Tiziano Ferro

olasz énekes
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 8. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

Tiziano Ferro (Latina, 1980. február 21. –) olasz popzenei énekes. Mára az egyik legismertebb olasz énekesnek számít.

Tiziano Ferro
Életrajzi adatok
Született1980. február 21. (44 éves)[1][2]
Latina[3][4]
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Hangbariton
Díjak
  • MTV Europe Music Award for Best Italian Act (2004)
  • Premios Oye!
Tevékenység
Kiadók
  • EMI
  • Universal Music
IPI-névazonosító00198761021

Tiziano Ferro weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiziano Ferro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyermekkora és pályájának kezdete

szerkesztés

1980-ban született Latinában, a családja Venetóból származik, azon belül is Cavarzere településről. Már gyerekkorában is szeretett dalt írni, két szerzeménye az Il Cielo és Gli Occhi a Nessuno e solo lemezén mint rejtett sávként szerepeltek. Kamaszkorában komoly nehézségei voltak: félénk volt, osztálytársai kiközösítették őt emellett bulimiában szenvedett, ami miatt túlsúlyos lett. Az egyetlen kitörési lehetőség számára a zene volt: hét évig tanult klasszikus gitárt; két évig zongora- és egy évig dobórákat vett, mellette énekelni is tanult.

1996-ban 16 évesen Latinában tagja lett a Big Soul Mama Gospel Choir nevű gospelkórusnak, ezt követően filmes szinkron képzést végzett el majd a helyi rádió a Luna Radio egyik műsorvezetője lett. Ezenfelül a helyi zongorabárókban énekelt és a Q4 nevű bandájával rapet adott elő.

1997-ben beiratkozott a Sanremói Fesztivál Zeneakadémiájára, abból a célból, hogy részt vegyen az 1998-as Sanremói Dalfesztiválon. Az akadémia első rostavizsgáin azonban kiesett. 1998-ban az Italia 1 kereskedelmi csatorna Caccia alla frase című műsor versenyzője volt, ekkoriban érettségizett szülővárosában a Liceo scientifico Ettore Majorana reálgimnáziumban.

1999-ben újra indult a fesztivál Zeneakadémiáján, ahol ezúttal a legjobb 12 énekes közé jutott, de itt is kiesett; ekkor felfedezte őt fel Alberto Salerno és Mara Majonchi zenei producer.[5]

2001-ben az EMI kiadóhoz szerződött, és az év nyarán megjelent a "Rosso Relativo" című albuma. Az albumról először a Perdono című dalából készült kislemez, mely 2001. június 22-én jelent meg a videóklippel együtt; a dal az európai slágerlisták csúcsát érte el. Ezt követte október 26-án a L'Olimpiade, 2002. január 18-án az Imbranato, július 6-án az album címadó dala (Rosso relativo) és 2003. február 4-én a Le cose che non dici. A dalokban az R&B és pop keveredik. Rossz nyelvek szerint Tiziano leginkább „a kamaszlányok közt aratott sikert”.[forrás?] A Perdono dalának sikere nyomán elkészítették a dal spanyol, portugál és francia–olasz nyelvű változatát is. 2001. december 15-én a vatikáni karácsonyi koncerten Elisa énekesnővel John Lennon Happy Xmas (War Is Over) dalát énekelte el.

Centoundici (2003–2005)

szerkesztés

A 2003 végén megjelent Centoundici (magyarul: száztizenegy) albuma az olasz zenei toplisták első helyét érte el. Albumait spanyolul is kiadták, ezért a Latin-Amerikai országokban is népszerű lett. 2004-ben duettet énekelt Jameliával a (Universal prayer), ezt a 2004. évi nyári olimpiai játékok lemezére is felvettek. Az év végén az MTV Europe Music Awardson a legjobb olasz előadó címet kapta a Sere nere című dalával. 2004-ben európai turnéja során Magyarországon is koncertezett: Budapesten, a Petőfi Csarnokbanlépett fel.

2006. május 12-én a Nessuno è solo lemezének előfutáraként kislemezre vette a Stop! Dimentica című dalát; maga a stúdiólemez 2006. június 23-án jelent meg. Ezt követte augusztus 25-én az Ed ero contentissimo című dala. 2007. január 20-án a Ti scatterò una foto; május 18-án az E Raffaella è mia, és 2007. szeptember 14-én E buio è fuori című dal jelent meg kislemezen és videóklipként is.

2007-ben az 57. San Remó-i fesztivál meghívott előadója volt.

Alla mia età (2008–2010)

szerkesztés

2008. október 3-án kezdték játszani a rádióban az Alla mia età című dalát, novemberben egyszerre 42 országban jelent meg az azonos című album. A lemez 13 dala közül a La paura non esistet Laura Pausinivel, az Indietrot pedig Ivano Fossatival közösen írta. 2009 januárjában jelent meg az Il regalo mio più grande (Legnagyobb ajándékom) című dala, aminek spanyol változatából kétfajta duettet készített: az európai változatot Amaia Montero spanyol énekesnővel, a latin amerikai változatot Anahí és Dulce María, mexikói énekesnővel vette fel.

L'amore è una cosa semplice (2011–2013)

szerkesztés

2011. november 28-án jelent meg legújabb, ötödik albuma L'amore è una cosa semplice (A szerelem egyszerű dolog) címmel, amelyről az első dal már az album megjelenése előtt hallható volt a rádióban La differenza tra me e te címen.

Magánélete

szerkesztés

Az énekes 2004-ben Mexikóba, Puebla településre költözött, majd Manchesterbe. 2011-ben visszatért Olaszországba és 2016-tól Los Angeles az állandó lakhelye.

2010 októberében a Trent'anni e una chiacchierata con papà (Harminc év és egy csevegés apuval) című önéletrajzi könyvének megjelenése kapcsán beszélt homoszexualitásáról a Vanity Fair olasz kiadásában[6] és a La Reppubblicában[7].

2012. októberében a madridi Universitario Clinico San Carlos kórházba került ételmérgezés miatt, novemberben eltörte a bokáját. 2016-ban a Lo Stadio Tour 2015 koncertturnéja közben két sérvét kellett megoperálni.

Stúdiólemezek

szerkesztés

Kislemezei

szerkesztés
  • 2001Xdono (Perdono)
  • 2001L'Olimpiade (La Olimpiada)
  • 2002Imbranato (Alucinado)
  • 2002Rosso Relativo (Rojo Relativo)
  • 2002Le cose che non dici (Las Cosas Que No Dices)
  • 2003Xverso (Perverso)
  • 2003Sere nere (Tardes Negras)
  • 2004Non me lo so spiegare (No me lo puedo explicar)
  • 2004Universal Prayer (feat. Jamelia)
  • 2004Ti voglio bene (Desde Mañana No Lo Sé)
  • 2006Stop! Dimentica (Stop! Olvídate)
  • 2006Ed ero contentissimo (Y Estaba Contentísimo)
  • 2007Ti scatteró una foto (Te Tomaré Una Foto)
  • 2007E Raffaella è mia (Y Raffaella es mía)
  • 2007 - E fuori è buio (Y está oscuro)
  • 2008 - Alla mia età (A mi edad)
  • 2009 - Il regalo più grande (El regalo más grande)
  • 2009 - Indietro (Breathle Gentle , közreműködés: Kelly Rowlanddel.)
  • 2009 - Il sole esiste per tutti (El sol existe para todos)
  • 2009 - Scivoli di nuovo (Deslias otra vez)
  • 2011 - La differenza tra me e te (La diferencia entre tú y yo)
  • 2012 - L'ultima notte al mondo (La ultima noche del mundo)
  • 2012 - Hai delle isole negli occhi
  • 2012 - L'amore é una cosa semplice (El amor es una cosa simple)
  • 2012 - Per dirti ciao!
  • 2012 - Troppo buono
  • 2013 - La fine
  • 2014 - Senza scappare mai piú/ No escaparé nunca más
  • 2015 - Incanto/Encanto
  • 2015 - Lo Stadio
  • 2015 - Il Vento
  • 2016 - Potremmo ritornare

Saját lemezeire felvett duettjei

szerkesztés

Más előadók lemezére felvett duettjei

szerkesztés

Díjai és nevezései

szerkesztés
  • 2002-ben a "Legjobb új előadó" a Festivalbaron és az olasz zenei díjátadón.
  • 2003-ban a "Legjobb új előadó"-i jelölést kapta a Latin Grammyn.
  • 2004-ben a "Legjobb olasz előadó" az MTV Europe Awardson.
  • 2005-ben "Legjobb előadó" az MTV Latin Music Awardson, "Legjobb férfi előadó" a mexikói Grammy-díj átadón.
  • 2006 júniusában 3 évvel előző albuma megjelenése, és több mint 3 és fél millió lemez után, 40 országban kiadják legújabb albumát a Nessuno È Solót.

Érdekességek

szerkesztés
  • a Cápamese című animációs film olasz változatában ő a hangja Oscarnak.
  • 2006 májusában az olasz RAI Che tempo che fa című műsorában azt nyilatkozta, hogy Mexikóban a helyi lakosok között lehetetlen szép nőt találni, mivel mindegyik nő bajuszos, kivéve Salma Hayek. Emiatt Mexikóban csökkent a népszerűsége, még a nem "bajuszos" nőknél is, annak ellenére, hogy 2006 októberében egy mexikói tv-műsorban bocsánatot kért.[8]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. http://www.metrolyrics.com/tiziano-ferro-overview.html
  5. Tiziano Ferro. biografieonline.it. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
  6. Mi voglio innamorare di un uomo. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
  7. La verità di Tiziano Ferro"Io, felice di essere gay" (olasz nyelven). la Repubblica, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  8. Las palabras que condenaron a Tiziano Ferro. [2017. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiziano Ferro témájú médiaállományokat.