Tornanádaska
Tornanádaska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
| Tornanádaska | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Toldi Richárd (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3767 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 795 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 96,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,83 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Bódva-völgy[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 20° 47′ 16″48.558200°N 20.787911°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 20° 47′ 16″48.558200°N 20.787911°E | |||
 Tornanádaska
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tornanádaska weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tornanádaska témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA szlovák határ mellett fekszik, Aggtelektől 28, Szögligettől 11 kilométer távolságra kelet-északkeleti irányban.
Az országhatár magyar oldalán csak három települési szomszédja van: kelet felől Hidvégardó, dél felől Bódvalenke, nyugat felől pedig Komjáti. Észak felől a legközelebbi település a szlovákiai Tornagörgő (Hrhov).
Belterületének központja tekintetében Magyarország legészakibb fekvésű települése.
Megközelítése
szerkesztésLegegyszerűbben közúton érhető el, a 27-es főúton, amely a lakott területének déli széle közelében halad el.
Ugyancsak áthalad a belterületének déli részén – közvetlenül a főút mellett húzódva – a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal, melynek itteni állomása az országban a legészakibb fekvésű vasútállomás.
Autóbusszal a Volánbusz által üzemeltetett 3707-es, 4124-es és 4136-os járattal közelíthető meg.
Nevének eredete
szerkesztésNeve a magyar nádas szóból származik. Az Árpád-korban Nádasd volt a település neve. A Torna névrész az egykori vármegye emlékét őrzi.
Története
szerkesztésNádaska, magyar falu, Abauj-Torna vármegyében, Tornához dél-nyugotra egy mérfdnyire: 247 kath., 175 ref., 6 zsidó lak. Szép kastély és kert. Nagy gazdaság. Vendégfogadó. Fűrész- és liszt malmok a Bódva vizén. Szőlője nem sok. F. u. gr. Gyulay. Ut. p. Rosnyó. (Fényes Elek, 1851)
A honfoglalás idején szlávok által már lakott település volt. Nevét írásban először egy 1280-ban kiadott adománylevél említi. A falu akkoriban Nádasd volt, majd később megkülönböztetésül a többi hasonló nevű falutól, lett Nádaska. 1905-ben lett Tornanádaska. Sokáig királyi birtok volt. Lakói 1570-ben a törökdúlás elől elmenekültek. A falu egy ideig néptelen volt és csak az 1600-as években népesült be újból. A falu barokk római katolikus temploma valószínűleg a középkori templom helyén vagy alapjain épült, 1776-ban. Az egy emeletes, 18. századi református harangtorony magányosan áll. 1793-ban Gyulay grófnő vendégeként a nádaskai kastélyban szállt meg Robert Townson tudós, angol utazó, aki magyarországi tanulmányútjáról 1797-ben Londonban megjelent könyvében elsőként említi meg az alsó-hegyi zsombolyokat.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés| Polgármester | |||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Morvai Imre | független[4] | |
| 1994–1998 | független[5] | ||
| 1998–2002 | Takács Tibor | független[6] | |
| 2002–2006 | független[7] | ||
| 2006–2010 | független[8] | ||
| 2010–2010 | Szucskó Péter | független[9] | hivataláról lemondott |
| 2011–2014 | Beri Tamás | független[10] | Időközi választás: 2011. január 9. |
| 2014–2019 | független[11] | ||
| 2019–2024 | független[12] | ||
| 2024– | Toldi Richárd | független[1] | |
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 735 | 757 | 758 | 769 | 750 | 777 | 795 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 63%-a cigány, 37%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 56,7% cigánynak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,1%, református 2,1%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,1% (47,2% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 97,5%-a vallotta magát magyarnak, 57,1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% görögnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 1,1% református, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% felekezeten kívüli (63,7% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
szerkesztés
- Hadik-kastély - középkori eredetű barokk kastély, mely többszöri átalakítás után nyerte el mai formáját, jelenleg kisegítő iskolaként és nevelőotthonként funkcionál
- Kecskevár - az egykori vár romjai a mai magyar-szlovák határon fekszenek, ezért éppúgy vélik Tornanádaskához és a szlovák oldalon elhelyezkedő Szádudvarnokhoz tartozónak
- Római katolikus templom - 1776-79 között barokk stílusban építették
- Református haranglábtorony
- Szent István-szobor[16]
- 1995-ben a településen található 14 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Borsodi-zsomboly, a Fekete-lyuk, a Kastély-kerti 1. sz. barlang, a Kastély-kerti 2. sz. barlang, a Kongókő-barlang, a Nádaskai-zsomboly, a Narancssárga-zsomboly, a Sárga-zsomboly, a Tornanádaskai-kőfejtő 1. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 2. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 3. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 4. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 5. sz. barlangja és a Zöld-zsomboly.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Tornanádaska települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. január 9. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Tornanádaska Helységnévtár
- ↑ Tornanádaska Helységnévtár
- ↑ István, a szobor: másfél száz változat[halott link] - HVG
További információk
szerkesztés
