Triád (kémia)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A triád (Döbereiner triádjai) kifejezést a kémiában a periódusos rendszerrel összefüggésben használják.
A periódusos rendszer eredeti táblázatát a szubatomi részecskék felfedezése és az atomszerkezetről alkotott jelenlegi kvantummechanikai elméletek kidolgozása előtt állították össze. Ha az elemeket atomtömegük szerint sorrendbe állítjuk, és bizonyos tulajdonságokat megvizsgáljuk, felfedezhető ismétlődés, „periodicitás” a növekvő atomtömeg mentén. Az első tudós, aki ezt felismerte a német kémikus, Johann Wolfgang Döbereiner volt, aki 1828-ban felfedezett egy pár, hasonló elemekből álló triádot:
| Elem | Atomtömeg
(g/mol) |
Sűrűség
(g/cm³) |
Hányados
(cm³/mol) |
|---|---|---|---|
| klór | 35,453 | 0,003214 | 11030 |
| bróm | 79,904 | 3,12 | 25,6 |
| jód | 126,904 47 | 4,93 | 25,7 |
| kalcium | 40,078 | 1,55 | 26,0 |
| stroncium | 87,62 | 2,54 | 33,2 |
| bárium | 137,327 | 3,59 | 38,2 |
1829-ben Döbereiner felállította a triádok törvényét: a triád középső elemének atomtömege a két másik számtani közepe volt. Újabb tudósok a triádokon túlmutató kémiai összefüggéseket fedeztek fel: a fluor bekerült a klór, bróm és jód mellé; a kén, oxigén, szelén és tellúr egy családba kerültek; a nitrogén, foszfor, arzén, antimon és bizmut pedig egy újabb csoportot alkotott.
