A Trypanosomatida a Kinetoplastida egyostorú sejtje alapján felismerhető tagja. A név a görög τρυπανο, fúró és σωμα, test szavakból származik egyes fajai csavarhúzószerű mozgása miatt. Minden tagja kizárólag parazita, melyek elsősorban rovarokban élnek.[1] Egyes nemzetségei életciklusai másodlagos gazdával rendelkeznek, mely lehet gerinces, gerinctelen vagy növény. Ezek közé tartozik néhány súlyos humán betegséget okozó faj is.[2] Egyes fajai sejtbeli paraziták, fontos kivétel a Trypanosoma brucei.

Trypanosomatida
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Ostoros moszatok (Euglenozoa)
Csoport: Kinetoplastea
Csoport: Metakinetoplastina
Csoport: Trypanosomatida
Kent 1880
Kládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Trypanosomatida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Trypanosomatida témájú kategóriát.

Orvosi jelentőség

szerkesztés

A Trypanosomatida által okozott 3 fő humán betegség a T. brucei által okozott, cecelégy által terjesztett afrikai trypanosomiasis (álomkór),[3] a Trypanosoma cruzi által okozott és a Triatominae által terjesztett dél-amerikai trypanosomiasis és a különböző Leishmania-fajok által okozott és Phlebotominae által terjesztett leishmaniasis[4]

Evolúció

szerkesztés

A klád első ismert képviselői albi mianmari és a burdigali dominikai borostyánban megőrződött burdigali borostyánban megőrződött kihalt Paleoleishmania.[5] Trypanosoma-fosszíliák vannak szintén a dominikai borostyánból a kihalt Trypanosoma antiquus révén.[6]

Rendszertan

szerkesztés

Három nemzetség életciklusa során két gazdát fertőz meg (heteroxén), ezek a Leishmania, a Phytomonas és a Trypanosoma. A többi monoxén – életciklusa során egy gazdát fertőz. A Paratrypanosoma lehet az elsőként kifejlődött ága. 15 Trypanosomatidae-nemzetség ismert 3 csoportban (Blechomonadinae, Leishmaniinae, Strigomonadinae). A Strigomonadinae nemzetségei obligát sejtbeli Kinetoplastibacterium-fajokkal rendelkezhetnek.[7]

 
Trypanosoma equiperdum
 
Leishmania donovani
 
Crithidia luciliae
 
Phytomonas serpens
 
Angomonas deanei

Életciklus

szerkesztés

Egyes Trypanosomatida-fajok egy gazdával rendelkeznek, míg sok más heteroxén, vagyis életciklusa során egynél több gazdafajban él. E heteroxén életciklus általában vérszívó emésztőrendszerét és gerincesszöveteket tartalmaz. Ritkább gazdák más vérszívó gerinctelenek, például piócák,[8] és más élőlények, például növények. A különböző fajok különböző morfológiákon haladnak át életciklusuk során, a legtöbbjük legalább két különböző morfológiájú. Rovarokban általában a pro- és epimasztigóta gyakoriak,[9][10] a tripomasztigóta általában emlősök vérkeringésében, az amasztigóták sejtekben.[11]

A gyakran tanulmányozott fajok közül a T. brucei, a T. congolense és a T. vivax sejten kívüliek, a T. cruzi és a Leishmania spp. sejten belüliek.[12] A sejten belüli állapottal rendelkező fajok δ-amasztinokat expresszálnak felszínükön.[12] Ezek szerepét a sejtbeli sikerességben de Paiva et al. 2015-ben mutatták ki.[12]

Ivaros szaporodás

szerkesztés

A világszerte ismert betegségeket, például leishmaniasist (Leishmania spp.), afrikai trypanosomiasist (T. brucei) és Chagas-kórt (T. cruzi) okozó fajok képesek meiózisra és genetikai rekombinációra.[13] Ezek alapján képes lehet ivaros szaporodásra.[13]

Morfológiák

szerkesztés
 
6 fő morfológiája

Számos különböző morfológiája jelenik meg életciklusában, melyeket elsősorban ostora helye, hossza és sejttesthez való rögzülése különböztet meg. A kinetoplaszt az ostor alapjánál lévő alapi testhez közel van, és minden Trypanosomatida-faj egymagvú. A legtöbb morfológia megtalálható minden Trypanosomatida-nemzetségben életszakaszként, azonban egyes morfológiák egyes nemzetségekben különösen gyakoriak. A morfológiákat eredetileg arról a nemzetségről nevezték el, ahol gyakoriak, de ez ma ritkán használatos, mert összetéveszthető a nemzetség és a morfológia neve. A modern terminológia görög eredetű: a μαστιξ, ostor szót és az ostorhelyre utaló prefixumot használják. Például az amasztigótát korábban nevezték leishmaniális formának is.[14]

  • Amasztigóta (leishmanialis):[15] Emlős sejtjében gyakori. Minden Leishmania-fajban van ilyen életszakasz, ekkor kicsi, a legkisebb eukarióták közt van. Ostora rövid, csak kevéssel emelkedik ki az ostormélyedésből.
  • Promasztigóta (leptomonadalis):[15] Rovarban gyakori. Az ostor a maghoz képest elöl van, és közvetlenül az elülső sejttestből indul ki. A kinetoplaszt a sejttest elülső végéhez közel, a mag előtt van.
  • Epimasztigóta (crithidialis):[15] A Crithidia és a Blastocrithidia rovarparaziták gyakori életszakasza. Az ostor a sejtből a mag előtt lép ki, és a sejttesthez hossza egy részében unduláló membrán kapcsolja. A kinetoplaszt a mag és az elülső vég között van.
  • Tripomasztigóta (trypanosomalis):[15] A Trypanosoma gyakori szakasza emlősök vérkeringésében és légyvektorok metaciklikus szakaszában. Ekkor a kinetoplaszt a sejt hátulsó végénél van, az ostort hossza nagy részén unduláló membrán kapcsolja össze.
  • Opisztomasztigóta (herpetomonadoid):[15] Ritka morfológia a mag mögötti, hosszú bemélyedésen áthaladó ostorral.
  • Endomasztigóta:[16] Az ostor nem emelkedik ki az ostormélyedésből.

Egyéb jellemzők

szerkesztés

A Trypanosomatida jellemzői még az RNS-transz-splicing és a glikoszóma, ahol a glikolízis nagy része történik. Az acidokalciszómát először a Trypanosomatidában azonosították.[17]

Bakteriális endoszmibionta

szerkesztés

6 Trypanosomatida-fajról ismert, hogy rendelkezik egy Betaproteobacteria-endoszimbiontával (TPE, Trypanosomatida-proteobakteriálisendoszimbionta). E fajok (Strigomonas oncopelti, S. culicis, S. galati, Angomonas desouzai és A. deanei) az SHT-k (szimbiontával rendelkező Trypanosomatida-fajok). E szimbionták közös eredetűek, és a Kinetoplastibacterium tagjai.[7]

Sok szimbiontához hasonlóan jelentősen redukálódott genomja a Taylorella és Achromobacter nemzetségbeli szabadon élő rokonaihoz képest. A GTDB szerint a Diaphorina citri szimbiontája, a Proftella testvércsoportja).[18] Egyedül nem tud élni, mert fontos biológiai funkciókhoz szükséges géneket vesztett el, ehelyett gazdájukat használja fel. Osztódásuk a gazdáéval szinkronná vált. Például a S. culicisban a TPE segíti a gazdát hem[7] és fontos enzimek szintézisével, és a kinetoplaszthoz rögzül.[19]

  1. Podlipaev S (2001. május 1.). „The more insect trypanosomatids under study–the more diverse Trypanosomatidae appears”. International Journal for Parasitology 31 (5–6), 648–652. o. DOI:10.1016/S0020-7519(01)00139-4. PMID 11334958. 
  2. Simpson AGB, Stevens JR, Lukes J (2006. április 1.). „The evolution and diversity of kinetoplastid flagellates”. Trends in Parasitology 22 (4), 168–174. o. DOI:10.1016/j.pt.2006.02.006. PMID 16504583. 
  3. Trypanosomiasis, human African (sleeping sickness) (angol nyelven). www.who.int . [2018. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  4. Rêgo FD, Soares RP (2021). „Lutzomyia longipalpis: an update on this sand fly vector”. Anais da Academia Brasileira de Ciências 93 (3). DOI:10.1590/0001-37652021XXXX. PMID 33950136.  E forrás által hivatkozott további kutatás:
    • Abbasi I, Trancoso Lopo de Queiroz A, Kirstein OD, Nasereddin A, Horwitz BZ, Hailu A, Salah I, Mota TF, Fraga DBM (2018. november 13.). „Plant-feeding phlebotomine sand flies, vectors of leishmaniasis, prefer Cannabis sativa”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 115 (46), 11790–11795. o. DOI:10.1073/pnas.1810435115. PMID 30373823. PMC 6243281. 
  5. Poinar G (2008). „Lutzomyia adiketis sp. n. (Diptera: Phlebotomidae), a vector of Paleoleishmania neotropicum sp. n. (Kinetoplastida: Trypanosomatidae) in Dominican amber”. Parasites & Vectors 1 (1), 22. o. DOI:10.1186/1756-3305-1-22. PMID 18627624. PMC 2491605. 
  6. Poinar G (2005). „Triatoma dominicana sp. n. (Hemiptera: Reduviidae: Triatominae), and Trypanosoma antiquus sp. n. (Stercoraria: Trypanosomatidae), the First Fossil Evidence of a Triatomine-Trypanosomatid Vector Association”. Vector-Borne and Zoonotic Diseases 5 (1), 72–81. o. DOI:10.1089/vbz.2005.5.72. PMID 15815152. 
  7. a b c Alves JM, Serrano MG, Maia da Silva F, Voegtly LJ, Matveyev AV, Teixeira MM, Camargo EP, Buck GA (2013. január 12.). „Genome evolution and phylogenomic analysis of Candidatus Kinetoplastibacterium, the betaproteobacterial endosymbionts of Strigomonas and Angomonas”. Genome Biol Evol 5 (2), 338–350. o. DOI:10.1093/gbe/evt012. PMID 23345457. PMC 3590767. 
  8. Hamilton PB, Stevens JR, Gidley J, Holz P, Gibson WC (2005. április 1.). „A new lineage of trypanosomes from Australian vertebrates and terrestrial bloodsucking leeches (Haemadipsidae)”. Int J Parasitol 35 (4), 431–443. o. DOI:10.1016/j.ijpara.2004.12.005. PMID 15777919. 
  9. Marteles D, Martínez MV, Fernández A, Riera C, Fisa R, Roca-Geronès X, Chavez-Fisa S, Castañeda S, Ramírez JD, Davis JE, Sumova P, Volf P, Verde M, González A, Alcover MM, Villanueva-Saz S (2024. november 7.). „Assessment of the exposure to Phlebotomus perniciosus and the presence of anti-Leishmania infantum antibodies in stray cats in an endemic region of Spain, and their potential correlation with environmental factors”. Vet Q 44 (1), 1–8. o. DOI:10.1080/01652176.2024.2421308. PMID 39508077. PMC 11544736. 
  10. Háznagy MB, Girst G, Vágvölgyi M, Cholke K, Krishnan SR, Gertsch J, Hunyadi A (2024. október 25.). „Semisynthetic Ecdysteroid Cinnamate Esters and tert-Butyl Oxime Ether Derivatives with Trypanocidal Activity”. J Nat Prod 87 (10), 2478–2486. o. DOI:10.1021/acs.jnatprod.4c00811. PMID 39417525. PMC 11519910. 
  11. Louzada-Flores VN, Latrofa MS, Mendoza-Roldan JA, Lucente MS, Epis S, Varotto-Boccazzi I, Bandi C, Otranto D (2024. november 11.). „Expression of key cytokines in dog macrophages infected by Leishmania tarentolae opening new avenues for the protection against Leishmania infantum”. Sci Rep 14. DOI:10.1038/s41598-024-78451-x. PMID 39528528. PMC 11554803. 
  12. a b c Silva Pereira S, Trindade S, de Niz M, Figueiredo LM (2019. május 15.). „Tissue tropism in parasitic diseases”. Open Biol 9 (5). DOI:10.1098/rsob.190036. PMID 31088251. PMC 6544988. 
  13. a b da Silva VS, Machado CR (2022. október 10.). „Sex in protists: A new perspective on the reproduction mechanisms of trypanosomatids”. Genet Mol Biol 45 (3). DOI:10.1590/1678-4685-GMB-2022-0065. PMID 36218381. PMC 9552303. 
  14. Sanabria A. Ultrastructure of Trypanosoma cruzi in mouse myocardium. II. Crithidial and leishmanial forms (1964. április). „{{{title}}}”. Exp Parasitol 15, 125–137. o. DOI:10.1016/0014-4894(64)90013-x. PMID 14167546. 
  15. a b c d e Hoare CA, Wallace FG (1966). „Developmental Stages of Trypanosomatid Flagellates: a New Terminology”. Nature 212 (5068), 1385–1386. o. DOI:10.1038/2121385a0. 
  16. Merzlyak E, Yurchenko V, Koesnikov AA, Alexandrov K, Podlipaev SA, Maslov DA (2001. március 1.). „Diversity and Phylogeny of Insect Trypanosomatids Based on Small Subunit rRNA Genes: Polyphyly of Leptomonas and Blastocrithidia” (angol nyelven). J Eukaryot Microbiol 48 (2), 161–169. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2001.tb00298.x. PMID 12095103. 
  17. Docampo R, de Souza W, Miranda K, Rohloff P, Moreno SN (2005. március 1.). „Acidocalcisomes — conserved from bacteria to man”. Nature Reviews Microbiology 3 (3), 251–261. o. DOI:10.1038/nrmicro1097. PMID 15738951. 
  18. GTDB - Tree at g__Kinetoplastibacterium. gtdb.ecogenomic.org . [2022. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 20.)
  19. de Souza W, Motta MC (1999). „Endosymbiosis in protozoa of the Trypanosomatidae family”. FEMS Microbiology Letters 173 (1), 1–8. o. DOI:10.1111/j.1574-6968.1999.tb13477.x. PMID 10220875. 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Trypanosomatida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Trypanosomatida témájú médiaállományokat.