VI. Alfonz kasztíliai király

kasztíliai és leóni király
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 21.

VI. (Bátor, Vitéz) Alfonz (Santiago de Compostela, 1040. június – Toledo, 1109. július 1.) leóni (1065 – 1109), majd kasztíliai (1072 – 1109) király a Navarrai-házból származott.

VI. Alfonz
VI. Alfonz képe a santiagói katedrálisban
VI. Alfonz képe a santiagói katedrálisban

Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1072 1109
ElődjeII. Sancho
UtódjaUrraca
Életrajzi adatok
UralkodóházJimeno-ház
Született1040. június
Compostella
Elhunyt1109. július 1. (69 évesen)
Toledo
NyughelyeSahagún
ÉdesapjaI. Ferdinánd
ÉdesanyjaLeóni Sancha
Testvére(i)
Házastársa1) Aquitániai Ágnes
2) Burgundiai Konstancia
3) Toszkánai Bertha
4) Izabella
5) Beatrix
GyermekeiUrraca királynő
Sancho
Sancha
Elvira (1.)
Teréza
Elvira (2.)
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Alfonz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Apja, I. (Nagy) Ferdinánd (1016? 1018? – 1065) Kasztília és León királya, édesanyja Sancha (1013? – 1067), a Kantábriai – házból származó V. Alfonz leóni királynak és első feleségének, Elvira Menéndez de Melandának (? – 1022) a leánya. Az apja a halálakor az általa uralt területeket a három fia között felosztottta: II. (Erős) Sancho (1037? – 1072) Kasztília királya, VI. Alfonz León királya, míg García (1042? – 1090) Galicia királya lett.

Idővel II. Sancho a testvérei ellen fordult: Garcíát el tudta űzni Galiciából, sőt 1072-ben VI. Alfonzt is Leónból, aki a mórokhoz – Toledóba – menekült, ezért egyes források – szintén II. Sancho néven – leóni királyként is említik őt. Azonban még ebben az évben (1072), Zamora ostrománál, II. Sanchót egy lovag meggyilkolta, akit – állítólag – korábban a király megsértett.

II. Sancho leszármazó hátrahagyása nélkül halt meg, ezért a Leónba visszatérő öccse, VI. Alfonz lett az utóda, aki szintén VI. Alfonz néven uralkodott Kasztíliában. (VI. Alfonz a legfiatalabb testvért, a II. Sancho által Galiciából elűzött Garcíát, nem engedte vissza a galiciai trónra, hanem élete végéig fogságban tartotta.)

A király sikeres harcokba kezdett a mórok ellen: ennek eredményeképpen, 1085-ben, visszafoglalta tőlük Toledó városát, az egykori nyugati gót (avagy vizigót) királyság gyöngyszemét. (Az önbizalom hiánnyal egyáltalán nem küszködő király már a korábbi, eredményes, mórok elleni harcai közben, 1077-ben, saját magát Hispánia császárává nyilvánította.)

A VI. Alfonz sikereitől megrémült hispániai mór királyságok („taifák”) uralkodói (a Córdobai Kalifátus 1031-ben már felbomlott) az észak-afrikai Almorávidáktól (egy berber származású muzulmán dinasztiától) kértek segítséget, akik partra is szálltak a Pireneusi-félszigeten: 1086-ban a dinasztia feje, Yusuf ibn Tashfin (1009? – 1106) emír vezetésével Sagrajasnál – arab elnevezés szerint: az-Zallaqah – hatalmas győzelmet arattak a kasztíliai király felett. Sőt, az Almoravidáknak az Abu Tahir Tamim ibn Yusuf (? – ?) granadai kormányzó, a sagrajasi győztes fiának irányította serege 1108-ban, Uclés mellett legyőzte a Sancho trónörökös (? – 1108), VI. Alfonz fia vezette kasztíliaiakat, maga Sancho infáns is elesett az ütközetben. Ezek a vereségek – időlegesen – visszavetették a reconquistának – a Pireneusi-félsziget móroktól való visszafoglalásának – évszázadok óta tartó folyamatát.

VI. Alfonz egyébként – apjához hasonlóan – az egyházi életben a clunyi reformokat, a királyságok szervezetén belül pedig a városok fejlődését támogatta.

VI. Alfonz utóda a lánya lett, Urraca (1080? 1082? – 1126) királynő, akinek az édesanyja VI. Alfonz második felesége volt, Burgundiai Konstancia (1046 – 1093), I. Róbert (? – 1076) herceg lánya. (VI. Alfonz pedig Konstanciának a második férje.) Ő a Burgundi Hercegséget uraló Capet hercegi házból származott, amely dinasztia a francia királyokat adó Capeting-ház oldalága volt.



Előző uralkodó:
I. Ferdinánd
Következő uralkodó:
Urraca
Előző uralkodó:
II. Sancho
Következő uralkodó:
Urraca