Ujar
Ujar (oroszul: Уяр) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, az Ujari járás székhelye.
| Ujar (Уяр) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Krasznojarszki határterület | ||
| Irányítószám | 663920 | ||
| Körzethívószám | 39146 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 036 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Ujar
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 55° 49′, k. h. 94° 19′55.816667°N 94.316667°EKoordináták: é. sz. 55° 49′, k. h. 94° 19′55.816667°N 94.316667°E | |||
Ujar
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
| |||
| Ujar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ujar témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Népessége: 12 665 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
szerkesztésKrasznojarszktól 132 km-re keletre, a kis Ujarka folyó partján helyezkedik el. A transzszibériai vasútvonal Krasznojarszk–Tajset közötti szakaszának egyik állomása. A várostól néhány km-re vezet a „Szibéria” nevű R255-ös főút (oroszul: 
).
Története
szerkesztés1760 óta ismert település, akkor létesült ezen a helyen a szibériai postaút egyik állomása. A 19. század végén a falu közelében épült a vasútállomás, mellyel fokozatosan összenőtt. 1924-ben az akkor létrehozott járás székhelye, 1934-ben pedig ún. munkás település lett. 1944-ben kapott városi rangot.
Környékén agyagot, kaolint bányásznak. 1922-ben téglagyára épült, később tűzállóanyagokat is gyártottak, majd 1948-ban csillámfeldolgozó üzem kezdte meg a termelést.
21. század
szerkesztésGazdasági életének alapja a vasút, valamint az állomás mellett épült olajterminál. A 2006-ban elkészült létesítmény Oroszország egyik legnagyobb kapacitású olajterminálja, ahol a csővezetéken érkező olaj vasúti kocsikba átemelését végzik. 2010-ben kilátásba helyezték az olajterminál bezárását, ami több száz munkahely megszűnésével járhatott volna.[2] Továbbra is fontos iparág a már hagyományos építőanyag-gyártás és az élelmiszeripar.
A város régi templomát 1874-ben emelték, illetve szentelték fel. Nevezetes műemlék az iker víztorony, mely eredetileg, 1912-ben a vasút céljára épült.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
- ↑ [1] (Polit.ru hírportál, 2010-11-19, hozzáférés: 2019-03-07)
- ↑ Prmira.ru
Források
szerkesztés- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven)[halott link]
- [2] (Mojgorod.ru)
