Valló Péter
(1950–) magyar színházi rendező
Valló Péter (Budapest, 1950. április 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, érdemes művész.
| Valló Péter | |
 | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | 1950. április 30. (74 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar  |
| Foglalkozása | rendező |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1973) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valló Péter témájú médiaállományokat. | |
Életpálya
szerkesztés1968-ban érettségizett a Radnóti Miklós Gimnáziumban.[1] A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán végzett 1973-ban.[2] 1975-ig a Veszprémi Petőfi Színház, 1975–1976 között a szolnoki Szigligeti Színház rendezője volt. 1976–1984 között a Vígszínházban, 1984–1988 között pedig a József Attila Színházban rendezett. 1977-1984 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt.[3] 1978–1984 között az egri Gárdonyi Géza Színház művészeti vezetője és főrendezője is volt. 1986-ban a Radnóti Miklós Színház főrendezője lett. 2002–2003 között a Soproni Petőfi Színház művészeti igazgatója volt. 2020-tól a Vígszínház művészeti tanácsadója is.[4]
Családja
szerkesztésÉdesapja mérnök volt. Egy nővére volt, Zsuzsa.[5]
Második felesége Pasqualetti Ilona színésznő, író.[6] Közös gyermekeik Valló Lujza és Valló Berta (1995–) grafikus, illusztrátor.[7][8] Első házasságában született fia: Valló Zoltán.[5]
Színházi rendezései
szerkesztésA Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 203.[9]
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna
- Csehov: Három nővér
- Federico García Lorca: Yerma
- Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája
- Pinter: A gondnok
- Örkény István: Forgatókönyv
- Allen: Játszd újra, Sam!
- Gibson: Libikóka
- Neil Simon: Mezítláb a parkban
- William Shakespeare: Julius Caesar
- Henrik Ibsen: Nóra
- Juhász S.–Valló Péter: Blüett
- Nagy A.: Anna Karenina pályaudvar
- Allen: Lebegő fénybuborék
- Füst Milán: Az árvák
- Shakespeare: Ahogy tetszik
- Nádas Péter: Találkozás (1984)
- Arthur Miller: Az ügynök halála
- Gombrowicz: Operett
- Hacks: Lotte
- Száraz: Gyilkosok
- Füst Milán: A sanda bohóc
- In memoriam Ö. I.
- Bíró: Hotel Imperial
- Bibbiena: Calandria
- Csiky Gergely: Ingyenélő
- Goldoni: Kávéház
- Albee: Mindent a kertbe
- W. Allen: Lebegő fénybuborék
- Füst Milán: Az árvák
- Goldoni: Két úr szolgája
- Shakespeare: Ahogy tetszik
- Gogol: A revizor
- Strindberg: Bertha és Axel, Való igaz és felette csudálatos história Nimwégai Márikáról
- Dürrenmatt: Meteor
- Goethe: Clavigo
- Eörsi: Az áldozat
- Shakespeare: Rómeó és Júlia
- Molière: A fösvény
- Uhry: Miss Daisy
- Szilágyi A.: El nem küldött levelek
- Henrik Ibsen: Rosmersholm
- Hunyady Sándor: Lovagias ügy
- Pinter: Születésnap
- Gogol: Háztűznéző
- Gray: Kicsengetés
- Donizetti: Lammermoori Lucia
- Stoppard: Ez az igazi
- Fábri: Az élő álarc
- Neumann-Piscator-Prüfer: Háború és béke
- Csehov: Ványa bácsi
- Pielmeier: Isten Ágnese
- Vajda: Anconai szerelmesek
- Régi idők mozija
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
- Krleža: Agónia
- Frayn: Ugyanaz hátulról
- Euripidész: Íphigeneia Auliszban
- Csehov: Jubileum
- Cervantes: Szószátyárok
- Friel: Vészfék
- Veber: Balfácánt vacsorára!
- Spiró György: Honderű
- Dosztojevszkij: Fehér éjszakák. A szelíd teremtés
- Heinrich von Kleist: Az eltört korsó
Filmjei
szerkesztésJátékfilmek
szerkesztés- Boldog születésnapot, Marilyn! (1981) – színházi rendező
- A miskolci boniésklájd (2004) – Pszichiáter
Tévéfilmek
szerkesztés- Ember és árnyék (1985)
- Kávéház (2001)
Díjai
szerkesztés- Jászai Mari-díj (1979)
- Egyfelvonásos darabok Arezzoi Fesztivál – legjobb rendezés, legjobb előadás (1980)
- Egyfelvonásos darabok Arezzoi Fesztivál – legjobb rendezés (1983)
- Magyar Kultúra díja (1984)
- Országos Színházi Találkozó, Szeged (1997), Ványa bácsi – legjobb rendezés[10]
- Színikritikusok Díja (1997)
- Ványa bácsi – legjobb rendezés[11]
- Érdemes művész (1998)
- Kossuth-díj (2005)
- Vámos László-díj (2015)
- Harsányi Zsolt-díj (2024)[12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Koren Zsolt: A hosszútávfutó: Beszélgetés Valló Péterrel. Színház, XXXVIII. évf. 5. sz. (2005. május) 37–42. o.
- ↑ A Színművészeti Egyetem digitális archívuma. filmacademy.hu. [2013. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Színház, Nemzeti: Valló Péter (magyar nyelven). Nemzeti Színház. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
- ↑ Exxite: Társulat (magyar nyelven). vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)
- ↑ a b 168: Valló Péter már sajnálja, hogy évtizedekkel korábban nem töltött több időt a fiával (Exkluzív videó a 168.hu-n!) (magyar nyelven). 168.hu, 2025. január 11. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Vas Népe, 2015. május (60. évfolyam, 102-125. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Valló Péter lánya a világ legjobb illusztrátorai között (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Valló Berta (magyar nyelven). https://mora.hu/alkoto/vallo-berta. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ 2011. július 21.-i lekérdezés.
- ↑ Színház folyóirat XXX. évfolyam 10. szám Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben 1. oldal - 1997. október
- ↑ Színikritikusok Díja 1996/1997, kritikusceh.wordpress.com
- ↑ Vígszínház: Megtartotta évadzáró társulati ülését a Vígszínház :: Vígszínház (magyar nyelven). www.vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Radnóti Színház
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 31.)
További információk
szerkesztés- Valló Péter a PORT.hu-n (magyarul)
- Valló Péter az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Művészvilág