Togaviridae
A Togaviridae a vírusok egyik családja. Az ebbe a csoportba tartozó fajok emlősöket (köztük az embert), madarakat, szúnyogokat fertőznek meg és encefalitisszel, ízületi gyulladással, kiütésessel járó betegségeket okoznak. A családba két nemzetségben (Alphavirus és Rubivirus) 32 faj tartozik.[1][2]
 | ||||
|---|---|---|---|---|
 Chikugunyavírusok elektronmikroszkópban
| ||||
| Vírusbesorolás | ||||
| ||||
| genus | ||||
| ||||
| Hivatkozások | ||||
 A Wikifajok tartalmaz Togaviridae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Togaviridae témájú kategóriát. |
Szerkezete
szerkesztésA család a Baltimore-féle osztályozási rendszer szerinti IV. csoportba tartozik, genomja pozitív szenzitású, lineáris, egyszálú RNS. Hossza 10-12 ezer nukleotid. 5'-végén metilált nukleotid "cap" ("sapka"), a 3'-végen poli-A farok található, vagyis szerkezetében az mRNS-re hasonlít. Ha bejutott a sejtbe, a genom önmagában is fertőzőképes. A vírusrészecske (virion) 60-70 nm átmérőjű, külső lipidburokkal rendelkezik. Alatta a fehérjekapszid ikozaéder alakú és 240 db monomerből tevődik össze. T-száma 4.[1][3][4]
Életciklusa
szerkesztésA vírus felszíni receptora az E-glikoprotein, amely a sejt receptorához kapcsolódik. Utóbbi nem ismert, de tudjuk hogy a togavírusok többféle sejttípust is képesek megfertőzni. A kapcsolódás után klatrin-indukálta endocitózissal a virion bekerül az endoszómába, ahol a lipidburka fuzionál az endoszóma membránjával és a kapszid átjut a citoplazmába, ahol a replikáció történik.
A vírusgenomról mint mRNS-ról átíródik egy poliprotein, amely feldarabolódva létrehozza azokat a fehérjéket, amelyek szükségesek az RNS-genom másolásához. Az egyszálú vírus-RNS kettős szálúvá egészül ki, majd szétválva az új szál templátul szolgál az új vírusgenomok szintéziséhez. A replikáció későbbi fázisában átíródnak a kapszidfehérjék, és amelyek szükségesek a virionok összeállásához. A kapszidok a citoplazmában szerelődnek össze, majd a genom befogadása után bimbózással szabadulnak ki a sejtből és közben a sejthártyából beszerzik a külső lipidmembránjukat.
A togavírusok gazdaszervezetei különböző emlősök (közte az ember), madarak, erszényesek, szúnyogok lehetnek. Az átadódás szúnyogcsípéssel vagy aeroszol útján történhet.[1]
Kutatásának története
szerkesztésA togavírusokat eredetileg a flavivírusok közé (azon belül az Alphavirus nemzetségbe) sorolták; a két család szétválasztására akkor került sor, amikor a szekvenciaadatok felgyülemlésével fény derült a két csoport közötti különbségekre.[3]
- 19. század eleje - a rubeola betegség elkülönítése.
- 1930 — a nyugati lóencefalitisz-vírus izolálása az Egyesült Államokban (az első izolált alphavírus).
- 1933 — a keleti lóencefalitisz-vírus azonosítása az Egyesült Államokban.
- 1938 — a venezuelai lóencefalitisz-vírus megtalálása.
- 1941 — nyugati lóencefalitisz-járvány az USA-ban. 300 ezer ló és 3336 ember betegszik meg.
- 1941 — Norman Gregg egy rubeolajárvány után feltűnően nagy számú, szürkehályoggal született csecsemőre lesz figyelmes. Felfedezi, hogy a terhesség alatti vírusfertőzés fejlődési rendellenességet okozhat.
- 1942 — Ugandában izolálják az embert is megfertőző, enyhe encefalitiszt okozó Semliki Forest-vírust.
- 1952 — Egyiptomban izolálják az ízületi gyulladást, kiütéseket okozó Sindbis-vírust.
- 1959 — Ausztráliában izolálják az ízületi gyulladást, lázat okozó Ross River-vírust
- 1962 — Sikerül sejttenyészetben szaporítani a rubeolavírust
- 1964 — az utolsó nagy amerikai rubeolajárvány. Kb. 20 ezer csecsemő születik maradandó károsodással.[5]
- 1969 — kidolgozzák a rubeola elleni oltást
- 1971 — az utolsó venezuelai lóencefalitisz-járvány az USA-ban
- 1972 — a rubeola-kanyaró-mumpsz (MMR) együttes vakcina kifejlesztése
- 1986 — az embert is megfertőző Barmah Forest-vírus azonosítása Ausztráliában.[6]
Taxonómia
szerkesztés- Togaviridae
- Alphavirus
- Aura-vírus
- Barmah Forest-vírus
- Bebaru-vírus
- Cabassou-vírus
- Chikungunyavírus
- Keleti lóencefalitisz-vírus
- Eilat-vírus
- Everglades-vírus
- Fort Morgan-vírus
- Getah-vírus
- Highlands J-vírus
- Madariaga-vírus
- Mayaro-vírus
- Middelburg-vírus
- Mosso das Pedras-vírus
- Mucambo-vírus
- Ndumu-vírus
- O'nyong-nyong-vírus
- Pixuna-vírus
- Rio Negro-vírus
- Ross River-vírus
- Lazac hasnyálmirigykór-vírus
- Semliki Forest-vírus
- Sindbis-vírus
- Déli elefántfóka-vírus
- Tonate-vírus
- Trocara-vírus
- Una-vírus
- Venezuelai lóencefalitisz-vírus
- Nyugati lóencefalitisz-vírus
- Whataroa-vírus
- Rubivirus
- Alphavirus
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Viral Zone. ExPASy. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ Virus Taxonomy: 2014 Release. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ a b Togaviridae. stanford.edu
- ↑ Medical Microbiology, 5, Philadelphia: Elsevier Mosby (2005. január 14.). ISBN 0-323-03325-3
- ↑ (2006) „Elimination of Rubella from the United States: A Milestone on the Road to Global Elimination”. Pediatrics 117 (3), 933–935. o. DOI:10.1542/peds.2005-1760. PMID 16510677.
- ↑ (1988) „Illness caused by a Barmah Forest-like virus in New South Wales”. The Medical Journal of Australia 148 (3), 146–147. o. PMID 2828896.
- ↑ (2006) „Infectious Clones of Chikungunya Virus (La Réunion Isolate) for Vector Competence Studies”. Vector-Borne and Zoonotic Diseases 6 (4), 325–337. o. DOI:10.1089/vbz.2006.6.325. PMID 17187566.
- ↑ (2006) „Emergence of chikungunya virus in Indian subcontinent after 32 years: A review”. Journal of vector borne diseases 43 (4), 151–160. o. PMID 17175699.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Togaviridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
