A triád (Döbereiner triádjai) kifejezést a kémiában a periódusos rendszerrel összefüggésben használják.

A periódusos rendszer eredeti táblázatát a szubatomi részecskék felfedezése és az atomszerkezetről alkotott jelenlegi kvantummechanikai elméletek kidolgozása előtt állították össze. Ha az elemeket atomtömegük szerint sorrendbe állítjuk, és bizonyos tulajdonságokat megvizsgáljuk, felfedezhető ismétlődés, „periodicitás” a növekvő atomtömeg mentén. Az első tudós, aki ezt felismerte a német kémikusJohann Wolfgang Döbereiner volt, aki 1828-ban felfedezett egy pár, hasonló elemekből álló triádot:

Triádok
Elem Atomtömeg

(g/mol)

Sűrűség

(g/cm³)

Hányados

(cm³/mol)

klór 35,453 0,003214 11030
bróm 79,904 3,12 25,6
jód 126,904 47 4,93 25,7
 
kalcium 40,078 1,55 26,0
stroncium 87,62 2,54 33,2
bárium 137,327 3,59 38,2

1829-ben Döbereiner felállította a triádok törvényét: a triád középső elemének atomtömege a két másik számtani közepe volt. Újabb tudósok a triádokon túlmutató kémiai összefüggéseket fedeztek fel: a fluor bekerült a klór, bróm és jód mellé; a kénoxigénszelén és tellúr egy családba kerültek; a nitrogénfoszforarzénantimon és bizmut pedig egy újabb csoportot alkotott.