Wikipédia

Villa des Arts (Párizs)

Épület Párizsban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.

A Villa des Arts (A Művészetek Villája) a 19. század végén művészek számára létesített épületegyüttes Párizs 18. kerületében, melyben eredetileg több mint ötven műterem és műteremlakás volt. A Montmartre lábánál, a temetővel szomszédosan elhelyezkedő egyedülálló történelmi és kulturális hely. A párizsi történelmi műemlékek listáján 1994. május 2. óta szerepel.[1]

Villa des Arts
Település
Cím
  • rue Hégésippe-Moreau (15, 15 bis )
  • rue Ganneron (37)
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • villa
  • magánút
Tulajdonospárizsi városháza
Hosszúsága45 m
Szélessége5,0 m
Elhelyezkedése
Villa des Arts (Párizs)
Villa des Arts
Villa des Arts
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 53′ 15″, k. h. 2° 19′ 38″48.887600°N 2.327160°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 15″, k. h. 2° 19′ 38″48.887600°N 2.327160°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Villa des Arts témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A tekintélyes kovácsoltvas kapu a 15. rue Hégésippe-Moreau címen privát utcába nyílik, amire felirat figyelmeztet: „Entrée des artistes”. Az utca neve Hégesippe Moreau (1810–1838) francia író, költő és újságíró emlékét őrzi, aki Párizsban született és hunyt el. A legközelebbi metróállomások a La Fourche a 13-as vonalon és a Place de Clichy a 2-es vonalon. A műteremlakások és stúdiók több kertes belső udvar köré csoportosulnak. A keleti homlokzat a rue Ganneronra(wd) és a Montmartre-i temetőre néz.

Története

szerkesztés

Épületegyüttes

szerkesztés

XV. Lajos idején a montmartre-i temetőből egy telket választottak el. A művészek már a 18. században engedélyt kaptak arra, hogy a király védelme alatt ezen a Montmartre temetőtől elválasztott telken telepedjenek le. Amikor 1850-től az úgynevezett Grandes-Carrières(wd) negyedet, a nagy gipszbányákat a Montmartre lábánál áttervezték és elkezdték beépíteni, az ingatlan akkori tulajdonosai, Desmichel és Guéret úgy döntöttek, hogy új garzonokat és lakásokat építenek a területen, a művészek által használt régi épületeket is átépítve. 1888–1890 között Henri Cambon építész irányításával jött létre a 19. század egyik legjelentősebb műteremház-együttese, melynek épületei a mai napig fennmaradtak. Ehhez egy zsákutcát alakítottak ki, ami ma privát használatú. Ide lehet belépni a 15. rue Hégésippe-Moreau ívelt kovácsoltvas kapuján keresztül. A kapu melletti emléktábla Nicolas Schöffernek, a kibernetikus művészet megteremtőjének tiszteleg. Az építkezés során a költségek csökkentése érdekében az 1889-es világkiállításon(wd) használt épületekből származó anyagokat újra felhasználták A hasonlóan jeles múlttal rendelkező műterem-együttesek közül, mint a Bateau-Lavoir és a La Ruche(wd), a Villa des Arts a legnagyobb és legelegánsabb.

Több mint 6000 négyzetméteren helyezkedik el a műtermek labirintusa. A kapun belépve jobb oldalon kisebb házak láthatók. Barokk ablakaikat — melyek közül az egyik a trompe-l’œil eszközeivel készült —, kovácsoltvas korlát és fríz díszíti. Továbbhaladva kétszintes, szürke zsalugáteres házrész következik. Az udvar végén található G épületben pompás dupla csigalépcső található, mely egyes források szerint a Gare Saint-Lazarre lépcsőjének újrahasznosítása, más források azt állítják, hogy a világkiállítás bontásából származik. Bárhogyan is van, számtalan filmrendezőre hatott mágnesként. Bal oldalon a magasabb épületben két szint magasságú, nagy műtermek vannak hatalmas üvegablakokkal. A rue Garonn felőli homlokzat lépcsőzetes. Vízesésszerűen hatnak a műtermek egymáshoz képest felfelé haladva egyre jobban befelé eltolt ablakai.[2]

Egykor itt alkotó művészek

szerkesztés

A stúdiókban olyan híres művészek éltek és dolgoztak, mint Eugène Carrière(wd), Paul Cézanne, Auguste Renoir, Paul Signac, Louis Marcoussis(wd)}, Francis Picabia, Henri de Toulouse-Lautrec, a testvérpár Jean Dufy(wd) és Raoul Dufy, Stéphane Du Château(wd), Marcel Jean(wd), Lucien Mathelin(wd), Segovia, Jean-Dominique van Caulaert(wd).[3] Nicolas Schöffer 1954-től lakott és dolgozott a Villa des Arts 2-es számú műtermében a negyedik emeleten. Legaktívabb éveiben két műtermet használt. Az egyikben korábban Cézanne dolgozott, a másikban régebben lovas szobrok készültek, de a háború óta romos állapotban, üresen állt. Egy évig tartott a renoválása, és 1964-től alkotott benne Schöffer. Ez az 5-ös számú műterem a legszebb az épületegyüttesben. Schöffer halála után özvegye, Eléonore de Lavandeyra Schöffer itt őrizte a művész hagyatékát, és fogadott csoportokat 2020. január 15-én bekövetkezett haláláig.[4][5] Nicolas Schöfferhez hasonlóan magyar származású volt Csató György (Georges Csato) festőművész, aki feleségével, Diana Nadinnal az 50-es évektől kezdve laktak a Villa des Artsban halálukig.[6][7]

A Villa des Arts pezsgő művészeti élet színtere volt. Pablo Picasso, Salvador Dalí, Paul Éluard, André Breton, Joan Miro és a kor nagy gyűjtője Gertrude Stein rendszeres látogatók voltak.

  •  
    Villa des Arts
    a kapu felirata
  •  
    Eugène Carrière emléktábla
  •  
    Nicolas Schöffer emléktábla
  •  
    Cézanne, Signac és Marcoussis emléktáblája

Filmforgatások

szerkesztés

A G épület kovácsoltvas dupla csigalépcsője a lépcsőház mozaikjával számtalan filmrendezőre hatott mágnesként. Federico Fellini a Villa des Arts-ban forgatta a Bohócok(wd) című film jeleneteit. Alain Delon Jacques Deray(wd) Trois hommes à abattre (Három fölösleges férfi, 1980) című filmjében játszott itt. A Villa des Artsban játszódik James Ivory Kvartettje (1981) Isabelle Adjanival és Jean-Charles Taccella(wd) rendező Escalier C(wd) (C lépcsőház, 1984) című filmje is.

  •  
    Villa des Arts
    G épület
    lépcsőház
  •  
    Villa des Arts
    G épület
    lépcső
  •  
    Villa des Arts
    G épület
    lépcső
  •  
    Villa des Arts
    G épület
    lépcsőház mozaik padló
  •  
    Villa des Arts
    G épület
    lépcsőház

A Villa des Arts felújítása

szerkesztés

2005-ig a Villa des Arts a Guéret család tulajdonában volt. Mivel építésük óta az épületek felújítva nem voltak, az állapotuk annyira leromlott, hogy a szükségessé vált renoválási munka várható nagyságrendjét felmérve az örökösök az eladás mellett döntöttek. Az épületegyüttes olyan ingatlanfejlesztők kezébe került, akik nem voltak tekintettel a kulturális értékre, és maximális hasznot remélve luxuslakásokat kívántak létesíteni az egykori műtermek helyén. Elriasztották a művészeket. A műtermek gyakorlatilag kiürültek. A kedvezőtlen fejleményeket látva, a kultúra védelmében, Párizs városa ennek a nagymúltú alkotóhelynek a megmentése mellett döntött. 2006. december 29-én megvásárolta a komplexumot, és részt vett a rehabilitációban, amelynek során 33 szociális lakást, 19 műteremházat, 28 műtermet és művészek számára egy hotelt létesített. Grégoire Oudin és Bertrand Nacet építészek irodái vezették a projektet a Régie Immobilière de la Ville de Paris (Párizs Ingatlankezelő Ügynöksége) és Párizs városa nevében azzal a céllal, hogy megőrizzék, helyreállítsák az örökséget és modernizálják az infrastruktúrát, tiszteletben tartva az eredeti stílust. Mára a Villa des Arts visszanyerte eredeti funkcióját. Festők, szobrászok, fotósok, grafikusok, színészek, írók, zenészek elevenítik fel a nagy Montmartre-korszakot.[8][9]

  •  
    Villa des Arts bejárat
  •  
    Látvány belépés után
  •  
    Villa des Arts udvar
  •  
    Villa des Arst műtermek
  •  
    G épület

La Ville A des Arts egyesület

szerkesztés

2007-ben alakult meg a Ville A des Arts egyesület,[10] melynek célja a Villa des Arts népszerűsítése. Az egyesület havonta rendez vezetést a műterem-komplexumban, rendszeresen részt vesz a Paris Face Caché (Párizs rejtett arca), a Journées du Patrimoine (Műemléki Örökségi Napok), a Mois de la photo (Fotó hónapja), a Fête de la Musique (Zene ünnepe) és a Nuit Blanche (Álmatlan éjszaka: éjszakai galérialátogatás) rendezvényeken és működtet egy galériát, mely a Villa des Arts bejáratától balra található. A galériában a Villa des Arts művészein kívül fogadnak belföldről és külföldről más művészeket is időszakos kiállítások és egyéb projektek rendezésére. Nemzetközi munkaprogramokat is vállal az egyesület. 2015-ben együttműködtek Nicolas Schöffer LUX 10 című kibernetikus szobrának felállításában Busan városában Dél-Koreában.[11] 2016-ban a Korea Éve keretében csereprogramot szerveztek koreai művészekkel. 2017-ben tajvani alkotókat fogadott a galéria.

A Villa des Arts új művészei

szerkesztés

A Villa des Arts teljeskörű felújítása után a műtermeknek és műteremlakásoknak új lakói vannak. 2015-ben és 2016-ban költöztek be az új generáció művészei Olivier de Mazières festőművész,[12] Agathe Dronne(wd) színésznő, Brigitte Hautefeuille írónő, Guillaume Hassler, Sandre Wambeke[13] festőnő, Xavier Lucchesi,[14] Manuel Pradal filmrendező és forgatókönyvíró, valamint a magyar születésű szobrász, Stephane Kilar.[15] Manuel Pradal 2017 májusában hosszú betegség után itt hunyt el.[16]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ POP : la plateforme ouverte du patrimoine, Villa des Arts (francia nyelven). Minitère de la Culture, 1994. május. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  2. ↑ Caroline Hauer: Paris : Villa des Arts, une cité d'artistes du XIXème siècle - 15 rue Hégésippe-Moreau - XVIIIème (sok fotóval) (francia nyelven). Paris la duce, 2015. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  3. ↑ Artistes d'hier : de glorieux fantômes.. (francia nyelven). Association La Ville A des Arts. [2022. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  4. ↑ Histoire de la Villa (francia nyelven). Assosiation La Ville A des Arts. [2022. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  5. ↑ Gehér Klára Borbála. Nicolas Schöffer Archive und Vermittlung – Diplomamunka (német nyelven). Bécs: Technische Universität Wien, 10. o. (2018). Hozzáférés ideje: 2022. február 20. 
  6. ↑ Honlap Georges Csató emlékére (angol nyelven). Jennifer Nadin. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  7. ↑ Csató György festő (magyar nyelven). ArtPortal.hu. [2022. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  8. ↑ La Villa des Arts, one of Paris latest Cities of Artists (angol nyelven). sortiraparis.com. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  9. ↑ Les Espaces de Creation à Paris, Ateliers, résidences, lieux conventionnés, aides et bourses (francia nyelven). Mairie de Paris. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  10. ↑ La Ville A des Arts egyesület honlapja (francia nyelven). La Ville A des Arts. [2022. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  11. ↑ A Lux 10 felavatása Busanban Eléonore de Lavandeyra Schöfferrel (video). YouTube, 2015. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  12. ↑ Olivier de Mazières honlapja (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  13. ↑ Sandre Wambeke Honlapja (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  14. ↑ Xavier Lucchesi honlapja. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  15. ↑ Artiste d'aujourd'hui : un florilège d’artistes... (francia nyelven). Association La Ville A des Arts. [2022. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  16. ↑ (2017. május 13.) „Le cinéaste français Manuel Pradal est mort” (francia nyelven). Le Monde (online). 

Irodalom

szerkesztés
  • Jean Colson, Marie-Christine Lauroa (Hrsg.): Dictionnaire des Monuments de Paris. Éditions Hervas, Paris 2003, ISBN 2-84334-001-2, 56. o.
  • Rodolphe Trouilleux: Paris secret et insolite. Parigramme, Paris 2003, ISBN 2-84096-269-1, 166. o.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Villa_des_Arts_(Párizs)&oldid=27566524”