Várady Elek

Dicskei és nagyszelezsényi Várady Elek (Verebély, 1757. június 17. – Buda, 1850. január 30.) hivatalnok, királyi udvari tanácsos, az Osztrák Császári Lipót-rend keresztjének tulajdonosa, 1825-ben új armálist kapott.

Várady Elek
Született	1757. június 17. Verebély
Elhunyt	1850. január 30. (92 évesen) Buda
Gyermekei	Várady József
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Szülei Várady János (első felesége Huszár Erzsébet volt) és Komáromy Erzsébet voltak. Apja 1756-ban Bars vármegyében igazolta nemességét. Dicskén és Nagyszelezsényben birtokolt. Féltestvére Várady János (1752-1810) szombathelyi kanonok, testvérei Várady Imre (1762-1848) pálos szerzetes, majd inszurgens és táblabíró, és Várady József (1770-1850) címzetes püspök. Felesége Weiszmayr Teréz, fia Várady József (1800-1883) Fiume városi tisztviselő, titoknok, királyi biztos, természettudományi gyűjtő és Kornél, unokája többek között Várady Imre (1827-1892) a nemesi testőrség tagja, 1848-as főhadnagy, utász, honvédségi főhadnagy.

1782-ben a magyar királyi udvari kancellárián kezdte hívatali pályáját. 1788-ban helytartótanácsi hivataltiszt, majd fogalmazó lett. 1806–1807-ben testvéreivel Imrével és Józseffel igazolta nemességét Bars vármegyében, miről 1814-ben és 1817-ben is bizonyítványt kapott. 1808-ban a belső titkos kabinetben titkár lett, s a francia háború ideje alatt szerzett érdemeiért 1814-ben a Lipót-rend keresztjével tüntették ki. Ezt követően további érdemeiért királyi udvari tanácsos lett. 1825. október 14-én Bécsben címeres levelet kapott, melyben ősei által 1640-ben III. Ferdinánd magyar királytól nyert nemességét I. Ferenc magyar király megerősítette. 1826. augusztus 30-án Bars vármegyében hirdettette ki nemességét.

Verebélyen szerzett birtokokat. 1834-ben fia révén felajánlotta saját gyűjteményeit (könyv, régiség, ásvány, csiga, növény, címer) a verebélyi szék és Verebély mezőváros gyarapítására.

Források

• Nagy Iván 1865: Magyarország családai - Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal 12.