Vörösszárnyú keszeg

A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműnek nevezik.

Vörösszárnyú keszeg
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Leuciscinae Nem: Scardinius Bonaparte, 1837 Faj: S. erythrophthalmus
Tudományos név
Scardinius erythrophthalmus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák Cyprinus caeruleus (Yarrell, 1837) Cyprinus compressus Hollberg, 1822 Cyprinus erythrophthalmus Linnaeus, 1758 Cyprinus erythrops Pallas, 1814 Cyprinus fuscus Vallot, 1837 Cyprinus scardula Nardo, 1827 Leuciscus apollonitis Richardson, 1857 Leuciscus caeruleus Yarrell, 1837 Leuciscus erythrophthalmus (Linnaeus, 1758) Leuciscus scardafa (non Bonaparte, 1837) Rutilus erythrophthalmus scardata (non Bonaparte, 1837) Scardinius crocophthalmus Walecki, 1863 Scardinius dergle (non Heckel & Kner, 1858) Scardinius erithrophthalmus (Linnaeus, 1758) Scardinius eruthrophthalmus (Linnaeus, 1758) Scardinius erythrophtalmus (Linnaeus, 1758) Scardinius erythrophthalmus achrus Stephanidis, 1950 Scardinius erythrophthalmus racovitzai Müller, 1958 Scardinius erythrophthalmus rutiloides Vladykov, 1931 Scardinius erythrophthalmus var. dojranensis Karan, 1924 Scardinius hesperidicus (non Bonaparte, 1845) Scardinius macrophthalmus Heckel & Kner, 1858 Scardinius platizza Heckel, 1845 Scardinius plotizza (non Heckel & Kner, 1858) Scardinius scardafa (non Bonaparte, 1837) Scardinius scardafa ohridana Vladykov & Petit, 1930
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vörösszárnyú keszeg témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösszárnyú keszeg témájú médiaállományokat és Vörösszárnyú keszeg témájú kategóriát.

Előfordulása

Európa és Anatólia vizeiben őshonos. Minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban ritkább. Főleg vízinövényekkel (hínárral) benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él. Mocsarakban is él.

Megjelenése

Teste zömök, kissé magas, oldalról lelapított, nagy és vastag kerekded pikkelyek borítják. Lassan növekedő, kis súlyt elérő hal. Az első évben 4-5, a 2. évben 8-10, a 3. évben 14–18 cm nagyságú, de jó táplálék-ellátottságú vizekben gyakoriak a 30 cm körüli egyedek is. Szája felfelé nyíló. A hasúszó első sugarai a hátúszóról húzott merőleges elé esnek, a hasvonal a hasúszók és a farok alatti úszó között éles. Háta grafitszürke, zöldes árnyalattal, oldala szennyessárga, hasa vajfehér. Úszói – kivéve a fiatal példányokét – élénkpirosak.

Életmódja

Mindenevő faj. Különféle vízinövényeket, azok törmelékeit, magvakat, férgeket, rovarlárvákat, alsórendű rákokat fogyaszt. Társas életet él.

Szaporodása

Áprilisban, májusban 15–18 fokos hőmérsékleten ívik, a növényekkel borított részeken. A nőstény 100 000–150 000, 1,5 mm átmérőjű ikrát rak. Háromnyaras korában ivarérett. Gyorsan melegedő tavaszokon kereszteződhet közeli rokonával, a bodorkával. Utódaik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik, valamint nagyobbra nőnek a két szülői fajnál.

Gazdasági jelentősége

Tömeges előfordulása miatt kevésbé értékes halnak számít. Ragadozó halak takarmányhalaként jelentős, de egyre inkább érdeklődnek iránta a horgászok is. Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek.

Horgászati jelentősége

Fiatal példányai csalihalnak kiválóak. Úszós készséggel, csontkukaccal, paprikás kenyérrel, kukoricával, apró gilisztával fogják.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
• Pénzes Bethen-Tölg István: Horgászoknak halainkról Aqua Kiadó
• www.vandorhorgasz.hu
• Scardinius erythrophthalmus (Linnaeus, 1758) FishBase
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.