Tompa folyamkagyló

puhatestűfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. november 18.

A tompa folyamkagyló (Unio crassus) a kagylók (Bivalvia) osztályának folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Tompa folyamkagyló
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Rend: Folyamikagylók (Unionoida)
Család: Folyamikagyló-félék (Unionidae)
Nem: Unio
Philipsson, 1788
Faj: U. crassus
Tudományos név
Unio crassus
Philipsson, 1788
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tompa folyamkagyló témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tompa folyamkagyló témájú médiaállományokat és Tompa folyamkagyló témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A tompa folyamkagyló korábban gyakori volt Európában, de a vízszennyeződés következtében erősen megfogyatkozott.

Megjelenése

szerkesztés

Ennek a folyamkagylófajnak a teknője elliptikus vagy tojás alakú, hosszúsága 5-9 centiméter, szélessége 3-4,5 centiméter. A teknő mindkét végén csaknem egyformán lekerekített. A búb alig emelkedik ki, gyakran erősen lepusztult felületű. A teknő héja vastag, feketés-barna vagy fekete. Belső felületét csillogó gyöngyházréteg borítja.

Életmódja

szerkesztés

A tompa folyamkagyló tiszta, többnyire keskeny, homokos medrű folyók, patakok lakója.

Szaporodása

szerkesztés

Ez a puhatestű, élősködő lárvák, úgynevezett glochidiák útján szaporodik. Ezek petékből fejlődnek a kagyló kopoltyúlemezei között, és a kivezető nyíláson keresztül lökődnek ki a vízbe. Ekkor már két teknőkezdeménnyel rendelkeznek, rajtuk egy-egy hosszú horog van. Ezek segítségével szilárdan a halak bőréhez, főleg azok kopoltyúihoz rögzülnek, és egy ideig a hal testszövetével táplálkoznak. Később leválnak, és önálló életre képes, apró kagylókká alakulnak.