Vargyas-szoros
A Vargyas-szoros (románul Cheile Vârghişului) a Rika-hegység északi részében, Vargyastól északnyugatra, Homoródalmástól keletre található. A Hargita-hegységből eredő Vargyas-patak által kivágott 3 km hosszú mészkőszurdok a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet képezi. Ez a Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke.
| Vargyas-szoros | |
 | |
| Országok |  Románia |
| Hely | Rika-hegység, Kovászna megye, Hargita megye |
| Hosszúság | 3 km |
| Települések | Homoródalmás, Vargyas |
| Elhelyezkedése | |
 Vargyas-szoros
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 13′ 15″, k. h. 25° 32′ 33″46.220833°N 25.542500°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 15″, k. h. 25° 32′ 33″46.220833°N 25.542500°E | |
Leírása
szerkesztésA szoros allochton karsztját négy fosszilis barlangszint (a patak szintje felett 5, 20, 40, 70–120 m-rel) és a jelenleg is alakuló aktív, patakos szint képviseli. A pleisztocén közepétől kialakult barlangrendszerekből mára már csak kisebb (2–20 m) vagy nagyobb (20–1500 m) barlangszakaszok maradtak meg a szoros mindkét oldalán.[1]
A Vargyas-szorosban a 70–80 m magas sziklafalak oldalában négy jól elhatárolható szinten 124 barlangot tartanak számon, melyeknek teljes hossza eléri a 7410 métert. A legnagyobb az Almási-barlang (Orbán Balázs-barlang, Nagy-barlang, Homoródalmási-barlang, Kőlik), amely az első tudományosan felkutatott barlang Erdélyben. A járatok hossza 1527 méter, négy természetes bejárata a patak vize felett 20 méterre nyílik. A patak szintjén jelenleg alakulóban van az ötödik szint, egy újabb, aktív barlangrendszer.
A szoros Erdély egyik legszebb és leglátogatottabb természeti kincse. 2000 óta 1000 hektáron természetvédelmi terület, ebből 800 ha közigazgatásilag a Hargita megyei Homoródalmáshoz, 200 ha a Kovászna megyei Vargyashoz tartozik. A szorost több irányból lehet elérni, Vargyasról és Homoródalmásról személygépkocsival és autóbusszal is, Kirulyfürdőről és Szelterszfürdőrőlről viszont csak gyalogosan közelíthető meg.
Története
szerkesztésA szorosban található barlangokból jégkorszaki állatok (barlangi medve, gyapjas orrszarvú, rénszarvas, mormota) maradványai és az ősember által használt eszközök is előkerültek. A feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az ősember is használta menedékként az itteni barlangokat. De menedékül szolgált a szoros az itt élőknek a török- és tatárdúlások alkalmával, és egyéb veszedelmek idején is. A helyiek az itt található barlangokba húzódtak vissza, ha veszély fenyegetett. A Kőmező nevű helyen napjainkban is megvan a Tatársánc, mely egykor a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait őrző védelmi vonal részét képezte. A tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére ezen a helyen a XI–XIII. században épült egy kápolna, a román kori épület romjai még ma is láthatók.
Élővilága
szerkesztésTöbb neves tudós végzett kutatásokat a szoros barlangjaiban, illetve tanulmányozta az itteni növény- és állatvilágot. A barlangokban 19 különböző fajta denevérfajt azonosítottak, a szurdok számos ritka, értékes növény élőhelye. Ilyen növény a tűlevelű szegfű, a hasogatott levelű imola, a pozsgás Heuffel kövirózsa, a magyar nőszirom, a vitézkosbor, a madársisak, a gömböskosbor vagy a Boldogasszony papucsa. Sok állat is él a vidéken, köztük a medve, farkas, szarvas, őz, vaddisznó, vadmacska, hiúz, borz, nyest, menyét, vidra, keresztes vipera, vízisikló, szalamandra.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Dénes István–Ambrus László: Erdővidék védett és védelemre érdemes földtani természeti értékei Archiválva 2012. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdővidék.ro
Források
szerkesztés- Ajtay Ferenc: Erdély természeti csodái. Kolozsvár, 2009.
- Pál Zoltán – Takács Ágnes – Barabás Erika: Természetvédelmi területek Erdélyben. Kolozsvár, 2010.
- Vargyas szoros Almási barlang blog
- Vargyas-szoros természetvédelmi terület Útmutató - Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület, Barót
- Vargyas szoros vargyas.ro, információs portál
.svg){kind=small}
