Vándor Sándor
Vándor Sándor, Venetianer (Miskolc, 1901. július 28.[3] – Sopronbánfalva, 1945. január 14.) magyar karmester, zeneszerző, eszperantista.
| Vándor Sándor | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Venetianer Sándor |
| Született | 1901. július 28.[1] Miskolc |
| Elhunyt | 1945. január 14. (43 évesen)[2] Sopronbánfalva |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Tevékenység | |
| IPI-névazonosító | 00031782788 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vándor Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztés
Venetianer Jakab [4] liptószentmiklósi születésű orvos és Polacsek Róza fia. Két testvére volt: Erzsébet (1898) és Margit (1904). Szülei a holokauszt áldozatai lettek.[5] 1919-ben – a Tanácsköztársaság idején – forradalmi diáktanácsot szervezett, amiért később az ország összes középiskolájából kizárták. 1921-ben Berlinben, 1921 és 1924 között Lipcsében tanult. Ezt követően közel nyolc évig Olaszországban dolgozott, operai korrepetitor volt. 1932-ben tért vissza Magyarországra, Sopronban lett a színház karmestere, de Budapesten és Miskolcon is dolgozott. 1936-ban vette át a Szalmás-kórus tagjainak egy részéből alakult énekkar vezetését, amely később Budapesti Vándor Kórus néven lett országosan ismert (de más munkáskórusokat is irányított).
A kórusmozgalom területén elkötelezett módon népszerűsítette Bartók Béla, Kodály Zoltán és más kortárs zeneszerzők műveit, de maga is írt kórusműveket, több József Attila-költeményt is megzenésített. József Attilával közvetlen munkakapcsolatban állt, és többször is megbeszélte vele a verseire írt kórusműveket, gyakran így alakult ki a művek végleges formája.
Vándor Sándor a nyilasterror áldozata lett. 1944 novemberében Sopronbánfalvára hurcolták, ahol a kínzásokba belehalt.
Emlékezete
szerkesztésSírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van, síremléke Farkas Aladár szobrászművész alkotása. Miskolcon a rendszerváltásig a mai Király utca viselte a nevét. Sopronban és Budapesten a XVIII. kerületben neveztek el utcát róla, Tiszaújvárosban pedig zeneiskola viseli a nevét.
Főbb művei
szerkesztés- Zenekari művek (Magyar szerenád, 1935 stb.)
- Kamarazene (vonósnégyesek, kamaraszonáták stb.)
- Zongoraművek (A gép, 1932)
- Opera (Doktor Kiss Álmos, 1942)
- Kantáták (Detestatio belli, 1939; Külvárosi éj, 1939; A város peremén, 1941)
- Kórusművek (Ady Endre: Felszállott a páva, 1932; József Attila: Tiszta szívvel, 1937; Fiatal asszonyok éneke, 1937; Medvetánc, 1938; Mondd, mit érlel…, 1938; Munkások, 1939; Vigasz, 1939; Fiatal életek indulója, 1939; Dúdoló, 1940; Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger, 1941 stb.)
- Dalok (népdalfeldolgozások)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a miskolci polgári születési akv. 882/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Szilágyi-Windt László (1972). „Venetianer Lajos ujpesti főrabbi”. Új Kelet 53 (7284), 96-97. o. A liptószenmikósi család neve olasz eredetű
- ↑ Holtnaknyílvánítások (1950. március 2.) Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 37. szám
Források
szerkesztés- Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc, 2008.
- Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
- Köszöntő
