Tolvád

Tolvád (Livezile), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Tolvád (Livezile)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Tolvád
Rang	községközpont
Irányítószám	307012
SIRUTA-kód	155626
Népesség
Népesség	949 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	52
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′, k. h. 21° 03′45.383333333333, 21.05
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Berzava-csatorna mellett, Bánlaktól nyugatra fekvő település.

Története

Tolvád környéke 1769-72 között

Tolvád nevét 1333-ban Tegvid néven említette először oklevél. 1334-ben Taluod, Tolnoyd [Toluoyd] egyházas hely. 1462-ben Tholwayd, 1806-ban Tolvadia, 1913-ban Tolvád néven írták.

1332-1334 között neve már egyházas helyként szerepelt a pápai tizedjegyzékben. 1462-ben berekszói Hagymás Miklós birtokának írták, aki miután Szentgirolti Jánost testvéréül fogadta, az a Hagymás család itteni birtokaira is igényt tartott. A török hódoltság alatt a település nem pusztult el, de a 17. században nem a mai helyén, hanem a Jark nevű dűlőrészben feküdt, és neve ekkor Tolvadja, Tolvadin, volt.

Az 1717. évi kincstári összeírásban, a csákovai kerületben, a lakott helyek között tartották számon, 30 házzal, de nem sokkal ezután elpusztult. A gróf Mercy-féle térképen Tollwacz néven lakatlan helységként tüntették fel, a becskereki kerületben. 1806-ban az örmény eredetű Gyertyánffy Antal, Lukács és Kristóf vásárolták meg, majd 1838-ban bobdai Gyertyánffy Dávid lett a földesura, később pedig Dániel Lászlónak, Gasztonyi Lőrincznek és Rittinger Ádámnak volt itt nagyobb birtoka. A községben levő régi kúriát Gyertyánffy Kristóf 1790 körül építtette. A községben két templom van, az egyik a szerbeké, a másik a románoké.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Tolvád, 28 katholikus, 106 református, 1434 óhitű, 2 zsidó lakossal, anyatemplommal. Földesura: Bobdai, ifjú Gyertyánfi Dávid”

1910-ben 1965 lakosából 971 román, 536 német, 164 magyar volt. Ebből 1269 görögkeleti ortodox, 654 római katolikus, 28 evangélikus.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.