Vállus

	Vállus
	Szent Mihály-templom
; Vállus címere	; Vállus zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Herczeg Béla (független)
Irányítószám	8316
Körzethívószám	83
	Népesség
Teljes népesség	101 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	5,83 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	21,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 51′, k. h. 17° 18′46.850000°N 17.300000°EKoordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 17° 18′46.850000°N 17.300000°E
	Vállus Pozíció Zala vármegye térképén
	Vállus weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vállus témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vállus község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

Vállus a Keszthelyi-fennsík délkeleti részén, egy hegyoldalon fekszik. A község északi határszélén fut a Tapolca és Keszthely összekapcsolásában fontos szerepet játszó, Lesencetomaj–Várvölgy–Zalaszántó közt húzódó 7342-es út, illetve egy rövid szakaszon érinti a határát a Keszthely-Várvölgy közti 7343-as út is. A település központjába a 7342-es útból Várvölgytől délnek, dél felé kiágazó, bő másfél kilométer hosszú, 73 157-es számú mellékúton lehet eljutni; a központtól dél felé továbbhaladva ugyanez az út korlátozott forgalmú erdészeti útként egészen Balatongyörökig folytatódik. A településre Keszthely és Tapolca felől járnak autóbuszok.

Története

Vállus első említése 1121-ből való, amikor a almádi monostor kapta meg a királytól kegyes ajándékként. 1359-ben Ujlaki Miklós herceghez került a település, majd 1525-től a Sárkány család lett az új birtokos. A 15. században a község felett pálos monostor állt.

A falut már korán elérik a török hadak. 1540-ben a lakosság két török katonát fogságba ejtett, és értük jelentős váltságdíjat kapott. 1546-tól azonban folyamatosan a törököknek adózott, és fokozatosan elnéptelenedett 1626-ra.

1738-ban Festetics Kristóf vásárolta meg a települést, és hozzácsatolta a keszthelyi Festetics birtokhoz. Ő indította meg a Vállus újratelepítését német ajkú lakosokkal. A 18. és 19. században a lakosság zömét a zsellérek és apróföldes jobbágyok tették ki. A lakosság elsősorban kukorica- és rozstermelésből élt, illetve az uraság számára disznót tartottak. A megművelt földek nagy része is a Festetics-majorság részét képézte.

A 19. században a község környékén növekedett a szőlők aránya, így a település extrajövedelemre tehetett szert a bor Keszthely és Tapolca piacán való értékesítéséből.

A lakosok helyzete az 1920-as földosztás után nagyban javult, amikor is 158 kataszteri hold földet osztottak szét a nagybirtokból. 1945-ben pedig újabb 138 kataszteri holdat osztottak ki az apró településen. Az 1950-es évektől sok helyi lakos helyezkedett el tapolcai, keszthelyi munkahelyeken, vagy az uzsai bányában. Azonban a helyi infrastruktúra is nagyban javult, 1957-től menetrend szerinti autóbuszjárat, 1963-ban ivóvíz szolgáltatás indult meg a településen.

1966-ban azonban a település Várvölgy község irányítása alá került, így fejlődése megtorpant. 1990-ben vált ismét önállóvá, és immár a turizmus igényeinek megfelelően kezdett fejlődni.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Szabó Joachim (független)^[3]
1994–1998: Szabó Joáchim (független)^[4]
1998–2002: Szabó Joachim (független)^[5]
2002–2006: Szabó Joachim (független)^[6]
2006–2010: Herczeg Béla (független)^[7]
2010–2014: Herczeg Béla (független)^[8]
2014–2019: Herczeg Béla (független)^[9]
2019–2024: Herczeg Béla (független)^[10]
2024– : Herczeg Béla (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	135	136	127	106	100	105	101
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99,1%. A lakosok 74,4%-a római katolikusnak vallotta magát (21,7% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 1-1% szerbnek, szlovénnek és bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 67% volt római katolikus, 1% református, 2% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 7% felekezeten kívüli (21% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

Középkori pálos kolostor maradványai
Kilátó a falu melletti hegyen
Medvehagyma tanösvény
Rákóczi-emlékmű
Szent István-szobor
Vállusi Vadlán-lik
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Képek

A kilátó
Látkép a kilátóból
Szent István-szobor
Rákóczi-emlékmű

Jegyzetek

↑ ^a ^b Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
↑ Vállus Helységnévtár

További információk

Hivatalos oldal

Földrajzportál
Magyarország-portál

[24önkvál-1] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)

[56c4b1c7257117721cae35896f26a19c2e6884e6-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[90önkvál-3] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[94önkvál-4] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)

[98önkvál-5] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)

[02önkvál-6] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)

[06önkvál-7] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)

[10önkvál-8] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)

[14önkvál-9] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)

[19önkvál-10] Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)

[11] Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

[12] Vállus Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]