Trypanosomatida
A Trypanosomatida a Kinetoplastida egyostorú sejtje alapján felismerhető tagja. A név a görög τρυπανο, fúró és σωμα, test szavakból származik egyes fajai csavarhúzószerű mozgása miatt. Minden tagja kizárólag parazita, melyek elsősorban rovarokban élnek.[1] Egyes nemzetségei életciklusai másodlagos gazdával rendelkeznek, mely lehet gerinces, gerinctelen vagy növény. Ezek közé tartozik néhány súlyos humán betegséget okozó faj is.[2] Egyes fajai sejtbeli paraziták, fontos kivétel a Trypanosoma brucei.
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Kládok | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Trypanosomatida témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Trypanosomatida témájú kategóriát. |
Orvosi jelentőség
szerkesztésA Trypanosomatida által okozott 3 fő humán betegség a T. brucei által okozott, cecelégy által terjesztett afrikai trypanosomiasis (álomkór),[3] a Trypanosoma cruzi által okozott és a Triatominae által terjesztett dél-amerikai trypanosomiasis és a különböző Leishmania-fajok által okozott és Phlebotominae által terjesztett leishmaniasis[4]
Evolúció
szerkesztésA klád első ismert képviselői albi mianmari és a burdigali dominikai borostyánban megőrződött burdigali borostyánban megőrződött kihalt Paleoleishmania.[5] Trypanosoma-fosszíliák vannak szintén a dominikai borostyánból a kihalt Trypanosoma antiquus révén.[6]
Rendszertan
szerkesztésHárom nemzetség életciklusa során két gazdát fertőz meg (heteroxén), ezek a Leishmania, a Phytomonas és a Trypanosoma. A többi monoxén – életciklusa során egy gazdát fertőz. A Paratrypanosoma lehet az elsőként kifejlődött ága. 15 Trypanosomatidae-nemzetség ismert 3 csoportban (Blechomonadinae, Leishmaniinae, Strigomonadinae). A Strigomonadinae nemzetségei obligát sejtbeli Kinetoplastibacterium-fajokkal rendelkezhetnek.[7]
_Trypanosoma_equiperdum.jpg)
- Trypanosomatidae Calkins 1926 [Trypanomorphidae Woodcock 1906; Trypanosomataceae Senn 1911]
- Agamomonas Grassé 1952
- Batracoleishmania Dasgupta 2011
- Blastocrithidia Laird 1959
- Cercoplasma Roubaud 1911
- Cystotrypanosoma Roubaud 1911
- Jaenimonas Votypka et Hamilton 2015
- Lamellasoma Davis 1947
- Leptowallaceina Podlipaev et Frolov 2000
- Lewisonella Chalmers 1918 nomen dubium
- Malacozoomonas Nicoli, Penaud et Timon-David 1972
- Nematodomonas Nicoli, Penaud et Timon-David 1972
- †Paleoleishmania Poinar et Poinar, 2004
- †Paleotrypanosoma Poinar 2008
- Paramecioides Grassé 1882
- Sauroleishmania Ranque 1973
- Sergeia Svobodová et al. 2007 non Stimpson 1860 non Nasonov 1923 non Sergio Manning et Lemaitre 1994
- Trypanomonas Danilewsky 1885
- Trypanomorpha Woodcock 1906
- Undulina Lankester 187
- Wallaceina Bulat, Mokrousov et Podlipaev 1999 [Proteomonas Podlipaev, Frolov et Kolesnikov 1990 non Hill et Wetherbee 1986]
- Wallacemonas Kostygov et Yurchenko 2014
- Paratrypanosomatinae Votýpka et Lukeš 2013
- Paratrypanosoma Votypka et Lukes 2013
- Trypanosomatinae
- Trypanosoma Gruby 1843
- Blechomonadinae Votypka et Suková 2013
- Blechomonas Votypka et Suková 2013
- Leishmaniinae Maslov et Lukeš 2012
- Cladus Crithidiatae Maslov et Lukeš 2012
- Crithidia Léger 1902
- Leptomonas Kent 1880
- Lotmaria Schwarz 2015
- Cladus Leishmaniatae Maslov et Lukeš 2012
- Borovskyia Kostygov et Yurchenko 2017
- Endotrypanum Mesnil et Brimont 1908
- Leishmania Ross 1903
- Novymonas Votýpka et al. 2015
- Paraleishmania Cupolillo et al. 2000
- Zelonia Shaw, Camargo et Teixeira 2016
- Cladus Crithidiatae Maslov et Lukeš 2012
- Phytomonadinae Kostygov et Yurchenko 2015
- Herpetomonas Kent 1880 non Donovan 1909
- Lafontella Kostygov et Yurchenko 2015
- Phytomonas Donovan 1909
- Strigomonadinae Votypka et al. 2014
- Angomonas Souza et Corte-Real 1991
- Kentomonas Votypka et al. 2014
- Strigomonas Lwoff et Lwoff 1931
Életciklus
szerkesztésEgyes Trypanosomatida-fajok egy gazdával rendelkeznek, míg sok más heteroxén, vagyis életciklusa során egynél több gazdafajban él. E heteroxén életciklus általában vérszívó emésztőrendszerét és gerincesszöveteket tartalmaz. Ritkább gazdák más vérszívó gerinctelenek, például piócák,[8] és más élőlények, például növények. A különböző fajok különböző morfológiákon haladnak át életciklusuk során, a legtöbbjük legalább két különböző morfológiájú. Rovarokban általában a pro- és epimasztigóta gyakoriak,[9][10] a tripomasztigóta általában emlősök vérkeringésében, az amasztigóták sejtekben.[11]
A gyakran tanulmányozott fajok közül a T. brucei, a T. congolense és a T. vivax sejten kívüliek, a T. cruzi és a Leishmania spp. sejten belüliek.[12] A sejten belüli állapottal rendelkező fajok δ-amasztinokat expresszálnak felszínükön.[12] Ezek szerepét a sejtbeli sikerességben de Paiva et al. 2015-ben mutatták ki.[12]
Ivaros szaporodás
szerkesztésA világszerte ismert betegségeket, például leishmaniasist (Leishmania spp.), afrikai trypanosomiasist (T. brucei) és Chagas-kórt (T. cruzi) okozó fajok képesek meiózisra és genetikai rekombinációra.[13] Ezek alapján képes lehet ivaros szaporodásra.[13]
Morfológiák
szerkesztés
Számos különböző morfológiája jelenik meg életciklusában, melyeket elsősorban ostora helye, hossza és sejttesthez való rögzülése különböztet meg. A kinetoplaszt az ostor alapjánál lévő alapi testhez közel van, és minden Trypanosomatida-faj egymagvú. A legtöbb morfológia megtalálható minden Trypanosomatida-nemzetségben életszakaszként, azonban egyes morfológiák egyes nemzetségekben különösen gyakoriak. A morfológiákat eredetileg arról a nemzetségről nevezték el, ahol gyakoriak, de ez ma ritkán használatos, mert összetéveszthető a nemzetség és a morfológia neve. A modern terminológia görög eredetű: a μαστιξ, ostor szót és az ostorhelyre utaló prefixumot használják. Például az amasztigótát korábban nevezték leishmaniális formának is.[14]
- Amasztigóta (leishmanialis):[15] Emlős sejtjében gyakori. Minden Leishmania-fajban van ilyen életszakasz, ekkor kicsi, a legkisebb eukarióták közt van. Ostora rövid, csak kevéssel emelkedik ki az ostormélyedésből.
- Promasztigóta (leptomonadalis):[15] Rovarban gyakori. Az ostor a maghoz képest elöl van, és közvetlenül az elülső sejttestből indul ki. A kinetoplaszt a sejttest elülső végéhez közel, a mag előtt van.
- Epimasztigóta (crithidialis):[15] A Crithidia és a Blastocrithidia rovarparaziták gyakori életszakasza. Az ostor a sejtből a mag előtt lép ki, és a sejttesthez hossza egy részében unduláló membrán kapcsolja. A kinetoplaszt a mag és az elülső vég között van.
- Tripomasztigóta (trypanosomalis):[15] A Trypanosoma gyakori szakasza emlősök vérkeringésében és légyvektorok metaciklikus szakaszában. Ekkor a kinetoplaszt a sejt hátulsó végénél van, az ostort hossza nagy részén unduláló membrán kapcsolja össze.
- Opisztomasztigóta (herpetomonadoid):[15] Ritka morfológia a mag mögötti, hosszú bemélyedésen áthaladó ostorral.
- Endomasztigóta:[16] Az ostor nem emelkedik ki az ostormélyedésből.
Egyéb jellemzők
szerkesztésA Trypanosomatida jellemzői még az RNS-transz-splicing és a glikoszóma, ahol a glikolízis nagy része történik. Az acidokalciszómát először a Trypanosomatidában azonosították.[17]
Bakteriális endoszmibionta
szerkesztés6 Trypanosomatida-fajról ismert, hogy rendelkezik egy Betaproteobacteria-endoszimbiontával (TPE, Trypanosomatida-proteobakteriálisendoszimbionta). E fajok (Strigomonas oncopelti, S. culicis, S. galati, Angomonas desouzai és A. deanei) az SHT-k (szimbiontával rendelkező Trypanosomatida-fajok). E szimbionták közös eredetűek, és a Kinetoplastibacterium tagjai.[7]
Sok szimbiontához hasonlóan jelentősen redukálódott genomja a Taylorella és Achromobacter nemzetségbeli szabadon élő rokonaihoz képest. A GTDB szerint a Diaphorina citri szimbiontája, a Proftella testvércsoportja).[18] Egyedül nem tud élni, mert fontos biológiai funkciókhoz szükséges géneket vesztett el, ehelyett gazdájukat használja fel. Osztódásuk a gazdáéval szinkronná vált. Például a S. culicisban a TPE segíti a gazdát hem[7] és fontos enzimek szintézisével, és a kinetoplaszthoz rögzül.[19]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Podlipaev S (2001. május 1.). „The more insect trypanosomatids under study–the more diverse Trypanosomatidae appears”. International Journal for Parasitology 31 (5–6), 648–652. o. DOI:10.1016/S0020-7519(01)00139-4. PMID 11334958.
- ↑ Simpson AGB, Stevens JR, Lukes J (2006. április 1.). „The evolution and diversity of kinetoplastid flagellates”. Trends in Parasitology 22 (4), 168–174. o. DOI:10.1016/j.pt.2006.02.006. PMID 16504583.
- ↑ Trypanosomiasis, human African (sleeping sickness) (angol nyelven). www.who.int . [2018. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑
Rêgo FD, Soares RP (2021). „Lutzomyia longipalpis: an update on this sand fly vector”. Anais da Academia Brasileira de Ciências 93 (3). DOI:10.1590/0001-37652021XXXX. PMID 33950136. E forrás által hivatkozott további kutatás:
- Abbasi I, Trancoso Lopo de Queiroz A, Kirstein OD, Nasereddin A, Horwitz BZ, Hailu A, Salah I, Mota TF, Fraga DBM (2018. november 13.). „Plant-feeding phlebotomine sand flies, vectors of leishmaniasis, prefer Cannabis sativa”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 115 (46), 11790–11795. o. DOI:10.1073/pnas.1810435115. PMID 30373823. PMC 6243281.
- ↑ Poinar G (2008). „Lutzomyia adiketis sp. n. (Diptera: Phlebotomidae), a vector of Paleoleishmania neotropicum sp. n. (Kinetoplastida: Trypanosomatidae) in Dominican amber”. Parasites & Vectors 1 (1), 22. o. DOI:10.1186/1756-3305-1-22. PMID 18627624. PMC 2491605.
- ↑ Poinar G (2005). „Triatoma dominicana sp. n. (Hemiptera: Reduviidae: Triatominae), and Trypanosoma antiquus sp. n. (Stercoraria: Trypanosomatidae), the First Fossil Evidence of a Triatomine-Trypanosomatid Vector Association”. Vector-Borne and Zoonotic Diseases 5 (1), 72–81. o. DOI:10.1089/vbz.2005.5.72. PMID 15815152.
- ↑ a b c Alves JM, Serrano MG, Maia da Silva F, Voegtly LJ, Matveyev AV, Teixeira MM, Camargo EP, Buck GA (2013. január 12.). „Genome evolution and phylogenomic analysis of Candidatus Kinetoplastibacterium, the betaproteobacterial endosymbionts of Strigomonas and Angomonas”. Genome Biol Evol 5 (2), 338–350. o. DOI:10.1093/gbe/evt012. PMID 23345457. PMC 3590767.
- ↑ Hamilton PB, Stevens JR, Gidley J, Holz P, Gibson WC (2005. április 1.). „A new lineage of trypanosomes from Australian vertebrates and terrestrial bloodsucking leeches (Haemadipsidae)”. Int J Parasitol 35 (4), 431–443. o. DOI:10.1016/j.ijpara.2004.12.005. PMID 15777919.
- ↑ Marteles D, Martínez MV, Fernández A, Riera C, Fisa R, Roca-Geronès X, Chavez-Fisa S, Castañeda S, Ramírez JD, Davis JE, Sumova P, Volf P, Verde M, González A, Alcover MM, Villanueva-Saz S (2024. november 7.). „Assessment of the exposure to Phlebotomus perniciosus and the presence of anti-Leishmania infantum antibodies in stray cats in an endemic region of Spain, and their potential correlation with environmental factors”. Vet Q 44 (1), 1–8. o. DOI:10.1080/01652176.2024.2421308. PMID 39508077. PMC 11544736.
- ↑ Háznagy MB, Girst G, Vágvölgyi M, Cholke K, Krishnan SR, Gertsch J, Hunyadi A (2024. október 25.). „Semisynthetic Ecdysteroid Cinnamate Esters and tert-Butyl Oxime Ether Derivatives with Trypanocidal Activity”. J Nat Prod 87 (10), 2478–2486. o. DOI:10.1021/acs.jnatprod.4c00811. PMID 39417525. PMC 11519910.
- ↑ Louzada-Flores VN, Latrofa MS, Mendoza-Roldan JA, Lucente MS, Epis S, Varotto-Boccazzi I, Bandi C, Otranto D (2024. november 11.). „Expression of key cytokines in dog macrophages infected by Leishmania tarentolae opening new avenues for the protection against Leishmania infantum”. Sci Rep 14. DOI:10.1038/s41598-024-78451-x. PMID 39528528. PMC 11554803.
- ↑ a b c Silva Pereira S, Trindade S, de Niz M, Figueiredo LM (2019. május 15.). „Tissue tropism in parasitic diseases”. Open Biol 9 (5). DOI:10.1098/rsob.190036. PMID 31088251. PMC 6544988.
- ↑ a b da Silva VS, Machado CR (2022. október 10.). „Sex in protists: A new perspective on the reproduction mechanisms of trypanosomatids”. Genet Mol Biol 45 (3). DOI:10.1590/1678-4685-GMB-2022-0065. PMID 36218381. PMC 9552303.
- ↑ Sanabria A. Ultrastructure of Trypanosoma cruzi in mouse myocardium. II. Crithidial and leishmanial forms (1964. április). „{{{title}}}”. Exp Parasitol 15, 125–137. o. DOI:10.1016/0014-4894(64)90013-x. PMID 14167546.
- ↑ a b c d e Hoare CA, Wallace FG (1966). „Developmental Stages of Trypanosomatid Flagellates: a New Terminology”. Nature 212 (5068), 1385–1386. o. DOI:10.1038/2121385a0.
- ↑ Merzlyak E, Yurchenko V, Koesnikov AA, Alexandrov K, Podlipaev SA, Maslov DA (2001. március 1.). „Diversity and Phylogeny of Insect Trypanosomatids Based on Small Subunit rRNA Genes: Polyphyly of Leptomonas and Blastocrithidia” (angol nyelven). J Eukaryot Microbiol 48 (2), 161–169. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2001.tb00298.x. PMID 12095103.
- ↑ Docampo R, de Souza W, Miranda K, Rohloff P, Moreno SN (2005. március 1.). „Acidocalcisomes — conserved from bacteria to man”. Nature Reviews Microbiology 3 (3), 251–261. o. DOI:10.1038/nrmicro1097. PMID 15738951.
- ↑ GTDB - Tree at g__Kinetoplastibacterium. gtdb.ecogenomic.org . [2022. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 20.)
- ↑ de Souza W, Motta MC (1999). „Endosymbiosis in protozoa of the Trypanosomatidae family”. FEMS Microbiology Letters 173 (1), 1–8. o. DOI:10.1111/j.1574-6968.1999.tb13477.x. PMID 10220875.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Trypanosomatida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Bütikofer P, Ruepp S, Boschung M, Roditi I (1997. szeptember 1.). „'GPEET' procyclin is the major surface protein of procyclic culture forms of Trypanosoma brucei brucei strain 427”. Biochemical Journal 326 (Pt 2), 415–23. o. DOI:10.1042/bj3260415. PMID 9291113. PMC 1218686.
- Dean S, Marchetti R, Kirk K, Matthews KR (2009. május 1.). „A surface transporter family conveys the trypanosome differentiation signal”. Nature 459 (7244), 213–7. o. DOI:10.1038/nature07997. PMID 19444208. PMC 2685892.
- Engstler M, Boshart M (2004. november 1.). „Cold shock and regulation of surface protein trafficking convey sensitization to inducers of stage differentiation in Trypanosoma brucei”. Genes & Development 18 (22), 2798–811. o. DOI:10.1101/gad.323404. PMID 15545633. PMC 528899.
- Hofer A, Steverding D, Chabes A, Brun R, Thelander L (2001. május 1.). „Trypanosoma brucei CTP synthetase: a target for the treatment of African sleeping sickness”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 98 (11), 6412–6. o. DOI:10.1073/pnas.111139498. PMID 11353848. PMC 33482.
- Foundations of Parasitology, 7th, New York NY: McGraw Hill, 61–69. o. (2005)
- Legros D, Ollivier G, Gastellu-Etchegorry M (2002. július 1.). „Treatment of human African trypanosomiasisSablon:Emdashpresent situation and needs for research and development”. Lancet Infectious Diseases 2 (7), 437–40. o. [2021. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/S1473-3099(02)00321-3. PMID 12127356.
- Matthews KR (2005. január 1.). „The developmental cell biology of Trypanosoma brucei”. Journal of Cell Science 118 (Pt 2), 283–90. o. DOI:10.1242/jcs.01649. PMID 15654017. PMC 2686837.
- Matthews KR, Gull K (1994. június 1.). „Evidence for an interplay between cell cycle progression and the initiation of differentiation between life cycle forms of African trypanosomes”. Journal of Cell Biology 125 (5), 1147–56. o. DOI:10.1083/jcb.125.5.1147. PMID 8195296. PMC 2120053.
- Morrison LJ, Marcello L, McCulloch R (2009. december 1.). „Antigenic variation in the African trypanosome: molecular mechanisms and phenotypic complexity”. Cellular Microbiology 11 (12), 1724–34. o. [2021. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1462-5822.2009.01383.x. PMID 19751359. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
- Seed JR, Wenck MA (2003. június 1.). „Role of the long slender to short stumpy transition in the life cycle of the African trypanosomes”. Kinetoplastid Biology and Disease 2 (1), 3. o. DOI:10.1186/1475-9292-2-3. PMID 12844365. PMC 165594.
- Shadan S (2009. május 1.). „Microbiology: Signals for change”. Nature 459 (7244), 175. o. DOI:10.1038/459175a. PMID 19444199.
- Sherwin T, Gull K (1989. június 1.). „The cell division cycle of Trypanosoma brucei brucei: timing of event markers and cytoskeletal modulations”. Philosophical Transactions of the Royal Society B 323 (1218), 573–88. o. DOI:10.1098/rstb.1989.0037. PMID 2568647.
- African trypanosomiasis. World Health Organization, 2006. augusztus 1. [2016. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
- Woodcock, Harold Mellor. online Trypanosomes, Encyclopaedia Britannica, 340–347. o. (1911) Összefoglaló az élőlény történetéről
További információk
szerkesztés
- Trykipedia, Trypanosomatida-ontológiák
- Tree of Life: Trypanosomatida
- Taxonomy at BOLD Systems
- Taxonomy at Taxonomicon
- Open Tree Taxonomy
- ZipcodeZoo
