Valódi mókusok
A valódi mókusok (Sciurini) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nemzetség. A valódi mókusok bozontos farkú, erdőlakó rágcsálók.
Valódi mókusok | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő eocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||
Európai mókus (Sciurus vulgaris)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Valódi mókusok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi mókusok témájú médiaállományokat és Valódi mókusok témájú kategóriát. |
A mókus szó etimológiája
szerkesztésA mókus hangutánzó szó az állat makogó hangjából. Régi alakja móka volt, amely kedveskedő -us végzetet kapott (mint „cicus”, „kutyus”).[1] Faluhelyen evetnek is szokás hívni.
Fajaik és elterjedésük
szerkesztésA legtöbb faj az amerikai kontinensen él. Eurázsiában csupán négy található meg a 39 faj közül. A Közép-Európában elterjedt fajuk az európai mókus, más néven európai vörös mókus vagy egyszerűen csak mókus (Sciurus vulgaris).
Életmód
szerkesztésTáplálékuk fák magvaiból, gyümölcseiből, gombákból és rovarokból áll, de emellett előfordul, hogy madártojást és madárfiókákat is fogyasztanak. Ősszel különféle magvakat gyűjtenek és elraktározzák télire. Nem alszanak téli álmot, csupán téli pihenőt tartanak.
A mókus jól alkalmazkodott a fán való életmódhoz. Rendkívül fürge, szüntelenül táplálék – fenyő- és egyéb magvak, mogyoró vagy gomba – után kutat. Farka kormány és ejtőernyő, amikor fáról fára ugrál. Karmai lehetővé teszik, hogy lefelé éppen olyan fürgén mozogjon a fatörzsön, mint felfelé. Szájszervei alkalmasak a csonthéjas termések felnyitására. Kicsi lyukat rág a termés hegyesebbik csúcsán. Fogait vésőként alkalmazva alsó metszőfogait a lyukba mélyeszti, felső fogait a héjra préselve szétfeszíti azt. A mókus az állkapcsában lévő két metszőfogat - más rágcsálókhoz hasonlóan - oldalirányban is tudja mozgatni. Alsó fogait tehát harapófogóként vagy csipeszként használja, amikor ügyesen kipiszkálja a dió belét a burkából. Városi parkokban is – gyakran teljesen szelíden – előfordul.
Rendszerezésük
szerkesztésA valódi mókusok nemzetségébe 5 nem és 40 faj tartozik:
- Microsciurus J. A. Allen, 1895 – 4 faj, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része
- Rheithrosciurus Gray, 1867 – 1 faj, Borneó
- Bojtosmókus (Rheithrosciurus macrotis) Gray, 1856
- Sciurus Linnaeus, 1758 – 31 faj, Európa, Közép-Kelet, Észak-Ázsia, Észak-Amerika, Dél-Amerika
- Syntheosciurus Bangs, 1902 – 1 faj, Panama és Costa-Rica
- Costa Rica-i mókus (Syntheosciurus brochus) Bangs, 1902
- Tamiasciurus Trouessart, 1880 – vastagfejű mókusok: 3 faj, Észak-Amerika
Képek
szerkesztés-
Perzsa mókus (Sciurus anomalus)
-
Japán mókus (Sciurus lis)
-
Amerikai változékonymókus (Sciurus variegatoides)
-
Costa Rica-i mókus (Syntheosciurus brochus)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mókus szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121
Irodalom
szerkesztés- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
Források
szerkesztés- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFT 1988. ISBN 9630261405