Tours

	Tours
	Szent Kajetán-katedrális
; Tours címere	; Tours zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Centre-Val de Loire
Megye	Indre-et-Loire (1790. március 4. – )
Kerület	Tours
Kanton	7 kanton
Településtársulás	Communauté d’agglomération Tours Plus
Polgármester	Serge Babary (2014–2020)
INSEE-kód	37261
Irányítószám	37000, 37100, 37200
Körzethívószám	247
Testvérvárosok	Lista Brassó (1990–); Mülheim an der Ruhr (1962–); Segovia (1972–); Parma (1976–); Lojang (1982–); Takamacu (1988–); Minneapolis (1991–); Szombathely; Settat; Marrákes; Ragusa; Springfield (1984–); Trois-Rives (1987–); Trois-Rivières (1987–);
	Népesség
Teljes népesség	137 658 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	3918 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	44-109 m
Terület	34,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 0° 41′ 18″47.392778°N 0.688333°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 0° 41′ 18″47.392778°N 0.688333°E
	Tours weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tours témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Tours város Franciaország Centre-Val de Loire régiójában, Indre-et-Loire megye székhelye. A Loire és a Cher folyó alkotta háromszögben fekszik, Párizstól 210 km-re délnyugatra. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Tours-i főegyházmegye érseki székvárosa.

Közlekedése

A városnak 2 pályaudvara van: a belvárosban található a gare Tours-Centre és a külvárosban gare Saint-Pierre-des-Corps TGV-állomás. A két pályaudvart a "navette" elnevezésű vonal köti össze. Párizs Montparnasse állomásról Saint-Pierre-des-Corps 1 óra alatt elérhető TGV-vel (nagy sebességű vonat). Tours-Centre pályaudvarra Párizs Austerlitz-ről indulnak gyorsvonatok, melyek 2-3 óra alatt érik el a várost. Tours-Centre-ból a TER Centre (regionális vonat) vonalai indulnak a környező falvakba.

A központi pályaudvar előtt van az autóbusz-állomás. A Fil Bleu vonalai behálózzák az egész várost. A Fil Vert és a TER Centre buszaival pedig a vasútvonallal nem rendelkező falvakba lehet eljutni.

Története

Place Plumereau

Tours története a római időkből ered. A város aktív gall-római kereskedelmi és adminisztratív központ volt. A Loire északi partján fekvő, gall eredetű Altionos és a déli parton lévő Caesarodonum a IV. században Urbs Turonum (turonok városa) néven egyesült és a mostani Szent Kajetán-katedrális környékén helyezkedett el. A várost a támadások miatt fallal vették körül, ennek maradványai még ma is láthatók a katedrális mögötti utcácskákban.

A kereszténységet Szent Kajetán (Gatien de Tours) már a II. században általánossá tette. Ő volt Tours első püspöke.

A város leghíresebb püspöke Szent Márton. Pannóniában született 316-ban és római katonaként került a gall provinciába. Egy látomása hatására megkeresztelkedett és hittérítő lett.

Tours-i Szent Gergely (St. Grégoire de Tours), aki 573-tól a város püspöke volt, itt írta (latinul) fő művét, Franciaország történetét, ami a kor egyik legalapvetőbb dokumentuma.

A Meroving királyok alatt eleinte királyi birtok volt. I. Charibert frank király egy Leudast nevű, a környékről származó udvari nemese számára 570-ben szervezte meg Touraine grófságát, amely a várost és a környező falvakat fogta össze.

A 800-as években Alcuin, a Tours-i Szent Márton-kolostor apátja másolóiskolát alapított, mely újfajta kalligráfiai technikát használt és színes kezdőbetűiről, miniatúráiról ismert.

A középkorban a város a Szent Márton sírjánál történt számos csoda következtében híres zarándokhely lett és nagyon meggazdagodott. Franciaország alapítója, I. Klodvig itt kereszteltette meg magát, ezért lett a franciák védőszentje Szent Márton.

Az 1200-as években Touraine az angol-francia villongások színtere volt. Csak az 1242-es béke juttatta vissza újra Franciaországnak a várost. Ezután a francia királyok kedvelt lakhelye volt a régió, szinte valamennyi király megfordult itt.

XI. Lajos (1423-1483) Plessis-Lés-Tours-ban építtette fel kastélyát. Ő létesíttette a városban az első selyemszövő üzemeket. A fejlett ipar és mezőgazdaság sok embert vonzott ide.

A vallásháborúk idején a hugenották egyik fellegvára volt. Itt 1562-ben, 10 évvel a párizsi Szent Bertalan éjszakája előtt tört ki a polgárháború. A hugenották felgyújtották a Szent Márton-bazilikát, cserébe a pápisták lemészárolták a protestánsokat. A hugenották elvándorlásával a selyemipar megszűnt, a lakosság jelentősen lecsökkent és a város elszegényedett.

1871-ben a német-francia háborúban a németek két hónapig megszállva tartották.

A második világháborúban komoly károkat szenvedett. A német csapatok kétnapos ostrom után foglalták el. A megszállt Tours 37 bombázást ért meg, felrobbantották hídját és az óváros egy része romba dőlt — a háború után a lerombolt ódon épületeket eredeti formájukban állították vissza.

Gazdaság

Tours hagyományos iparága a XV. század óta a selyem- és velúrszövés. Emellett gumi-, gyógyszer- és nyomdaipara van. Fő gazdasági ágai a gép-, gumi-, gyógyszer- és nyomdaipar; illetve az elektronika, a borászat és az idegenforgalom.