Vérfoltos kabóca

Vérfoltos kabóca
	Az imágó
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Paraneoptera;
Rend:	Félfedelesszárnyúak (Hemiptera);
Alrend:	Kabócák (Auchenorrhyncha);
Alrendág:	Énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha);
Öregcsalád:	Tajtékoskabóca-szerűek (Cercopoidea);
Család:	Tajtékoskabóca-félék (Cercopidae);
Alcsalád:	Tajtékoskabóca-formák Cercopinae;
Nem:	Tajtékos kabóca (Cercopis);
Faj:	Cercopis vulnerata; Illiger in Rossi, 1807
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vérfoltos kabóca témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vérfoltos kabóca témájú médiaállományokat és Vérfoltos kabóca témájú kategóriát.

A vérfoltos kabóca vagy vérehullató kabóca (Cercopis vulnerata) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a Cercopidae családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése

Szerte Európában megtalálható. Meleg években és alkalmas élőhelyeken a vérpettyes kabócához (Cercopis sanguinolenta) hasonlóan rendkívül gyakori lehet, de gyakorisága a mezőgazdasági művelés belterjessé válásával erősen csökken.

Megjelenése, felépítése

A hozzá nagyon hasonló vérpettyes kabócához hasonlóan kb. 1 cm hosszú; a két faj példányait megbízhatóan csak szakember tudja megkülönböztetni. Élőhelyük azonban különbözik: a vérfoltos kabóca magasabb hegyvidékeken és inkább savanyú talajú területeken él.

Életmódja, élőhelye

A hegységek napsütötte déli lejtőin él, főleg a cserjésekben és a kiterjedt gyepfelületeken. Az imágók és a lárvák is a füvek és cserjék gyökereiből szívogatják azok nedveit .

Szaporodása

A lárvák a föld alatt élnek különféle növények gyökerein, és tajtékszerű, a nép által kakukknyálnak nevezett burokban fejlődnek. Ez nem más, mint az ürülékük, amelyet a kilégzéskor távozó levegővel habosra fújnak fel. Egész lárvakorukat ebben töltik, és úgy vesznek levegőt, hogy potrohuk végét kidugják a tajtékból. A hab megvédi őket a kiszáradástól és ellenségeiktől.

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap