Ukrán-Kárpátok
Az Ukrán-Kárpátok (ukránul: Українські Карпати) a Kárpátok hegységrendszeren belül az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatának tagja, az Erdős-Kárpátok ukrajnai részének neve.
| Ukrán-Kárpátok | |
 | |
| Magasság | 1094 m |
| Hely |  Ukrajna |
| Hegység | Keleti-Kárpátok, Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Hoverla (2061 m) |
| Elhelyezkedése | |
 Ukrán-Kárpátok
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′48.500000°N 24.000000°EKoordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′48.500000°N 24.000000°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán-Kárpátok témájú médiaállományokat. | |
Felépítése
szerkesztés
Több hegyvonulatból áll:
- Külső-Beszkidek (Keleti-Beszkidek)
- Pokolbérc (1405 m)
- Gorgánok
- Külső-Kárpátok
- Pokutya-Bukovinai-Kárpátok
- Vízválasztó-Verhovinai-vonulat
- Poloninai-vonulat
- Csornahora
- Fagyalos
- Rahói-hegyek
- Vihorlát–Gutin-hegyvidék (Vulkanikus-vonulat)
Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Toronyai-hágó, Tatár-hágó.
Természeti viszonyai
szerkesztésNövényzet
szerkesztésLomblevelű terület, erdősültsége csaknem 40%-os, a legnagyobb erdős terület Ukrajnában (az országban található erdők 20%-át teszi ki), de a Kárpátokban is itt a legsűrűbb az erdős növényzet, emiatt Erdős-Kárpátoknak is nevezik. 41%-a lucfenyő, 35%-a bükk, 9%-a tölgy, 5%-a jegenyefenyő, 4%-a gyertyán. További 6%-ot tesz ki a nyírfa, a juhar, a kőris és az éger.[1]
Állatvilág
szerkesztésAz Ukrán-Kárpátokban 280 madárfaj, 74 emlősfaj és 53 halfaj él. Megtalálható a dámszarvas, a jávorszarvas, a mókus, az alpesi barnafogú egér, a havasi egér, a vakond, a barnamedve, a vaddisznó, a farkas, a róka, a hiúz, a vadmacska, a háromujjú harkály, az erdei szalonka, a fenyőszajkó, a fehércsőrű rigó, a törpebagoly, a siketfajd, a kövi seregély, a szajkó, a héja, a vipera, a pataki pisztráng, a márna, a ponty, az orsóhal, a pénzes pér.[1]
Övezetek
szerkesztésAz Ukrán-Kárpátok területén függőleges öveződés figyelhető meg:
- Előhegyi öv – 400–700 m – tölgy és tölgy-gyertyán erdőkkel;
- Alacsonyhegységi öv – 700–1200 m – bükkösök, bükkös-jegenyefenyős, lucfenyős-jegenyefenyős erdők;
- Középhegységi öv – 1200–1500 m – lucfenyő és borókás lucfenyő erdők;
- Szubalpini öv – 1500–1800 m – hegyi fenyőből, fekete égerfából álló cserjések nőnek.
Természetföldrajzi területek
szerkesztésAz Ukrán-Kárpátokban hat természetföldrajzi terület lehet megkülönböztetni:
- elő-kárpáti hátsági terület – magassága 200–700 m, éghajlata mérsékelten meleg, csapadékmennyiség 600–700 mm, tölgyesek és tölgyes-gyertyános erdők találhatóak itt;
- külső-kárpáti természet földrajzi terület – magassága 800–1000 m, a terület éghajlata hűvös, nedves, csapadékmennyiség 700-800, 1000 mm, lucfenyős-bükkös, lucfenyős-lombos erdők találhatóak itt, a magasabb helyeken szubalpini növényzet;
- vízválasztói-verhovinai természetföldrajzi terület – magassága 800–1200 m, éghajlata mérsékelten hűvös (január −8, −5 °C, július 13, 17 °C), csapadékmennyiség 750–1500 mm, lucfenyők és rétek találhatóak itt;
- poloninai-csornahorai terület – az Ukrán-Kárpátok legmagasabb része, az éghajlati feltételek a magassággal változnak, csapadékmennyiség 1300–1500 mm, tölgy, erdeifenyő, bükk,, lucfenyő, borókafenyő erdők és szubalpesi rétek borítják a területet;
- rahói-csivcsini terület – csapadékmennyiség 1300–1500 mm, a tél hideg, −5, −7 °C, a nyár hűvös, 10-18 °C, bükk, lucfenyő, borókafenyő erdők borítják;
- vulkanikus kárpáti terület – magassága 800–1000 m, a hegyeket vulkanikus kőzetek alkotják (bazalt, tufa, andezit), tölgy-bükk és tölgyerdők találhatóak itt;
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza (pdf), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 200, 202. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2019. április 4.
Források
szerkesztés- Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.
- Маринич О. М., Шищенко П. Г. (2003): Фізична географія України. Підручник. Знання, Київ.
- Szirotenko A. J. et al. (1996): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
- Цись П. М. (1962): Геоморфологія УРСР. Видавництво Львівського Університету, Львів.
