Velocipéd
A velocipéd a mai kerékpár előfutára.
Története
szerkesztésA velocipéd a mai kerékpár régi változata. Az angol neve (penny-farthing) jól szimbolizálja a formáját, ami egy nagy kerék elöl és egy kicsi hátul. A kezdetleges, kizárólag földön futva, lökéssel hajtható kísérletek után ez volt az első, valóban közlekedésre használható szerkezet. A különbség a mai kerékpár és a velocipéd között a meghajtásban van. A velocipédek esetében ugyanis közvetlenül az első kereket hajtják meg. Az áttétel hiánya miatt az első kerék átmérője a mai, általánosan használt 26”[1] helyett akár 56” is lehet.
Az 1860-as évek elején (1861-ben?) Franciaországban Pierre Michaux készítette el a velocipéd első mintapéldányát.[2] A fából készített szerkezet a későbbi velocipédek minden elemét tartalmazta már.
Azt, hogy az új közlekedési eszközzel már valóban nagy távolságokat lehetett megtenni, jól jelzi Borbély György tordai tanár útja.[3] A Kolozsvári Athlétikai Club sportembere az 1880-as évek végén, az 1889-es világkiállítás által motiválva kerekezett velocipéddel Párizsba, majd visszafelé Torinót is útba ejtette, ahol Kossuth Lajos élt. Mint Borbély is írja könyvében a velocipéddel való közlekedés abban az időben nem volt veszélytelen. Az akkori utakon akár fejre eséssel végződő bukás is lehetett a velejárója.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 1"=2,54 cm
- ↑ Pierre Lallement, the Michaux family and their velocipede. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
- ↑ Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza : úti emlékek 1889, ISBN 963-8224-08-8
További információk
szerkesztés- Velocipéd linkgyűjtemény
- Borbély György velocipéd útikönyve az OSZK-ban
- Kerékpáron keletre: Borbély György és Scharscher Dániel körútja - ingyenesen letölthető e-könyv
- Udvary Ferenc - Körmendtől - Párisig kerékpáron és vissza Turinnak - ingyenesen letölthető e-könyv
- Killyéni András Vasparipák Kolozsvárott - ingyenesen letölthető pdf
- Velocipéd videó
- A városi kerékpározás kultúrtörténete