Vajda Sándor (költő)

(1903–1979) költő, műfordító, kritikus, grafikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 3.

Vajda Sándor (Máramarossziget, 1903. január 8.Bécs, 1979. július 14.) költő, műfordító, kritikus, grafikus.

Vajda Sándor
Született1903. január 8.
Máramarossziget
Elhunyt1979. július 14. (76 évesen)
Bécs
Foglalkozásaköltő,
műfordító,
kritikus,
grafikus
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Bécsben a kereskedelmi főiskolán diplomázott, utána kitanulta a szövőmesterséget. 1931-ben emigrált a Szovjetunióba, a II. világháborúban a Vörös Hadseregben harcolt mint önkéntes. Irodalmi, kritikai munkásságát baloldali orgánumokban fejtette ki, a Ma, a Forrás, Új Szó, 100%, Korunk, Sarló és Kalapács hasábjain. Német expresszionistáktól és kortárs szovjet íróktól fordított műveket. A II. világháború után Bécsben a kommunista párt könyvkereskedését vezette.

Írásai a Korunkban[1]

szerkesztés
  • Az emberi nyelv keletkezésének új elmélete, Korunk, 1930, IX. 647-649. p. (Nyelvészet)
  • Zola mai értelme, Korunk, 1930, IX. 669-671. p. (Émile Zola)
  • A világháború erkölcstörténete, Korunk, 1930, XII. 909. p. (Történelem)
  • Az ötéves terv, a nagy jelen és a kint rekedt író, Korunk, 1931, I. 66-68. p., (Orosz irodalom)
  • Gyapjúáru Rt. /E./, Korunk, 1931, VII- VIII. 505-508. p. (Széppróza)
  • Az első leány /Bogdanov/, Korunk, 1932, I. 67-69. p. (Bogdanov)
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2190. o. ISBN 963-05-6807-1  

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés