Wikipédia

USS Oscar Austin (DDG 79)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 23.

Az USS Oscar Austin (DDG 79) egy irányított rakétákkal felszerelt romboló, az Amerikai Haditengerészet által üzemeltetett Arleigh Burke osztály egysége. Az osztályt Arleigh Burke tengernagyról nevezték el, aki a második világháború egyik leghíresebb amerikai rombolóparancsnoka volt, míg az Oscar Austin névadója Oscar P. Austin amerikai tengerészgyalogos, aki 1969 februárjában a vietnámi háború során hunyt el és hősiességéért és önfeláldozásáért posztumusz megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést, a Medal of Honor-t. Oscar Austin anyja, Mildred Austin jelen volt a hajó szolgálatba állítási ceremóniáján.

USS Oscar Austin (DDG 79)
Az USS Oscar Austin egy 2007-es hadgyakorlaton.
Az USS Oscar Austin egy 2007-es hadgyakorlaton.
HajótípusRomboló
ÜzemeltetőAmerikai Haditengerészet
HajóosztályArleigh Burke osztály
Pályafutása
ÉpítőBath Iron Works
Megrendelés1994. július 20.
Építés kezdete1995. június 18.
Vízre bocsátás1998. november 7.
Szolgálatba állítás2000. augusztus 19.
Szolgálat végevárhatóan 2035[1]
SorsaAktív szolgálatban
Általános jellemzők
Vízkiszorítás7134 (teljes terhelés esetén 9515 t)
Hossz155,3 m
Merülés9,4 m
Hajtómű4 db General Electric LM2500–30 gázturbina egyenként 27 000 LE (20 000 kW) teljesítménnyel két, ötlapátos, változtatható állásszögű hajócsavar
Teljesítmény100 000 LE (75 000 kW)
Sebesség30 csomó (56 km/h) felett
Hatótávolság4400 tengeri mérföld (8900 km) 20 csomó (37 km/ó) sebesség mellett
FegyverzetMk 41 típusú függőleges rakétaindító rendszer 1 x 32 és 1 x 64 cellával (összesen 96 db rakéta)

1 x 5 hüvelykes (127 mm) Mk–45 Mod 1/2 ágyú 2 x 20 mm-es Phalanx radarirányítású rakétavédelmi géppuska 2 x 25 mm-es M242 Bushmaster ágyú 4 x 12,7 mm géppuska

2 db Mark 32 hármas torpedóvető cső (hat db Mk-46 vagy Mk-50 torpedóval)
Repülőgépek2 db SH–60 Seahawk helikopter a fedélzeten kialakított hangárban
Legénység380 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz USS Oscar Austin (DDG 79) témájú médiaállományokat.

Az Oscar Austin az Arleigh Burke osztályú rombolók legújabb, Flight IIA jelű sorozatának volt az első egysége. A sorozat legnagyobb újdonsága, hogy a hajó hátsó részén hangárt alakítottak ki, amely két SH–60 Seahawk helikoptert tud fogadni (korábban csak leszállófedélzet volt).

Az Oscar Austin-t 2000-ben állították szolgálatba és legelső éles bevetése során részt vett a 2002-es Operation Iraqi Freedom hadművelet első szakaszában.

Építése

szerkesztés
 
Az Oscar Austin 2002-ben Florida partjainál.

Az akkor még csak DDG-79 sorszámú hajót 1994. július 20-án rendelte meg a haditengerészet. Az építkezés 1997. október 9-én kezdődött a Maine állambeli Bath városban, a Bath Iron Works hajógyár telephelyén. Az Oscar Austin-t 1998. november 7-én bocsátották vízre és 2000. augusztus 19-én állt szolgálatba.

A szolgálatba állítási ceremónián részt vett a névadó, Oscar P. Austin közlegény anyja, Mildred Austin is.

A szolgálatba állítás után az Oscar Austin az Atlanti flotta állományába került, honi kikötője Norfolk, Virginia. Az USS Harry S. Truman (CVN–75) repülőgép-hordozó által vezetett hajó-harccsoport egyik egysége.

Flight IIA jellegzetességek, módosítások

szerkesztés
 
Az Oscar Austin hátulnézetből. A leszállófedélzet mögött jól látható a két hangárajtó.

Helikopterhangár

szerkesztés

A Flight IIA sorozattól kezdődően az Arleigh Burke osztályú rombolókon két hangár létesítettek, amelyek 2 SH-60 Sea Hawk típusú helikoptert tudnak fogadni. Ennek érdekében a hajók hosszát négy lábbal és hat hüvelykkel (1,4 m) megnövelték, valamint vízkiszorításuk is nőtt, összesen 9300 tonnára. Az AN/ SPY-1D lokátor hátrafelé néző két antennáját is magasabbra kellett beépíteni, hogy a hangárok ne zavarják meg a lokátor működését. A hajóra az AEGIS integrált felderítő és fegyverrendszer legkorszerűbb, 7,11-es változatát telepítették.

Az ún. Recovery, Assist, Securing, and Traversing rendszer lehetővé teszi, hogy még viharos tengeren is biztonságban le tudjanak szállni a helikopterek és be tudják azokat vontatni és rögzíteni a hangárban.

Fegyverzet

szerkesztés

A fegyverzet terén a leglényegesebb változás, hogy a függőleges rakétaindítórendszer (Vertical Launch System) celláinak számát 90-ről 96-ra növelték (az orrban 32, a taton 64 található). A hajó költségeinek csökkentése érdekében eltávolították az RGM–84 Harpoon hajó elleni rakéták kilövőállásait.[3]

 
Az Oscar Austin egyik matróza egy SH-60B Seahawk helikopter leszállását irányítja.

Ezen felül kezdetben eltávolították a Phalanx lokátorvezérlésű rakétavédelmi géppuskákat, amelyeket a NATO szövetségesekkel közösen fejlesztett Sea Sparrow rakétákkal akartak felváltani – azonban az amerikai haditengerészet mégis úgy döntött, hogy a Phalanxokat visszatelepítik.

 
Rick Williams kapitány az Oscar Austin tatfedélzeti függőleges rakétakilövő rendszerét mutatja be látogatóknak, a 2007-s flottanap alkalmából, 2007. május 26.

Az Oscar Austin az orrban található 5 hüvelykes (127 mm) Mk–45 Mod 1/2 ágyú régi (54 cm hosszú) változatát kapta meg, amely nem alkalmas a fejlett, megnövelt hatótávolságú lövedékek kilövésére.

A torpedóvető csöveket viszont alkalmassá tették Penguin és Hellfire levegő–föld rakéták, valamint Stinger föld-levegő rakéták kilövésére. A torpedóvető csövekhez összesen 40 torpedót tároltak.

Egyéb hajófedélzeti rendszerek

szerkesztés
 
Az Oscar Austin éles tüzelést hajt végre az 5 hüvelykes ágyúval, 2007.

Az "Automatikus Közös Diagram" (Automated Common Diagram, ACD) nevű rendszert az egész haditengerészeten belül az Oscar Austin-ba építették be. A rendszer lehetővé teszi, hogy a hajón található összes tűzcsapot, szivattyút, elektromos megszakítót és áramforrást egy helységből, a központi kárelhárító szobából vezéreljenek.

A harcvezetési rendszerbe beépítették a kooperatív tűzvezetési képességet (Cooperative Engagement Capability), ezáltal képes lesz egy adott hadszíntéren tartózkodó egységek tüzének koordinálására. A harcvezetési rendszer kereskedelmi forgalomban is kapható üvegszálas adattovábbítási hálózatra épül.

 
Tomahawk cirkálórakéta indítása az Oscar Austin hátsó fedélzetén található kilövőcellából.

A fedélzeten található férőhelyek számát megnövelték, hogy el tudják szállásolni a két helikopter legénységét és kiszolgáló személyiségét, így összesen 4 tisztnek, 6 tiszthelyettesnek és 18 közlegénynek alakítottak ki szállást.

Haditengerészeti szolgálata

szerkesztés
 
Egy ScanEagle robotrepülőgép befogása az Oscar Austin hátsó fedélzetén.

Az Oscar Austin-t 2000. augusztus 12-én állították szolgálatba és az Atlanti flotta – aktuális megnevezése Flottaparancsnokság (Fleet Forces Command) – állományába vezényelték, ahol az USS Harry S. Truman (CVN–75) repülőgép-hordozó köré szervezett hajó-harccsoport egyik egysége lett.

Első tengerentúli küldetésére 2002-ben került sor, amikor részt vett a Balti-tengeren szervezett Strong Resolve '02 hadgyakorlaton. Ezt követően a Perzsa-öbölbe vezényelték, ahol részt vett az Operation Iraqi Freedom hadművelet első szakaszában Tomahawk cirkálórakétáival. A küldetésnek 2003 márciusában volt vége és az Oscar Austin visszatért a norfolki haditengerészeti bázisra.

A következő éles bevetés 2005 szeptemberében kezdődött, amikor a hajó ismét visszatért a Perzsa-öbölbe és részt vett az Operation Enduring Freedom hadműveletben. 2006 márciusában fejeződött be a küldetés.

2008-ban az Oscar Austin lett az első hadihajó, amelyet alkalmassá tettek a Boeing egyik leányvállalata által fejlesztett ScanEagle felderítő robotrepülőgép alkalmazására.

További képek

szerkesztés
  •  
    Az Oscar Austin címere, jelmondata: Honor and Sacrifice.
  •  
    Navy SEAL katonák az Oscar Austin fedélzetére ereszkednek egy 2002-es gyakorlat során.
  •  
    Egy SH-60B Seahawk típusú helikopter legénysége biztonságosan rögzíti a helikoptert a 2002-es gyakorlat során.
  •  
    Az Oscar Austin az amerikai USNS Comfort (T-AH 19) kórházhajót kíséri a Gibraltári-szorosban. A két hajó az Operation Enduring Freedom keretében a Perzsa-öböl felé hajózott.
  •  
    Az Oscar Austin 2003 májusában tért vissza honi kikötőjébe, a Norfolki haditengerészeti támaszpontra első éles kiküldetéséről. A képen a támaszpont 6-os számú kikötőhelyét közelíti meg.
  •  
    Az Oscar Austin kihajózik Norfolkból. Az oldanézeti képen jól látható, hogy a hátsó AN/SPY-1 lokátorokat magasabbra helyezték, mint az elsőket.
  •  
    Az USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó és kísérői gyakorlatoznak 2005 júliusában. A kép jobb szélén látható az Oscar Austin, a többi egység (fentről, az óramutató járásának megfelelően): a szintén Arleigh Burke osztályú USS Donald Cook (DDG 75), a spanyol Alvaro De Bazan (F 101) és az USS San Jacinto (CG 56) amerikai cirkáló.
  •  
    Az Oscar Austin elhagyja a honi kikötőjét, a Vriginia állambeli Norfolk haditengerészeti bázist egy Perzsa-öbölbeli küldetésre, 2005. szeptember 1-jén.
  •  
    Egy SH-60B Seahawk helikopter felszálláshoz készülődik az Oscar Austin hátsó fedélzetéről. A kép bal szélén látható matróztól a helikopterig vezető vonal a helikopterek biztonságos rögzítését és mozgatását lehetővé tévő, ún. Recovery, Assist, Securing, and Traversing rendszer része.
  •  
    Az Oscar Austin 2005 októberében a Perzsa-öbölben. A hajót két oldalról egy HH-60H és egy SH–60F Seahawk helikopter kíséri.
  •  
    Az Oscar Austin 127 mm-es fedélzeti ágyújával lövi a szolgálatból kivont USS Conolly-t (DD-979). Az éles lőgyakorlatra 2009. április 20. - május 5. között került sor Florida partjainál.
  •  
    Az Oscar Austin matrózai magas nyomású vízsugárral mossák a hajó horgonyát.

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az USS Oscar Austin (DDG-79) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=USS_Oscar_Austin_(DDG_79)&oldid=25522007”