Viseszláv novgorodi fejedelem

Viseszláv Vlagyimirovics (oroszul Вышеслав Владимирович; kb. 977 – kb. 1010) Novgorod fejedelme, Nagy Vlagyimir kijevi nagyfejedelem legidősebb fia.

Viseszláv Vlagyimirovics
Novgorod fejedelme
Uralkodási ideje
kb. 988 – kb. 1010
Elődje	I. Vlagyimir
Utódja	I. Jaroszláv
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rurik-dinasztia
Született	kb. 977
Elhunyt	kb. 1010 Novgorod
Édesapja	I. Vlagyimir
Édesanyja	Olava
Testvére(i)	Predslava Vladimirovna Premiszláva Vologymirivna Maria Dobroniega of Kiev I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem Mstislav of Chernigov I. Izjaszláv polocki fejedelem Vszevolod volhíniai fejedelem Boris of Rostov Gleb of Murom Stanislav Vladimirovich of Kyiv, Prince of Smolensk
A Wikimédia Commons tartalmaz Viseszláv Vlagyimirovics témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Viseszláv 980 előtt született, anyja az akkor még pogány Vlagyimir herceg első felesége, a varég Olava (vagy egy skandináv saga szerint a cseh Allogia) volt. Apja 988-ban átadta neki Novgorodot. Viseszláv valamikor 1010 után halt meg a városában. Utána az addig Rosztovot kormányzó Jaroszláv öccse kapta meg az állam Kijev után legnagyobb presztízsű városát; a Jaroszlávnál idősebb Izjaszláv öccse 1001-ben már meghalt, Szvjatopolk pedig lázadása miatt őrizetben volt.

Egy másik verzió szerint jóval korábban meghalhatott. A sagák szerint VI. Erik svéd király halála után özvegyéhez, Gőgös Sigridhez két kérő is érkezett, egyikük Vissavald, az oroszok királya volt. A kb. 20 éves Sigrid nem akart férjhez menni és hogy a többi kérőit is elriassza, a lakoma után vendégeire gyújtotta a házat. Mindez 995 körül történt, amikor Viseszláv 16-18 éves lehetett. Lehetséges hogy ekkor halt meg Dobrinya, Vlagyimir nagyfejedelem nagybátyja és hosszú időn át hűséges segítője is, mert a források ezután már nem említik. Sigrid egy darabig kiskorú fia, Olaf helyett kormányzott, majd Dánia királyához, Villásszakállú Svenhez ment férjhez.

Források

• Рыдзевская Е. А. Древняя Русь и Скандинавия IX–XIV вв. М., 1978. 239 с.
• Jonsson J.R. Svensk Balladtradition. I. Balladkallor och balladtyper. Stockholm, 1967. 296 с.
• Богуславский В. В. Славянская энциклопедия. Киевская Русь – Московия: в 2 т. – М.: Олма-Пресс, 2001
• Войтович Л. Князівські династії Східної Європи (кінець IX – початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження. – Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. – 649 с. – ISBN 966-02-1683-1 (укр.)
• Карпов А. Ю. Владимир Святой. – М.: Молодая гвардия – ЖЗЛ; Русское слово, 1997
• Древняя Русь в свете зарубежных источников./ под редакцией Е. А. Мельниковой. – М.: Логос, 1999

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Вышеслав Владимирович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.