Torvaldo és Dorliska

Torvaldo és Dorliska (olaszul Torvaldo e Dorliska) Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Cesare Sterbini írta Jean-Baptiste Louvet de Couvrai Les amours du chevalier de Faubles című műve alapján. Ősbemutatójára 1815. december 26-án került sor a római Teatro Valle operaházban. Rossini kevéssé ismert és ritkán játszott művei közé tartozik, ami nem jelenti azt, hogy ne bővelkedne gyönyörű részletekben.

Torvaldo és Dorliska
Opera semiseria opera
Eredeti nyelv	olasz
Zene	Gioacchino Rossini
Szövegkönyv	Cesare Sterbini
Felvonások száma	2 felvonás
Főbb bemutatók	1815. december 26.
A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaldo és Dorliska témájú médiaállományokat.

Szereplők

Szereplő	Hangfekvés
Torvaldo	tenor
Dorliska, a felesége	szoprán
Ordow grófja	basszus
Giorgio, várkapitány	bariton
Carlotta, a felesége	mezzoszoprán
Ormondo	basszus

Keletkezése, fogadtatása

Rossini hosszabb nápolyi tartózkodása közben két operát írt a római közönség számára: a Torvaldo és Dorliska c. dramma semiseriót (félkomoly drámát), amelyet az utókor elfeledett, és A sevillai borbély című vígoperát, amely a legismertebb műve. Az 1815. december 26-án a római Teatro Valle operaházban bemutatott nagy bukás volt. Sokan a gyengécske librettót hibáztatják, mások szerint a zene nem túl ihletett. Stendhal szerint bármelyik átlagos zeneszerző büszke lehetne a műre, és csak azért tartják gyengének, mert Rossini nem átlagos zeneszerző. A gyengécske kezdés ellenére többször bemutatták, játszották Berlinben, Bécsben, Drezdában, Madidban és Párizsban, ahol a kor legnagyobb énekesnője, Maria Malibran énekelte Dorliska szerepét. Később a darabot teljesen elfeledték, napjainkban fedezték fel újra.

Cselekmény

Első felvonás

Valahol Észak-Európában Giorgio, Ordow kastélyának őre a többi szolgával együtt várja zord és hirtelen haragú uruknak, a Hercegnek a hazatértét titokzatos éjszakai kalandozásából. Amint Giorgio és kórus távozik, belép a Herceg, aki azért dühös, mert – bár megölte szerelmi riválisát – nem sikerült megszerezni zsákmányát. Miután néhány szót váltott Giorgióval, Ormondo fegyveres őrök kórusát vezeti be, és Herceg megparancsolja nekik, hogy azonnal folytassák a kutatást. Miután mindenki elhagyja a színpadot, megjelenik Dorliska, még sokk alatt a történtektől és kifáradva az éjszakai bolyongástól. Bekopog a kapun, majd a kaput kinyitja Carlotta, Giorgio testvére, és behívja Dorliskát. Csatlakozik hozzájuk Giorgio, aki időközben rájött arra, merre járt a Herceg az éjszaka: rajtaütésen vett részt, amely egy halottat és egy sebesültet eredményezett. Elítéli ura tetteit, és azon töri a fejét, hogy bejelentést tegyen a hatóságoknál, amikor megpillantja a kimerült Dorliskát Carlotta kíséretében. A lány elmeséli neki, hogy lengyel származású, és hogy tegnap, Torvaldóval kötött házassága után megtámadta őt egy férfi, aki korábban udvarolt neki és akit ő korábban többször elutasított. Giorgio rögtön sejti, hogy a férfi a Herceg lehet, és elárulja Dorliskának, hogy épp az ő várában keresett menedéket. A lány menekülőre fogná, de a Herceg épp akkor lép be, megörül, hogy láthatja, és egy drámai szóváltásban felfedi, hogy ő ölte meg Torvaldót, és megparancsolja Giorgionak és Carlottának, hogy vigyázzanak a lányra. Eközben Torvaldo, aki megmenekült a Herceg rajtaütéséből, eléri a kastély kapuját. Megtudta, hogy jegyese Ordow kastélyának foglya, és ki akarja szabadítani. Pásztornak öltözik, kopog a kapun, amelyet Giorgio nyit ki, először azt állítja, hogy levelet hozott Dorliskának a haldokló Torvaldótól, de aztán – felismerve Giorgio megbízhatóságát – elárulja, ki is ő valójában és beavatja tervébe. A Herceg megjelenik, és számon kéri Giorgión, ki ez a jövevény. Az állítólagos pásztor megmutatja a Hercegnek a levelet, amelyben Torvaldo végakaratával arra kéri Dorliskát, hogy menjen feleségül a Herceghez. A Herceg e váratlan fordulattól felbátorodva arra kéri a pásztort, hogy ő maga kézbesítse a levelet. Miközben ők hárman bemennek a kastélyba, Ormondo a helyzet és ura sorsa miatt aggódik. Eközben a kastélyban Carlotta igyekszik megnyugtatni Dorliskát, akin mély reménytelenség lesz úrrá. Csatlakozik hozzájuk a Herceg, Torvaldo és Giorgio, akik mind együtt éreznek a lánnyal, különböző okok miatt. A Herceg közelebb húzódik hozzá, Giorgio is, aki átadja a levelet: amint Dorliska elolvassa, elájul. Amikor Torvalo is megszólal, Dorliska felismeri férje hangját, és örömsikoly hagyja el ajkát. A Herceg átlátja a helyzetet, hívja Ormondót és a kórust, és megparancsolja Torvaldo letartóztatását.

Második felvonás

A kastély börtönében Giorgio és szolgák elhatározzák, hogy a törvény kezére adják urukat. Torvaldo, akit ebben a börtönben őriznek, csatlakozik hozzájuk. Azért könyörög Giorgiohoz, hogy védje meg Dorliskát. A kastély egyik szobájában a Herceg átgondolja a helyzetet, és elhatározza, hogy személyesen beszél Dorliskával. Giorgioval magához hívatja, és bár a Herceg agresszívan beszél Dorliskával, ő szintén határozottan válaszol a zsarnok fenyegetéseire. A férfi távozása után Dorliska és Carlotta marad a színpadon, és igyekeznek meggyőzni Giorgiót, hogy ne engedelmeskedjen ura parancsának, mely szerint senki sem mehet Torvaldo cellájának közelébe. Megszerzik a kulcsot, és Carlotta már vezetné is Dorliskát férje cellájához. De a Herceg visszatér, kéri a kulcsokat Giorgiótól. Giorgio megvallja, hogy a kulcsok nincsenek nála. A Herceg őrjöng, és magával vonszolja Giorgiót a cellákhoz. Eközben Torvaldo igyekszik megnyugtatni Dorliskát, szerinte közel a megoldás. Carlotta észreveszi, hogy a Herceg közeledik: őrjöngve fenyegetőzik, hogy megöli őket, de abbahagyja, amint meghallja a félrevert harang hangját. Ormondo megérkezik az őrökkel, és elmondja, hogy a nép felkelt a Herceg ellen, és el akarja foglalni a kastélyt. Ordow indul megtámadni a felkelőket, Ormondóra bízza a rabok őrzését. Ormondo nem engedelmeskedik a parancsnak, és megadja magát Giorgiónak. Ezalatt a Herceget lefegyverezik, Torvaldo és a katonák elfogják. A Herceg dühöng, majdnem eszét veszti, és áldozatait azzal vádolja, összeesküdtek ellene, végül letartóztatják és elvezetik. Az opera a öröm s béke hangjaival ér véget.

Felvételei

• Az egyik első CD-felvételen Massimo De Bernart vezényli az Orchestra Radiotelevisione Svizzera Italiana-t azon a felvételen, amelyen Stefano Antonucci, Ernesto Palacio, Mauro Buda és Fiorella Pediconi énekel.
• A Naxos felvételén Alessandro de Marchi vezényli a brnói Cseh Kamaraszólistákat, a főbb szerepeket Michele Bianchini, Paola Cigna Castellano, Huw Rhys-Evans, Mauro Utzeri éneklik. A felvétel három 2003-as, élő, Rossini in Wildbad Festival-előadásból készült.
• Az eddig megjelent első és egyetlen DVD-felvételen Victor Pablo Pérez vezényli az Orchestra Haydn di Bolzano e Trentót. A főbb szerepeket Darina Takova, Michele Pertusi, Francesco Meli és Bruno Praticó énekli. A felvétel Rossini Operafesztivál előadásának alapján készült, és CD-n is megjelent.

Források

• Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
• Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
• Francis Toye: Rossini Zeneműkiadó, Budapest, 1981
• Stendhal: Rossini élete és kora, Bibliotheca, Budapest, 1958

További információk

• (olaszul) Libretto
• (angolul) Szinopszis
• (angolul) Információgazdag kritikák