Verseny (pedagógia)

„	A játék olyan vetélkedő, amelyben bizonyos előre meghatározott szabályok betartásával a győzelmet ügyesség, erő vagy szerencse segítségével lehet megszerezni.	”
– Falusi Iván (Didaktika, 2003)

A játékok, versenyek motiválják a gyerekeket, feltéve, ha nem túl sűrűn alkalmazzuk őket.

A gyerekek legfőbb dolga a játék. Csecsemőkoruk óta játszanak, és a társas fejlődés során ez a játék átalakul versennyé. Szinte bármivel el tudnak játszani. Lehet az egy gomb, radír, baba, autó, társasjáték és egészen a számítógépes interaktív játékokig. A játékoknak nem kell feltétlenül tárgyakhoz kapcsolódnia. Szóban hallott nyelvtörők, találós kérdések és a szerepjátékok is játéknak tekinthetőek.

A játék feloldja, élvezetet biztosít a gyerekeknek. A játék során együtt lehet másokkal, irányíthat, szervezhet, együtt kell működnie másokkal, problémákat oldhat meg, vitázhat. Új dolgokat tanulhat meg, új emberekkel ismerkedhet meg, új barátokat szerezhet és a már meglévő baráti kapcsolatait erősítheti meg. Az egész történelemben megtalálhatóak a játékok, versenyek, a különböző játékbabáktól az olimpiai játékokig. Mi felnőttek is játszunk, szeretünk versenyezni, megmutatni mire vagyunk képesek, mit tudunk elérni. A játékokkal, sporttal kikapcsolódhatunk a szürke mindennapokból.

Az örömszerzésen kívül célja lehet még:

• készségek gyakorlása
• koncepciók fejlesztése
• stratégiák kidolgozása

A játékot megszervezni, és vezetni is tudni kell. Fontos, hogy legyen célja, ne csak időtöltés legyen.

Gondolkodtató játékok

A gondolkodást fejlesztő játékok célja, hogy felkeltsék a gyerekek figyelmét, tevékenykedniük kell, változatossá teszi a tanórát. Arra is jó szolgálatot tesz, hogy megismerjük a gyereket különböző szituációkban, felszabadultan, és mélyebb kapcsolatot alakíthatunk ki velük. A készségfejlesztő játékok közvetlenül az iskolai vagy a szakmai tanulást segítik.

Leggyakrabban előforduló „játékfajták”

Össze kell gyűjteni a legtöbb:

• növényevő állatot
• számítástechnikai eszközt
• főnevet, melléknevet
• prímszámot
• kétjegyű számot
• dó-val kezdődő dalt
• piros színű tárgyakat a teremből,

lehetőleg minél rövidebb idő alatt.

Testnevelés órákon sorversenyek, váltóversenyek stb. A versenyeket szervezhetjük egyéni munkában, párosan, csoportosan, esetleg osztályszinten pl.: gyermeknapon. Alkalmazhatjuk óra elején motiválásra, óra végén lezárásra. Tarthat egész órán akkor, ha kapcsolódik a tananyaghoz. A versenyeken a gyerekeknek meg kell tanulniuk az együttműködést; fejlődik a közösségi szellem, összetartozás tudat, egyéni szocializáció, elfogadottság érzés. Egyfajta viselkedéstudat is kialakul - hogyan viselkedjünk más emberek jelenlétében. A győzelem és a vereség erősítik a türelmet, kitartást, önbizalmat, öntudatot, önbecsülést, barátságokat, mások iránti nyitottságot, bizalmat.

A játék az elmúlt években jókora üzletté vált, a gyermekek maguk alkotta, illetve a szülők és a pedagógusok által létrehozott játékok helyett ma már egész iparág foglalkozik a különféle játékok előállításával és üzletszerű terjesztésével. Szakemberek felfigyeltek arra, hogy egy nép szokásai, hagyományai, és játékkultúrája között nagy a hasonlóság. A játékpedagógia Amerikából terjedt át először Angliára, majd Magyarországra is.

Források

• Falus Iván: Didaktika (Nemzeti TK)
• Mihály Ildikó: „…Játszani is engedd…!” Játékok az iskolai tananyagban, Új pedagógiai szemle
• Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni – játékokkal!, Új pedagógiai szemle
• Gajdó Ágnes: Kártyázzunk nyelvtanórán!, Új pedagógiai szemle