Wikipédia

Sárszentlőrinc

magyarországi község Tolna vármegyében
(Uzd szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 30.

Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.

Sárszentlőrinc
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Sárszentlőrinc címere
Sárszentlőrinc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterSebestyén Ákos (független)[1]
Irányítószám7047
Körzethívószám75
Népesség
Teljes népesség967 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 18° 36′ 18″46.624000°N 18.605000°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 18° 36′ 18″46.624000°N 18.605000°E
Sárszentlőrinc (Tolna vármegye)
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc
Pozíció Tolna vármegye térképén
Sárszentlőrinc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentlőrinc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Mezőföldön, a Sió mellett található. Közeli települések északra 10 kilométerre Pálfa, keletre 4 kilométerre Nagydorog, délre 8 kilométerre Kajdacs, délnyugatra 9 kilométerre Udvari, északnyugatra 7 kilométerre Nagyszékely és Kisszékely.

A településen észak–déli irányban a 6317-es út halad végig, amelybe a község déli szélén torkollik bele a Pakstól Pusztahencse és Nagydorog érintésével idáig húzódó 6232-es út, és kiágazik Pincehely felé a 6312-es út. A 63-as főútról Nagydorognál letérve, illetve az M6-os autópálya Nagydorog–Kölesd–Paks-dél csomópontjától is a 6232-es úton érhető el.

Története

szerkesztés

Sárszentlőrinc régóta lakott területen fekszik, már az Árpád-korban is plébániai székhely volt. A pap neve 1334 óta ismert: Egidius Sancti Laurentii. A török idők alatt is hosszasan lakták (1563–84-ben 9-13 házat adóztattak meg), viszont a hódoltság utolsó éveiben elnéptelenedett, elpusztult. 1718–19-ben érkezett ide egy vegyes nemzetiségű csoport, mely három év múlva továbbment.

1722. március 22-én kihirdették, III. Károly rendeletét, miszerint a török hódoltság idején lakatlanná vált területekre érkezőknek kedvezményeket biztosított: három évi adómentességet, ingyen vetőmagot, igásjószágot, építési anyagot és vallásszabadságot. Talán ez is hozzásegített, hogy a Mercy-uradalom hőgyészi kancelláriájában az addig Györkönyben élő jobbágyok olyan szerződést írtak alá, amely megadta a lehetőséget számukra a szentlőrinci pusztára költözésre.

Ez a csoport mindössze 8 családból állt, viszont Györkönyből hamarosan többen mentek át.

Az új lakosok eredetileg nem Györköny lakói voltak, az Északnyugat-Dunántúlról, esetleg a Kisalföldről érkeztek. Az első lakók mintegy „felderítők” voltak, utánuk többen érkeztek Tolna vármegyébe. Győr, Sopron és Moson vármegyéknek szinte minden településéről érkeztek ide családok. Az ottmaradt ismerősök érkeznek dolgozni, rokonokat látogatni, viszont a település lakossága is visszajár házasodni, tanítót, papot hívni, gyerekeit iskoláztatni.

A település jövőjére ez nagy hatással volt: a széles körű tájékozódás, az eseményekkel, szellemi áramlatokkal való érintkezés egyre gyakoribbá vagy állandóvá vált.[3]

Evangélikus templom, iskola

szerkesztés

Sárszentlőrincen evangélikus templom már 1775-ben is állt. Bár az evangélikusok mind magyarok voltak, az elrendezés megfelel a Tolna vármegyei német templomokénak. Karzatának képeit mindössze egy átfestéskor találták meg nemrég.[mikor?]

1806-ban létesült itt egy iskola, melynek hírére jellemző, hogy az Alföldről is érkeztek tanulók. Leghíresebb diákja Petőfi Sándor volt, aki 2 tanévet töltött a településen1831-33 között. Az iskolát végül 1870-ben Bonyhádra költöztették, ahol a mai napig működik Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium néven. Az intézmény őrzi a múltját, a főbejárat fölötti felirat is megemlékezik a sárszentlőrinci alapításról.[4]

Címer

szerkesztés

A település címere egy háromszögletű pajzs, középen Nap Luther-rózsával, oldalt szőlőtőkével és nyolc búzaszállal, a pajzs talpán domb három folyóval. A Nap Szentlőrincet jelképezi, a Luther-rózsa az evangélikus egyházat, hiszen evangélikus lelkész vezette a kezdeti nyolc családot a településre, a nyolc búzaszál a szerződést aláíró nyolc jobbágy, a három folyó a Sió, a Sárvíz és a Donát-patak.[5]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Szüsz János (FKgP)[6]
  • 1994–1998: Hetesi Károly (MSZP)[7]
  • 1998–2002: Hetesi Károly (MSZP)[8]
  • 2002–2006: Hetesi Károly (MSZP)[9]
  • 2006–2010: Demény Károly (független)[10]
  • 2010–2014: Demény Károly (független)[11]
  • 2014–2019: Demény Károly Gyula (független)[12]
  • 2019–2024: Sátor Géza (független)[13]
  • 2024– : Sebestyén Ákos (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1078
1085
1060
973
970
954
967
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 2,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28%, református 8,8%, evangélikus 28,4%, felekezeten kívüli 20,5% (14% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% szlovénnek, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,8% volt evangélikus, 21,8% római katolikus, 7,8% református, 0,8% görög katolikus, 0,3% egyéb katolikus, 20,6% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).[15]

Híres emberek

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés
  • Evangélikus templom (1775) barokk
  • Evangélikus gimnázium (1806-1870)
  • Petőfi Sándor-emlékház
  • Uzdi Kulcsosház
  • Lázár Ervin Emlékház[16]
  • Alsópélpusztai római katolikus Szent László király kápolna

Képtár

szerkesztés
  •  
    Sárszentlőrinc látképe észak felől
  •  
    Petőfi egykori iskolája
  •  
    Petőfi egykori iskolája
  •  
    Petőfi egykori iskolája
  •  
    Utcarészlet
  •  
    Világháborús emlékmű
  •  
    Polgármesteri hivatal

Alsórácegres

szerkesztés
  •  
    Tájkép Alsórácegres környékén
  •  
    Ezen a helyen állt Alsórácegres-puszta
  •  
    Lázár Ervin kedves "Nagyszederfája"
  •  
    A Nagyszederfa
  •  
    A Nagyszederfa

Uzd

szerkesztés
  •  
    Utcarészlet
  •  
    Fördős-kúria
  •  
    Fördős-kúria
  •  
    A Donát-patak
  •  
    Táj Uzd és Borjád között

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csepregi Béla: Petőfi Sárszentlőrincen (1991)
  4. ↑ Evangélikus gimnázium, Sárszentlőrinc (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  5. ↑ nemzetijelkepek.hu. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
  6. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  11. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  12. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  13. ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  14. ↑ Sárszentlőrinc Helységnévtár
  15. ↑ Sárszentlőrinc Helységnévtár
  16. ↑ Lázár Ervin emlékház nyílik Sárszentlőrincen – Népszabadság, 2012. szeptember 14.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Sárszentlőrinc&oldid=27485110”