Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya. Az első Habsburg a magyar trónon.
| Habsburg Albert | |
 | |
| Albert király, 16. századi ismeretlen festő műve (Kunsthistorisches Museum, Bécs) | |
| Magyar király | |
| Uralkodási ideje | |
| 1437. december 18. – 1439. október 27. | |
| Koronázása | Székesfehérvár 1438. január 1. |
| Elődje | Zsigmond |
| Utódja | Erzsébet (régens) |
| Német király | |
| II. Albert | |
| Uralkodási ideje | |
| 1438. március 18. – 1439. október 27. | |
| Koronázása | nem koronázták meg[1] |
| Elődje | Luxemburgi Zsigmond |
| Utódja | III. Frigyes |
| Cseh király | |
| I. Albert | |
| Uralkodási ideje | |
| 1438. május 6. – 1439. október 27. | |
| Koronázása | Prága 1438. június 29. |
| Elődje | Luxemburgi Zsigmond |
| Utódja | Utószülött László |
| Osztrák herceg | |
| V. Albert | |
| Uralkodási ideje | |
| 1404. szeptember 14. – 1439. október 27. | |
| Elődje | IV. Albert |
| Utódja | Utószülött László |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg |
| Született | 1397. augusztus 16. Bécs |
| Elhunyt | 1439. október 27. (42 évesen) Neszmély |
| Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár |
| Édesapja | IV. Albert osztrák herceg |
| Édesanyja | Wittelsbach Johanna bajor hercegnő |
| Testvére(i) | Margarete of Austria |
| Házastársa | Luxemburgi Erzsébet |
| Gyermekei | 1. Anna (1432–1462) 2. György (1435–1435)[2] 3. Erzsébet (1437–1505) 4. László (1440–1457) |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésIV. Albert osztrák herceg (1377–1404; uralkodott: 1395–1404) és Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő (1377–1410) második gyermekeként született. Egyetlen nővére volt, Margit (1395–1447), aki 1412-ben IV. Henrik bajor herceg (1386–1450) felesége lett.
Albert apja kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkezett, hiszen már 1402-ben Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal olyan örökösödési szerződést kötött, mely szerint fiú örökös híján az előző évben nagykorúsított Albert követi majd Zsigmondot a magyar trónon. A szerződés tulajdonképpen Zsigmond hálája volt a Habsburg-hercegeknek, akik politikailag és fegyveres erőkkel is segítették a magyar királyt a cseh korona megszerzéséért féltestvérével, Vencellel vívott – egyelőre sikertelen – küzdelemben.
Az ifjú Albert már fiatalon, 1404. szeptember 14-én örökölte az osztrák hercegséget apja halála után. A zsinati eszme híveként saját egyházára támaszkodott. Az 1414-ben összehívott konstanzi zsinat szinte egyetlen eredményeként lemondatta a három pápát, és V. Mártont ismerte el új pápának, aki támogatta Albert melki reformját, melynek célja az egyházi birtokok gazdasági modernizációja volt.
Az 1420-as években részt vett a huszita háborúkban, 1434–1435-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. 1437. december 9-én meghalt apósa, Luxemburgi Zsigmond. Felesége, Erzsébet öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet Pozsonyban 1437. december 18-án magyar királlyá választotta, választását azonban feltételekhez kötötték, többek közt nem fogadhatta el a német-római császári címet. A magyar koronázás 1438. január 1-én zajlott le Székesfehérvárott, ahol Albertet az esztergomi érsek, Erzsébetet a veszprémi püspök koronázta. Frankfurtban 1438. március 18-án II. Albert néven német királlyá választották, de rövid uralkodása alatt sohasem került sor a német királyi koronázására.[3] Az ún. kompakták elismerése után 1438. május 6-án cseh királynak is megválasztották. Anyósa, Borbála királyné állítólagos összeesküvése miatt a lengyelekkel Sziléziában kisebb háborút kellett viselnie a cseh trónért, mivel a cseh főnemesek egy része a lengyel trónörököst, Jagelló Kázmért választotta meg Albert ellenében. Cillei Borbála új házasság reményében a lengyel királyt támogatta, a harcokból azonban Albert került ki győztesen. Prágában 1438. június 29-én koronázták meg.
Udvarában a magyar nyelvet használták.[4] Mint magyar király a kezét a koronázási feltételekkel gúzsba kötő főnemesség kiszolgáltatottja volt, s hosszas külföldi tartózkodása idején is az ő kezükben volt a hatalom. Emiatt az 1439-i budai országgyűlésen a köznemesi rend élesen hangoztatta követeléseit. Egyszersmind a honvédelmet a királyra hárították. A török fenyegető fellépése miatt (Szendrő eleste, 1439) 1439-ben hadjárat viselésére határozta el magát, seregével azonban csak Titelig jutott. Itt részben azért, mert a törökök Magyarország helyett Bosznia ellen fordultak, részben mert seregét vérhasjárvány támadta meg, csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, és útközben a Komárom vármegyei Neszmélyen meghalt. A monda szerint a Szőlő hegyen található Király kútból ivott dinnyeevés után, aminek hatására elhunyt.[5] Szívét és belső szerveit a neszmélyi (ma református) templom kertjébe temették, a helyet szív alakú kő jelzi. Felesége ekkor állapotos volt tőle; utószülött (posztumusz) fia, a későbbi V. László magyar király, 1440. február 22-én született meg. A Neszmélyen készített végrendelet szerint Albert a születendő gyermekének lakóhelyéül Pozsonyt jelölte ki, gyámságát a magyar, cseh és osztrák arisztokráciára bízta. Testamentuma szerint a bécsi Szent István-templomban kívánt nyugodni, ennek ellenére Székesfehérvárott temették el.
Családja
szerkesztés1421. szeptember 28-án, Pozsonyban kötött házasságot Luxemburgi Erzsébettel, Luxemburgi Zsigmondnak és második feleségének, Cillei Borbálának a lányával. Gyermekeik:
- Anna (1432–1462), I. Ulászló jegyese és trónkövetelő 1458-ban
- György (Bécs, 1435. február 16. – Bécs, 1435. február 16.)[6]
- Erzsébet (1437–1505), II. Ulászló anyja
- V. (Utószülött) László (1440–1457)
Galéria
szerkesztés-
Albert király ábrázolása aThuróczi-krónikában (1488) -
Albert magyar király címere Csehország (jobb), Magyarország (bal) és Ausztria (közép) egyesített címereivel -
Albrecht II. portréja, Pieter van Sompel metszete (1640) -
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és férje Habsburg Albert magyar király (1820)
_c1640_Albrecht_II.jpg)
_mit_seiner_Gemahlin.jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Genealogie-Mittelalter/Albrecht II.: „Eine Krönung ALBRECHTS II. zum römisch-deutschen König erfolgte nicht.” (Magyarul: II. Albert német királyi koronázására nem került sor.) A Révai nagy lexikona és A Pallas nagy lexikona szerint Albertet 1438. május 31-én Aachenben német-római császárrá koronázták, de ez két okból is nyilvánvalóan téves forrásokon alapul. Teleki (1852, 91) és Ráth (1861, 160) kimutatja, hogy Albert 1438. június 1-jén az ausztriai Korneuburgban, Bécstől 14 km-re, tartózkodott, ahol Teleki szerint a pünkösdi ünnepeket töltötte, és ahonnan június 1-jén rendelkezett a fraknói gróf özvegye és az Osliak közt támadt vita ügyében. Ráth igazolja, hogy 1438. május 26-án még Bécsben volt a király, így lehetetlen lett volna véghez vinni az aacheni utat és a koronázást. Ugyanakkor a két lexikon másik tárgyi tévedése az, hogy Aachenben a német királyokat koronázták, a császári koronázás ez időben Rómában történt.
- ↑ György herceg a születése után rögtön meghalt. Ezt támasztják alá a következő genealógiai munkák: Genealogie-Mittelalter/Albrecht II. és Genealogie-Mittelalter/Elisabeth von Luxemburg és a Stammtafeln (1965) 16. genealógiai táblája. Szilágyi Sándor szerk.: A magyar nemzet története: „Albertnek nem voltak fiú gyermekei; egyetlen fia, György, csecsemő korában kevéssel előbb, 1435-ben hunyt el.” Ezekkel ellentétben a Foundation for Medieval Genealogy/Austria Genealogy azt állítja, hogy már 1431-ben megszületett, és a 4. életévébe lépett, mikor 1435-ben meghalt, mely bizonyára téves adaton alapszik. A csecsemő megjelölés is csak két év alatti gyermekekre vonatkozhat, György pedig a legszigorúbb számítások szerint, ha 1431 decemberében is született, halálakor is már hároméves és két hónapos lett volna, ami rég túl van a csecsemőkoron. A Foundation for Medieval Genealogy forrása is csak azt támasztja alá, hogy György volt az elsőszülött fiú, nem pedig az elsőszülött gyermek, ami miatt az 1432-ben született Anna hercegnő előtt kellett volna születnie, és ezért sem igaz, hogy 1431-ben kellett születnie. (Foundation for Medieval Genealogy: „The Necrologium Austriacum names "Jorg in der klainhait gestorben" as older son of Duke Albrecht”, melynek jelentése: A Necrologium Austriacum megnevezi a kiskorában meghalt Györgyöt mint Albert herceg idősebb fiát.)
- ↑ Lásd az 1. lábjegyzetet.
- ↑ Tarczai György 1897: Régi udvari élet Budán II. Buda és Vidéke 6/43 (október 24.)
- ↑ Helyi hagyományra alapozva közli Szénássy Zoltán Neszmélyi krónika című művében. Szerepel a 100 magyar falu kincsestára Neszmély kötetében is.
- ↑ Lásd a 2. lábjegyzetet.
Források
szerkesztés- Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Herzoge und Erzherzoge von Oesterreich aus habsburgischem Geschlecht von Albrecht I. bis auf Maximilian I., Tafel 16., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten I., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
- Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, nyomtatott Sauervein Gézánál, Győr, 1861.
- Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon I., Emich és Eisenfels Könyvnyomdája, Pest, 1852.
További információk
szerkesztés- Genealogie-Mittelalter/Albrecht II – 2014. június 7.
- Foundation for Medieval Genealogy/Austria Genealogy – 2014. június 7.
- 1000 év törvényei, internetes adatbázis. CompLex Kiadó Kft., Wolters Kluwer (2003). Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 3. → Habsburg Albert uralkodása alatt hozott törvények Archiválva 2014. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Grandpierre K. Endre. Királygyilkosságok. Magyarok Titkos Története, 170–172. o. (1991). ISBN 963-7707-00-X
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
| Előző uralkodó: IV. Albert |
 |
Következő uralkodó: László |
| Előző uralkodó: Zsigmond |
Magyarország uralkodója 1437–1439  |
Következő uralkodó: I. Ulászló |
| Előző uralkodó: Zsigmond |
Következő uralkodó: III. Frigyes |
