Varashátú galambgomba

A varashátú galambgomba (Russula virescens) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, ehető faj. Régóta ismert gomba, a magyarok között fogyasztásának nagy hagyománya volt, a Clusius-kódexben waras galambicza néven jelenik meg.

Varashátú galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales) Család: Galambgombafélék (Russulaceae) Nemzetség: Galambgombák (Russula) Faj: R. virescens
Tudományos név
Russula virescens (Schaeff.) Fr. (1836)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Varashátú galambgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Varashátú galambgomba témájú médiaállományokat és Varashátú galambgomba témájú kategóriát.

Varashátú galambgomba mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ízletes

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes fehér

Kalap Lemezek Tönk benyomott vagy lapos szabadon állók csupasz

Megjelenése

Nagyra növő gomba, de hamar kukacosodik, ezért rendszerint csak a fiatal példányokat lehet megenni. Rendszerint egyesével terem, főként lomberdőkben, de fenyőerdőben is előbukkanhat. Kalapja a zöld különböző árnyalatait viselheti magán, gyakran rücskökkel borított, innen kapta a "varas" elnevezést. Kalapjának jellemző átmérője 4–12 cm.

Lemezei krémszínűek, tönkhöz nőttek, könnyen morzsolódnak. Tönkje fehér, oszlopszerű, pattanva törő, íze nyersen a dióra emlékeztet.

Spórája 7-9 x 5.5-7 µm méretű, szélesen elliptikus, vagy ovális alakú. A spórák felszínén 0.5µm méretű szemölcsöktalálhatók, amik között előfordulhatnak vékony vonalak.

Spórapora krémszínű.

Élettani hatásai

Nem csak jó ízű, de antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságokkal is bír. A hagyományos kínai gyógyászatban ősidők óta használják májbetegségek és szemproblémák kezelésére.

Fehérjében, foszforban és kalciumban gazdag.

Összetéveszthetősége

Nagyon figyelmetlen gombagyűjtő esetleg a halálosan mérgező gyilkos galócát (Amanita phalloides) szedheti le helyette, amely azonban karcsú megjelenésű, tönkjén gallér van, és bocskorban végződik. Emellett még összetéveszthető néhány hozzá hasonló, de szintén ehető galambgomba fajjal, mint például a fűzöld galambgomba (Russula aeruginea).

Források

• Varashátú galambgomba a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
• Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, 1982, Bukarest
• Varashátú galambgomba a Fortissima Fungus gombaadatbázisban