Vermont
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Vermont az Amerikai Egyesült Államok 14. tagállama. Az északkeleti, Új-Anglia néven ismert régióhoz tartozik. Szárazföldi területe alapján a 43., teljes területe alapján a 45. legnagyobb, népessége 621 270, ezzel a második legkisebb népességű állam (Wyoming után). Az egyetlen új-angliai állam, melynek nincs atlanti partvonala. Nyugati részén az észak–déli vonulatú Zöld-hegység található, északnyugaton a Champlain-tó, ami a nyugati határának felét képezi. Délről Massachusetts, keletről New Hampshire, nyugatról New York, északról a kanadai Québec határolja.
| Vermont | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: The Green Mountain State | |||
| Mottó: Freedom and Unity (angol) – Szabadság és egység[1] | |||
| Névadó | Green Mountains | ||
.svg) | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Montpelier | ||
| Legnagyobb város | Burlington | ||
| Kormányzó | Phil Scott (R) | ||
| Hivatalos nyelv | nincs | ||
| Postai rövidítés | VT | ||
| ISO 3166-2 | US-VT | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 14. | ||
| dátuma | 1791. március 4. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 45. | ||
| népesség szerint | 49. | ||
| népsűrűség szerint | 30. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 643 077 fő (2020. ápr. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 24 923 km² | ||
| ebből víz | 3,8 % | ||
| Időzóna | EST: UTC-5/-4 | ||
| Szélesség | é. 42°44' – é. 45°0'43" | ||
| Hosszúság | ny. 71°28' – ny. 73°26' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 130 km | ||
| észak-déli | 260 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 1339 m | ||
| átlagmagasság | 305 m | ||
| legalacsonyabb pont | 29 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Vermont weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vermont témájú médiaállományokat. | |||
Az eredetileg abnaki és irokéz indiánok lakta területet, amit ma Vermontként ismerünk, a franciák fedezték fel 1609-ben, majd miután egy indiánokkal folytatott háborút (1756–1763) elveszítettek, a gyarmat a britek kezébe került. Sok éven át a környező gyarmatok, különösen New Hampshire és New York nagy hatást gyakoroltak Vermontra. A Függetlenségi háború során kikiáltották a Vermonti Köztársaságot, ami tizennégy évig létezett. Vermont egyike annak az öt amerikai államnak (a többi négy Texas, Hawaii, New Hampshire és egy ideig Kalifornia), amelyek önálló kormányzattal rendelkeztek. 1791-ben tizennegyedikként csatlakozott az Egyesült Államokhoz, egyben elsőként a tizenhárom gyarmaton kívül.
Vermont a juharszirup fő termelője az Egyesült Államokban. Az állam fővárosa Montpelier, legnagyobb városa Burlington. Egyetlen államnak sincs ilyen kicsi nagyvárosa, mint Burlington, vagy ilyen kicsi fővárosa, mint Montpelier.
Földrajza
szerkesztés
Vermont az Egyesült Államok északkeleti részén, Új-Angliában helyezkedik el. Területe 24 900 km², amivel a 45. legnagyobb állam. Ebből szárazföldi rész 24 000 km² és vízfelület 950 km². Századföldi részét nézve ez a 43. legnagyobb állam, a vízfelületét nézve a 47. Teljes területe nem nagyobb, mint El Salvadoré, és nem kisebb, mint Haitié.
A Connecticut folyó nyugati partja alkotja az állam keleti határát (New Hampshire felé), maga a folyó New Hampshire része. A Champlain-tó, Vermont legnagyobb tava a hatodik legnagyobb nyílt víz az Egyesült Államokban, ez választja el Vermont északnyugati részét New York államtól. Északról délre Vermont nyugati határa 256 km hosszú, a legrövidebb határa Massachusettsszel van délen, ott a határ 60 km hosszú. Az állam földrajzi középpontja Washingtonban van, Roxburytől 5 km-re keletre.
A Zöld-hegység nevének eredete (franciául Les monts verts) tisztázatlan. Néhány forrás azt állítja, hogy azért nevezték el így, mivel sokkal több erdősége van, mint a New Hampshire-i Fehér-hegységnek és a New York-i Adirondacks-nak. Mások azt mondják, hogy egy zöld színű agyagpala, a mika-kvarc-kloridpala jelenléte lehet az oka. A Zöld-hegység észak-déli irányban fut végig az állam nagy részén, nagyjából a közepén. Az állam délnyugati részén a Kovakő-hegység, az északkeleti részén a Gránát-hegység található. Északnyugaton, a Champlain-tó mellett a termékeny Champlain-völgy található. A völgy déli részén a Bomoseen-tó van.
.png)
Az állam legmagasabb csúcsa a Mount Mansfield (1340 m), a második legmagasabb a Killington-csúcs (1010 m), a harmadik legmagasabb a Camel's Hump (567 m). Az állam 77%-át erdőség borítja. Az állam területén két védett terület található, a Marsh-Billings-Rockefeller Nemzeti Történelmi Park (Woodstockban) és az Appalache Nemzeti Ösvény.
Városai
szerkesztésVermont városai (2003-as adatokkal):
- Burlington – 39 148
- Rutland – 17 103
- South Burlington – 16 285
- Barre – 9166
- Montpelier – 7945
- St. Albans – 7565
- Winooski – 6561
- Newport – 5092
- Vergennes – 2789
Éghajlata
szerkesztésAz állam területén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amely meleg, csapadékos nyarakat és hideg teleket okoz. Klímája hasonló Minszkéhez, Stockholméhoz és Fargóéhoz.
A legmagasabb hőmérsékletet 1911. július 4-én Vernonban mérték, ami 41 °C volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1933. december 30-án mérték Bloomfieldben, ami -46 °C volt.
Vallása
szerkesztésAz USA-ban a vermontiak vallják magukat a legnagyobb arányban ateistának, ez az arány 2008-ban 34%-os volt.[3]
Mezőgazdaság
szerkesztésVermont mezőgazdaságának legfontosabb ága a tejipar. A tejtermékek jelentős része bostoni piacra kerül. Az Egyesült Államok juharfaszirup-készletének egynegyedét Vermont termeli. A bor termelését 1985-ben kezdték el, ma 14 borászat működik az államban.
Biztosítások
szerkesztésA biztosító cégek Vermont gazdaságában növekvő szerepet játszanak. A Bermuda-szigetek és a Kajmán-szigetek után Vermont volt 2004-ben a harmadik legnagyobb biztosítási terület.
Turizmus
szerkesztésTélen 11 sívállalat kínálja szolgáltatásait a világ számos pontjáról érkező turistáknak. Nyáron Stowe, Manchester, Wilmington és Woodstock városok a leglátogatottabb célpontok. A nyári táborok fontos szerepet játszanak a gazdaságban. A híres Long Trail és a Catamount Trail a túrázni vágyókat várja. Vermontban számos üdülőközpont, hotel, étterem, bolt, park, történelmi helyszín, múzeum, golfpálya és új, termálfürdővel rendelkező hotel várja az embert.
Bányászat
szerkesztésRutland és Barre városok bányái márványban és gránitban gazdagok. Amerika legnagyobb gránitbányászata Vermontban folyik. Az Egyesült Államok legnagyobb palakészítése is itt folyik.
Nagyobb városok
szerkesztés- Burlington (39,148)
- Essex (18,933)
- Colchester (17,175)
- Rutland (17,103)
- South Burlington (16,285)
- Bennington (15,637)
- Brattleboro (11,996)
- Hartford (10,625)
Közlekedés
szerkesztésVermont fő közlekedési eszköze az autó. A megyéknek saját tömegközlekedésük van. A Greyhound Lines számos kisvárosban biztosít szolgáltatást. Két Amtrak vasúti járat halad át az államon. Az Ethan Allen Express Rutland és Fair Haven városokat érinti, míg a Vermonter Saint Albans-ban, Essex Junctionben, Waterbury-ben, Montpelier-ben, Randolph-ban, White River Junctionben, Windsorban, Bellows Falls-ban és Brattleboróban áll meg.
Főutak
szerkesztés- Interstate 89 (White River Junctiontől a kanadai határig)
- Interstate 91 (Massachusetts határától a kanadai határig, Brattleborón, White River Junctionön, St. Johnsbury-n és Newporton át)
- Interstate 93
- U.S. Route 5
- U.S. Route 7
- U.S. Route 2
- U.S. Route 4
- U.S. Route 302
- Vermont Route 100
Vermont hídjai nem a legmegfelelőbb állapotban vannak, az ország hatodik legrosszabb hídjait tudhatja magáénak.
Repülőterek
szerkesztés- Burlington nemzetközi repülőtér (A legnagyobb nemzetközi repülőtér az államban. A legforgalmasabb útvonalak Atlantába, Chicagóba, Cincinnatiba, Clevelandbe, Detroitba, Orlandóba, New Yorkba, Philadelphiába és Washingtonba vezetnek)
- Rutland Southern Vermont Regional Airport (a leggyakrabban Bostonba indít járatokat)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vermont State motto. Stata Symbols USA. [2011. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Barry A. Kosmin and Ariela Keysar: [http://www.ebony.com/wp-content/uploads/2012/05/aris030609.pdf American Religious Identification Survey (ARIS 2008)] (pdf). ebony.com, 2009. március 1. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
