Vardzia
Vardzia (grúz nyelven ვარძია) barlangváros és barlangkolostor Grúzia déli részén a Szamche-Dzsavaheti régióban, a Kura folyó bal partján. 1993 óta szerepel a világörökségi javaslati listán.
Vardzia | |
Alapítás | 12. század |
Ország | Grúzia |
Tszf. magasság | 1300 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 22′ 51″, k. h. 43° 17′ 02″41.380842°N 43.283761°EKoordináták: é. sz. 41° 22′ 51″, k. h. 43° 17′ 02″41.380842°N 43.283761°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vardzia témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA 12. században III. György grúz király rendeletére kezdték kialakítani az Eruseti-hegy 500 méter magas sziklafalába. A törökök és perzsák elleni határvidéki erődítményt leánya, I. Tamar uralkodása alatt fejezték be, és ekkor épült az Elszenderülés temploma is. A mélyebb barlangokat alagutak, lépcsők, teraszok, hosszú folyosók kötötték össze. A hét emelet eredetileg 3000 barlanglakása 50 000 embernek biztosított lakhelyet. Minden egyes lakás három helyiségből állt. 1193 és 1195 között a szeldzsuk–grúz katonai konfliktus idején Tamar királynő és kísérete Vardziában élt. A városban működött kincstár, templom, könyvtár. Pékségek látták el kenyérrel a lakosságot. A fürdőmedencékbe kerámiacsöveken vezették a vizet.
1283-ban földrengés okozott beomlásokat. Mára csak 750 helyiség maradt meg 900 m² területen. Vardzia legfontosabb látnivalója az Elszenderülés temploma. A dongaboltozatú nagytermét színes falfestmények, többek között III. György és Tamar freskói díszítik.
Képek
szerkesztés-
Vardzia
-
Vardzia látképe
-
I. Tamart és III. Györgyöt ábrázoló freskók
-
Ikonosztáz az Elszenderülés templomában
-
Vészkijárathoz vezető alagút
Források
szerkesztés- Isolda Tschitschinadse: Die Malerei von Wardsia. In: Georgica. Bd. 12 (1989), S. 77–78
- K. N. Melitaurii: Vardzia. Sabchota Sakartvelo, Tbilisi 1963
- Givi Gaprindashvili: Vardzia: History, architecture, wall painting, applied arts. Aurora Art, Leningrad, 1975
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Wardsia című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.