok blokkolása által a timolol csökkenti a perctérfogatot és pulzusszámot, valamint a szisztolés és diasztolés vérnyomást. A β2 receptorok blokkolása fokozott perifériás érellenállást okoz. Szemészeti alkalmazása esetén csökkenti a szembelnyomást. A szembelnyomás csökkentő hatásmechanizmusa nem teljesen ismert, legvalószínűbb, hogy a timolol a csarnokvíz termelődésének csökkentésével fejti ki hatását.^[1]

Farmakokinetika

Szájon át történő alkalmazása során a biológiai hasznosulása 60%. Kis mértékben kötődik fehérjékhez (10%). Metabolizációja elsősorban májban, a CYP2D6 izoenzim útján valósul meg. Felezési ideje 2,5-5 óra. A timolol és metabolitjai elsősorban vizelettel ürülnek a szervezetből. A szemészeti készítmények alkalmazása során, a hatóanyag felszívódik és szisztémás hatást is kifejt, ezért az ellenjavallatok és mellékhatások ezekre a készítményekre is vonatkoznak.^[2]

Javallat

Szájon át alkalmazzák magasvérnyomás, anginás fájdalom, szívritmuszavarok kezelésére. Alkalmazása kiterjed migrénes fejfájás és tremor kezelésére is.

Szemészeti készítményeit alkalmazzák nyílt zugú glaukóma és emelkedett szembelnyomás kezelésére.^[3] Társítható prosztaglandin analógokkal,^[4] paraszimpatomimetikumokkal, karbonanhidráz gátlókkal.^[5]

Ellenjavallat

Mellékhatások

A szemészeti készítmények alkalmazása után leggyakrabban jelentkező mellékhatás a szúró, égető érzés az alkalmazás helyén. Ritkábban előforduló mellékhatások: fejfájás, fáradékonyság, szédülés, hányinger.

Túladagolás

A timolol szemészeti készítményeinek túladagolása a szisztémásan alkalmazott β-blokkolókhoz hasonló tüneteket válthat ki, úgymint szédülés, fejfájás, légszomj, bradycardia, bronchus görcs. Súlyosabb esetben szívmegállás is felléphet.

Készítmények

Magyarországon forgalomba lévő készítmények:^[6]

Timolol tartalmú szemcseppek: Huma-Timolol (Teva), Arutimol (Chauvin-Ankerpharm), Cusimolol (Alcon Cusi), Oftan Timolol (Santen)
Timolol és brimonidin tartalmú szemcsepp: Combigan (Allergan Pharmaceuticals)
Timolol és brinzolamid tartalmú szemcsepp: Azarga (Alcon Lab.)
Timolol és dorzolamid tartalmú szemcseppek: Dorzolamid/Timolol (Teva), Glamzolid (Vera Pharma), Cosopt Uno (MSD Pharma), Cosopt Ocumeter (MSD Pharma), Venturax (Pannonpharma), Aprolat (Jelfa), Dozopres Combi (Valeant Pharma), Kiranol (Actavis), Dorzolep Komb (Extractum-Pharma), Dorsocomb (Gerhard Mann Chem)
Timolol és pilokarpin tartalmú szemcseppek: Fotil (Santen), Fotil Forte (Santen)
Timolol és travoproszt tartalmú szemcsepp: DuoTrav (Alcon Lab.)
Timolol és bimatoproszt tartalmú szemcsepp: Ganfort (Allergan Pharmaceuticals)
Timolol és latanoproszt tartalmú szemcseppek: Timlatan (Jelfa), Precisa (Pfizer), Xalacom (Pfizer), Biglatan (Teva), Xaloptic Combi (Polpharma), Occhistil (Actavis), Latapres Combi (Valeant Pharma), Arucom (Gerhard Mann Chem)

Források

↑ Johnson, TV (2010). „Efficacy and mechanisms of intraocular pressure reduction with latanoprost and timolol in participants with ocular hypertension: a comparison of 1 and 6 weeks of treatment.”. J Glaucoma. 19, 356-364. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
↑ Bonnin, N (2012). „Plasma levels and systemic safety of 0.1% unpreserved timolol maleate gel, 0.5% timolol aqueous solution and 0.5% timolol maleate gel.”. J Fr Ophtalmol. 35, 9-16. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
↑ Mottow-Lippa, LS (1990). „.008% timolol ophthalmic solution. A minimal-effect dose in a normal volunteer model”. Arch Ophthalmol. 108, 61-64. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
↑ Topouzis, F (2007). „A 1-year study to compare the efficacy and safety of once-daily travoprost 0.004%/timolol 0.5% to once-daily latanoprost 0.005%/timolol 0.5% in patients with open-angle glaucoma or ocular hypertension”. Eur J Ophthalmol. 17, 183-190. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
↑ Feldman, RM (2008). „24-hour control of intraocular pressure with 2% dorzolamide/0.5% timolol fixed-combination ophthalmic solution in open-angle glaucoma.”. Curr Med Res Opin. 24, 2403-2412. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
↑ http://www.ogyi.hu Archiválva 2019. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben OGYI, Hozzáférés ideje 2013.április.29

További információk

Fürst Zsuzsanna (szerk.), Gyires Klára, A farmakológia alapjai, Medicina Könyvkiadó Zrt, 2011, ISBN 978-963-226-324-3
Brunton L.L., Chabner B.A., Knollmann B.C., Goodman and Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics, Twelfth Edition, The McGraw-Hill Companies, Inc, 2011, ISBN 978-0-07-162442-8

[1] Johnson, TV (2010). „Efficacy and mechanisms of intraocular pressure reduction with latanoprost and timolol in participants with ocular hypertension: a comparison of 1 and 6 weeks of treatment.”. J Glaucoma. 19, 356-364. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)

[2] Bonnin, N (2012). „Plasma levels and systemic safety of 0.1% unpreserved timolol maleate gel, 0.5% timolol aqueous solution and 0.5% timolol maleate gel.”. J Fr Ophtalmol. 35, 9-16. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)

[3] Mottow-Lippa, LS (1990). „.008% timolol ophthalmic solution. A minimal-effect dose in a normal volunteer model”. Arch Ophthalmol. 108, 61-64. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)

[4] Topouzis, F (2007). „A 1-year study to compare the efficacy and safety of once-daily travoprost 0.004%/timolol 0.5% to once-daily latanoprost 0.005%/timolol 0.5% in patients with open-angle glaucoma or ocular hypertension”. Eur J Ophthalmol. 17, 183-190. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)

[5] Feldman, RM (2008). „24-hour control of intraocular pressure with 2% dorzolamide/0.5% timolol fixed-combination ophthalmic solution in open-angle glaucoma.”. Curr Med Res Opin. 24, 2403-2412. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)

[6] ttp://www.ogyi.hu Archiválva 2019. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben OGYI, Hozzáférés ideje 2013.április.29

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]