Valkház

	Valkház (Vlkas)
	; Valkház zászlaja
	; Valkház zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Első írásos említés	1231
Polgármester	Imrich Slovák
Irányítószám	941 44
Körzethívószám	035
Forgalmi rendszám	NZ
	Népesség
Teljes népesség	316 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	50 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	133 m
Terület	6,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 07′ 30″, k. h. 18° 16′ 30″48.125000°N 18.275000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 30″, k. h. 18° 16′ 30″48.125000°N 18.275000°E
	Valkház weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Valkház témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Valkház (1899-ig Nagy-Valkház, szlovákul Vlkas) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése

Érsekújvártól 20 km-re északkeletre, a Nyitra bal partján fekszik.

Élővilága

Valkházán egy gólyafészek és egy alátét van, 2014-ben nem volt költés.^[2]

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. Ebből a korszakból a vonaldíszes kultúra és a lengyeli kultúra településeinek nyomait találták itt meg. A korai bronzkorban a hévmagyarádi kultúra, később a latén kor egy települése állt itt, de lakott volt a 9. században is. Az itteni csontvázas temetőt egykori szláv település temetőjének tartják.

A mai települést 1221-ben Wolcaz néven említik először. 1252-ben "Walkaz", 1290-ben "Wulkaz", 1293-ban „Wolkaz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu kezdetben helyi nemesek birtoka. 1330-ban Károly Róbert király a Kacsics nemzetségnek adományozta. 1534-ben a Nyáry családé, ebben az évben 6 portája adózott, később a Barlanghy és Balogh családoké. Az északra fekvő Kisvalkház 1570-ben már puszta volt. 1608-ban Valkház a töröknek és a császárnak is fizetett adót. 1601-ben 18 ház mellett a Thonhauser család majorja állt itt. A reformáció hatására lakói a 16. században az evangélikus hitre tértek át. 1720-ban 11 volt az adózók száma. 1828-ban 64 házában 430 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1866-ban a községet kolera pusztította, lakói közül sokan a faluból a szőlőhegyre menekültek. 14 nap alatt a járványnak 62 lakos esett áldozatul. 1873 májusában nagy fagy pusztította el a termést.

Vályi András szerint " Nagy Valkaz. Elegyes falu Bars Várm. földes Urai több Urak, fekszik Nagy Mányához közel, és annak filiája; földgye, réttye jó, legelője elég, fája van tűzre, keresettye Komáromban, és másutt. Kis Valkaz. Szabad puszta Bars Várm. földes Ura Gál Uraság, fekszik Nagy-Mányához nem meszsze, mellynek filiája."^[3]

Fényes Elek szerint " Nagy-Valkáz, Valkazowcze, Bars m. tót-magyar falu, a Zsitva mellett; 381 kath., 45 ref. lak. 1-ső osztálybeli határ. F. u. többen. Ut. p. Verebély. Kis-Valkáz, Bars vmegyében, puszta, 28 kath. lak. " ^[4]

Bars vármegye monográfiája szerint "Nagyvalkház, zsitvamenti tót kisközség, 399 róm. kath. vallású lakossal. IV. Béla király egyik 1231-iki oklevele villa Valkház néven említi már. 1290-ben a nyitrai káptalan egyik bizonyságlevelében Wulkaz alakban szerepel. Régi földesurai ismeretlenek. Az újabb korban a Barlanghy és a Balogh család volt a birtokosa. A mult század elején találkozunk Walkazowcze tót nevével is. Katholikus temploma 1772-ben épült. Ide tartozik János puszta is. A község postája, távirója és vasúti állomása Nagymánya."^[5]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

1880-ban 370 lakosából 307 szlovák, 51 magyar és 11 német anyanyelvű, illetve 1 csecsemő lakta, ebből 315 katolikus, 43 református, 11 zsidó és 1 más vallású.

1910-ben 484 lakosából 281 szlovák, 203 magyar, ebből 418 római katolikus, 58 református, 6 evangélikus és 2 zsidó.

2001-ben 338 lakosából 327 szlovák volt.

2011-ben 335 lakosából 326 szlovák volt.

2021-ben 316 lakosából 3 (+1) magyar, 310 szlovák, 1 egyéb és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Neves személyek

Anyai ágon innen származott Persay Gyula (1855-1924) gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos, novai földbirtokos.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1722-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején klasszicista stílusban építették át.
Református templom

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
↑ ma7.sk

Források

Špilberger, M. 2010: Obec Vlkas. Úľany nad Žitavou
Anton Točík 1962: Nové nálezy z doby sťahovania národov na juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 9, 203-204

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Valkház témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

[6] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]