Vita:Örmény nyelv
Beszélők száma
szerkesztésAszondja a cikk, h. az örmény nyelvet 9 millióan beszélik, "ebből 3.9 millió a volt Szovjetunió örmény köztársaságában lakik".
Hmm, mikori ez az adat mégis? Örményországnak 2003-as népszámlálási eredmények alapján ~3,4 millió, az angol Wikipédiában olvasható 2005-ös becslés szerint mindössze 2,9 millió (!) lakosa van. 2,9/3,4 millióból vajon hogyan beszélik csak Örményországban 3,9 millióan a nyelvet? :-) --Ali # 2005. október 2., 18:11 (CEST)
- Nyilvanvaloan el meg ott 1 millio illegalis bevandorlo, akit nem emlit a nepszamlalas. :) chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2005. október 2., 20:10 (CEST)
- A megjegyzés hibás, téves következtetés. Tény, hogy a mindenkori megszállók (főként a törökök és az oroszok teljesen elsumákolták az örményeket a statisztikákból. A legjobb példa az 1915-ös örmény holocaust - a genocidum. Egybehangzó, a világ különböző részén élő, különböző nemzetiségű történészek adatai szerint, a törökök 1,5 millió örményt mészároltak le. A törökök viszont alig néhány száz áldozatot hajlandóak beismerni! Török állami statisztikák szerint Törökország lakossága többségében török, holott ez egy szemenszedett hazugság! Törökországabn a törökök mindig kisebbségben voltak és ma is kisebbségben vannak. A többség: a kurdok mellett (35%), 5% örmény, 8% görög, 3% zsidó, 4% bolgár, azon felül cserkeszek, betelepített turkmének, asszirok, szírek és még mintegy 100 nemzetiség lakja az országot! A statisztikák különböző okokból elhallgatják a nagyszámban szinte minden országban élő örményeket, ahogyan ugyanezt teszik például a magyarsággal vagy a lengyelekkel! Ukrajnában, Belorussziában, Oroszországban és Litvániában ma összesen 15 millió lengyel él — hová kerültek a szovjet és posztszovjet statisztikákből?! Ugyanoda, mint a Katyńi vérengzés áldozattai! Cinizmus vagy nagyon nagy tudatlanság a makacs tényeket semmibevenni, gúnyt űzni belőle!--Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. június 2., 20:51 (CEST)
- Az “indóeurópai“ nyelvcsalád meghatározás téves. Tény a hettita beütés, azonban az örmény nyelv a magyarhoz hasonlóan sumér eredetű ragozó nyelv. Semmiképpen “indoeurópai“, mert ilyen éppúgy nem volt, ahogyan soha sem volt “finnugor“ nyelv sem! Az örménység története évezredekkel korábbi az Indiából jött barbár és primitív hettitákénál!--Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. június 2., 20:43 (CEST)
Ez utóbbi beírásod magas marhaságtartalma sajnos megkérdőjelezi az előbbi beírásod valódiságát.
Az örmény indoeurópai, ahogy bakker a hettita meg az indiai nyelvek jó része is. Sumer-magyar bruhaha. Na, amiért írni akartam ide, az a nyelvtörténet. Azt kafán ki lehetne egészíteni a keleti nevek magyar átírása v vmi hasonló című könyvből, ami igaz kicsit avult már, de vázlatnak megteszi. SL vita 2009. augusztus 14., 22:43 (CEST)
Igeidő
szerkesztésA magyarban a befejezett igeidőt a "meg" vagy más igekötő fejezi ki, ezért a példákban helyesebb volna átjavítani a magyar alakot. (nem mindegy, hogy "én tanultam", vagy "én megtanultam"...) köszi
Látom, hogy az elméleti viták mellett az sajnos senkit nem zavar, hogy a cikk szerkesztője NEM TUD ÖRMÉNYÜL! (Vagy az erre vonatkozó kommenteket valaki már törölte.) A kezdetben odaírt "hajeren lezu" (tovább már nem is érdemes olvasni) kb. azt jelenti, hogy "örményül nyelv". Ehhez a szerzőnek még csak egy nyelvkönyvet sem kellett volna kinyitnia, mert általában minden ilyen kötet címe (amit a borítóra is rá szoktak írni) tartalmazza a helyes változatot: "hajoc lezu".[1] (hogy csak egy példát mondjak) Hovhannesz Siraznak van is egy ilyen című, elég közismert verse. Innen még meg is rendelheted. [2]– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Jerkrasarzs (vitalap | szerkesztései)
Örményül sajnos nem tudok, ezért a hayeren lezu kérdéséhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy az angol és német cikkekben is ez áll. Magyarul viszont tudok (vélhetően). Ezért nem értek egyet a nyitómondattal: a magyar igeragozásban nincs különbség a befejezett és folyamatos igeidők között. Akinek ellenkező véleménye van, kérem írja ide a megy ige befejezett múlt idejű ragját. Az igekötős bűvészkedés nem tartozik a ragozáshoz. Hasonló a jövőidőképzés, aminek szintén nincs ragja. A jövő időt jelen idejű igékkel fejezzük ki. A segédigés jövőidőképzés egy szörnyedvény (szerintem). – LA pankuš 2012. április 17., 22:04 (CEST)