Tolvay Gábor
Köpösdi Tolvay Gábor (1654.-1718. november 22.) ügyvéd, nádori itélőmester, labanc, alnádor.
Tolvay Gábor | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésElőbb Trencsén vármegyében élt és tevékenykedett. 1682-ben a nemesi felkelés gyalogos-, 1683-ban pedig lovassági hadnagya volt. 1683-ban Trencsén vármegye követeként a királyi udvarba ment. 1687-ben részt vett az eszéki csatában. Az 1687-es pozsonyi országgyűlésen Szakolca város követe volt. 1687-ben, Korompay Péter idején a nyitrai püspökség jószágigazgatója lett. 1690-ben gróf Bercsényi Miklós, 1692-től gróf Erdődy György jószágigazgatója volt. 1693-től személynöki, 1701-től pedig 13 éven át nádori ítélőmester volt. 1700-ban és 1701-ben Nyitra vármegye táblabírája. 1706-ban a kancellárián is szolgált.
Buzgó labancként Szerednél fogságba esett, s 1704-1708 között négy évig kuruc fogságban sínylődött. 1708 végén a császári fogságba esett Görgey Jánosért és Görgey Györgyért cserébe kicserélték. Fegyverszüneti tárgyalásai eredménytelenül végződtek. A császárhoz való hűségéért 1709-ben címerét kibővítették és bárói rangot kapott. 1712-ben tanácsos és alnádor lett.
1715-ben a diósgyőri Haller uradalom helyreállítását és birtokosát megállapító és felügyelő országgyűlés által kinevezett egyik bíró lett.[1]
Első feleségétől származó fiai katonaságban estek el utód nélkül. Második feleségétől Jászy Anna Máriától származó fiát, Tolvay Jánost (1699-1776) 1754-ben a király grófi rangra emelte.
Birtokai
szerkesztés1688-ban Kollonich Lipóttól 1800 forinton megvásárolta Nagy-Köpösdöt, melybe egy évre rá be is iktatták. 1690-ben Nedeczky Györggyel Nemeskürtöt, illetve Kis-Köpösd és Lajosfalva pusztákat kapták nádori adományba. 1695-ben Bercsényitől házat vett Szombathelyen. 1696-ban kapta adományba Finta birtokot.[2] 1697-ben a Károlyiakkal a Szatmár vármegyei Mezőterem helységre királyi adományt kapott. 1700-ban sógorával, Jeszenszky István nádori titkárral együtt Pozsony vármegyében kapott nádori adományt. A köpösdi kastélyt 1700-ban kezdte el építeni, de csak 1716-ban költözött be.
1717-ben 10 ezer forinton megszerezte Török György örököseitől a néveri kastélyt,[3] illetve családi, nyitragesztei, koloni, kisbéládi, borosbéládi és kernyei birtokrészeket, valamint a fintabéládi pusztát.
Műve
szerkesztés- 1709 Decustio Juris Haereditarij Augustissimi Imperatoris Josephi Primi In Regia Dignitate Regni Hungariae ex ipsis Legibus Regni, Generaliqu. Decreto & approbatis Historicis Concinnata. Tyrnaviae
Források
szerkesztés- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XI. kötet [Taaffe - Török]. Pest: Ráth Mór. 1865.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar életrajzi lexikon, Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes
- Iványi Emma 1991: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713. Budapest, 357-361
- ↑ 1715. évi CIV. tc.
- ↑ Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 75.
- ↑ csemadok.sk