Várkonyi Hildebrand Dezső
Várkonyi Hildebrand Dezső (1948-tól a Hildebrand nevet elhagyta) (Kéménd, 1888. augusztus 3. – Budapest, 1971. május 20.)[1] bencés rendi szerzetes tanár, magyar filozófus, pedagógus és pszichológus.
| Várkonyi Hildebrand Dezső | |
 | |
| A pszichológus nyugdíjaskori arcképe | |
| Született | 1888. augusztus 3. Kéménd |
| Elhunyt | 1971. május 20. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Sorbonne (1928–1929) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Hildebrand Dezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem magántanára lett Pécsett, majd 1929-től 1940-ig vezette a szegedi tudományegyetemen az önálló pedagógiai-lélektani intézetet, a mai Pedagógiai- és Pszichológiai Intézet elődjét. 1940 októberétől Kolozsvárott, majd Budapesten volt egyetemi tanár.
Életpályája
szerkesztés
Szülei Várkonyi Nándor és Eberhardt Mária.[1] Főiskolai tanulmányokat a Pannonhalmi Bencés Főapátság Tanárképző Főiskoláján folytatott 1906-1911 között, középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1913-ban a budapesti egyetemen doktorált, ezután magántanár lett a pécsi egyetemen, 1928-1929-ben ösztöndíjjal tanulmányúton volt Párizsban, a Sorbonne-on.
1929. december 27-én habilitálták egyetemi tanárnak, ettől kezdve 1940-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Imre Sándor által létrehívott Pedagógiai-Lélektani Intézetét, a mai szegedi Pedagógiai- és Pszichológiai Intézet elődjét vezette, több tanéven át dékáni tisztséget is töltött be. 1940 október 19-én Kolozsvárra ment tanítani az ott újra megszervezett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemre, itt a Lélektani Intézetet vezette 7 szemeszteren keresztül, majd a Pedagógiai Tanszéket is Varga Béla halála miatt (1942), a II. világháború vége után Budapestre menekült. 1947-ben kilépett a bencés rendből, mert családot alapított. Az új, szovjet mintára létrehozott, tudományos szisztéma szerint 1952-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot neveléstudományból, a budapesti egyetemen tanított 1954-es nyugdíjazásáig.
Munkássága
szerkesztésNem kételkedem, hogy korunk nagy válságai után az emberiség újra fog epedni a szellem és igazság s a lélek kincsei után, mint maga Pascal s az ő kora.[2]
Tanári munkája, tudományos tisztségei közepette kutatói munkát végzett több irányban, a filozófia, a pedagógia, a pszichológia és a gyermeklélektan területén. Doktori iskolájában jeles tanítványokat nevelt, köztük Tomori Viola, Reitzer Béla.[3] Várkonyi előadásait hallgatta Radnóti Miklós, Ortutay Gyula, Baróti Dezső, ők nem közvetlenül Várkonyihoz írták disszertációikat, de egyik vizsga tárgyuk a pszichológia volt a doktori szigorlaton. S orientálta őket Várkonyi szellemisége, például Radnóti bizonyára Várkonyi gyermeklélektani előadásainak hatása alatt dolgozta fel verseiben nyomasztó gyermekkori élményeit. Ortutay már a néprajz felé orientálódott, de például írt egy etnológiai tanulmányt a magyar parasztság szerelmi életéről. Baranyai Erzsébet Várkonyi intézetében kapott 1938-ban egyetemi magántanári képesítést. Még a háborús évek alatt is elment oktatni Várkonyi kolozsvári Pszichológiai Intézetébe. Várkonyi újszegedi Kerti Iskolájában[4] tanított Dolch Erzsébet, s vált a kísérleti pszichológia elkötelezett hívévé.
Várkonyi filozófus, pszichológus és pedagógus volt egy személyben, pedagógiája csak pszichológiája, pszichológiája csak filozófiája ismeretében érthető meg igazán. Számára a filozófia nem volt pusztán tudomány, hanem küzdelem is az emberi lét végső kérdéseivel, az emberi lét értelmének, s az emberi lét hivatásának kérdéseivel.[5] Pascal recepciója posztumusz került kiadásra 2003-ban, számos munkája még ma is kéziratban van, ennek az az oka, hogy az 1950-es évek elejétől majdnem a rendszerváltásig tiltó listán volt. (TTT)
Emlékezete
szerkesztés1988-ban, születésének 100. évfordulója alkalmából a szegedi Pszichológia Tanszék vezetője, Duró Lajos és munkatársai emlékkötetet adtak ki tiszteletére, s egy előadótermet neveztek el róla. A Várkonyi Hildebrand Dezső előadóterem ma is a Szegedi Pszichológiai Intézet szerves része.
2008-ban, születésének 120. évfordulója alkalmából kibocsátották a Várkonyi Hildebrand Dezső emlékérmet, s átnyújtották azoknak, akik a neveléslélektan kutatása és terjesztése területén áldozatos munkát végeztek.
Tudományos tisztség
szerkesztés- Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztője, 1934–1939
- Gyógypedagógia rovatvezetője, 1958
Társasági tagság
szerkesztés- Magyar Paedagogiai Társaság
- Magyar Pszichológiai Társaság (elnök, 1940-1947)
- Gyermektanulmányi Társaság (társelnök)
Művei (válogatás)
szerkesztés- A tudat fogalmáról. Filozófia-történeti és ismerettani tanulmány. Győr, 1912
- A tudati adottság filozófiája. Budapest, 1922
- Aquinói Szent Tamás filozófiája. Budapest. 1923
- Tér és térszemlélet. Pécs, 1925
- A pszichológia alapvetése. Pécs, 1926
- Az indukció filozófiája. Pécs, 1927
- A lélektan mai állása. Budapest, 1928
- Intelligencia (értelem). [Lexikonszócikk.] = Magyar pedagógiai lexikon I. köt. – Bp. : Révai, 1933. 914-915. hasáb
- Tehetség, tehetségesség. [Lexikonszócikk.] = Magyar pedagógiai lexikon II. köt. – Bp. : Révai, 1934. 784-785. hasáb
- Tehetségesek iskolái. [Lexikonszócikk.] = Magyar pedagógiai lexikon II. köt. – Bp. : Révai, 1934. 785-786. hasáb
- A cselekvő iskola lélektani alapja. A Cselekvés Iskolája, Szeged, 3. évf. (1934-35) 101. o.
- A kiválasztás és értelmességvizsgálat újabb kérdése. Szeged, 1936
- Bevezetés a neveléslélektanba. Budapest, 1937
- A gyermekkor lélektana, 1-2.; Városi Ny., Szeged, 1938–1940
- 1. Az első hat életév
- 2. A 6-12. életév
- A nevelés néhány alapelve. Kecskemét, 1939
- Védekező magatartások a gyermekkorban. A Cselekvés Iskolája, Szeged, 1939-40
- Fejezetek a serdülés és ifjúkor lélektanából : Lényegszemlélet : Második közlemény. A Cselekvés iskolája, Szeged, [Ablaka ny.] 9. tanév 1940-41. 1-4. sz.
- A gyermek testi és lelki fejlődése. Budapest, 1942
- A lelki élet zavarai. Budapest, 1943
- Válogatott pedagógiai tanulmányok. Szerző: Makarenko. Ford Szöllősy Klára. Szerk. és az előszót írta Várkonyi H. Dezső egyetemi tanár. Budapest : Új Magyar Könyvkiadó N. V., 1948. pp. 322 (változatlan utánnyomás 1949, 1950)
- Ranschburg Pál és a magyar gyógypedagógia. Gyógypedagógia, 1960
- Felfogás és absztrakció. Tanítóképző Intézetek Tudományos Közleményei. 6. Debrecen, 1969[6]
- Naplótöredékek; sajtó alá rend. Várkonyi H. Dezsőné, jegyz., névmutató Büky Béla; Fővárosi Ny., Bp., 1973
- A cselekvés lélektana; OPKM, Bp., 1993 (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hasonmás kiadványai)
- Pascal-értelmezések; utószó Bolberitz Pál, Rókusfalvi Pál, jegyz., idézetford. Timár Andrea és Baranyai Judit, szöveggond. Matuszka Angéla; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2003 (Rejtett kulturális forrásaink), 373 o. ISBN 963-9373-40-0
Irodalom (válogatás)
szerkesztés- Magyar Irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest, 1965
- Bardócz András: Várkonyi Hildebrand Dezső tudományos közleményeinek és kéziratainak bibliográfiája. Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság, 1979. 38 o.
- Szántó Károly: Várkonyi Hildebrand Dezső életútja és munkássága. Pedagógiai Szemle, 1984
- Várkonyi Hildebrand Dezső emlékkötet / szerk. Zakar András. Szeged, 1988 (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Sectio Paedagogica et Psychologica, 0324-7260 ; 30.)
- Csomortáni D. Zoltán (2009). Egy reneszánsz egyéniség a XX. századi magyar pszichológiában. Várkonyi Hildebrand Dezső élete és munkássága. In: A Lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen (1929-2009)/szerk. Szokolszky Ágnes. Szeged, JATEPress, 2009. Csomortáni D. Zoltán tanulmánya lásd 45-71. p. ISBN 978-963-482-959-1
Források
szerkesztés- Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Várkonyi Dezső ld. 221. o. ISBN 963-482-037-9
- Béla Pukánszky: Pedagógia és Pszichológia. = Educational Science and Psychology. l. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Várkonyi Hildebrand ld. 219-221. o.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 1210/1971.
- ↑ Várkonyi Hildebrand Dezső: Pascal-értelmezések című művéből, 1956.
- ↑ Várkonyi Hildebrand Dezső által szakmailag segített és támogatott doktori értekezésekből:
- Reitzer Béla: A proletárnevelés kérdéséhez, 1933.
- Tomori Viola: A parasztság szemléletének alakulása, 1935.
- Berend Klára: Az ifjúság irodalmi érdeklődése.
- Dolch Erzsébet: Az „Új Nevelés” elméleti és gyakorlati megvalósulásai, 1938.
- Zentai Károly: A nemek együttes nevelésének kérdése. 1936,
- Békési Gizella: A gyermek erkölcsi fejlődése és az erkölcsiség kísérleti vizsgálata, 1936.
- Bárány Irén: A gyermek lényeg ismeretének fejlődése, 1937.
- Buzás László: A munkaiskola lényege, 1937. (Későbbi publikációja: Buzás László, dr. (1969): Az „Új iskola” pedagógiája. Pedagógiai Közlemények. Az Eötvös Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének kiadványai. Tankönyvkiadó, Budapest, 2. kiadás.)
- Bassola Zoltán: Decroly pedagógiai rendszere. 1937.
- Sáray Julianna: A gyermekrajzok lélektani vizsgálata, 1937.
- Dér Miklós: Schneller István pályája és pedagógiai munkássága, 1937.
- Márkus Arthur: A matematikai képesség lélektana, 1937.
- Pettendi Gizella: Kifáradás, fáradtság, túlterhelés, 1937.
- Szántó Károly: A szokás lélektana és pedagógiája, 1938.
- Szegedi Janka: Típustan és nevelés, 1938. Ezen adatokat lásd Pukánszky Béla: Reformpedagógiai irányzatok...
- ↑ Várkonyi saját pénzén hozta létre.
- ↑ Rókusfalvy Pál (pszichológus) 1956-ban írt utószava nyomán, i.m.
- ↑ Más adatok szerint 1961., ellenőrizendő.
