Vita:Fa (anyag)

Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Páfrány (vita), értékelés dátuma: 2012. január 20.

Növénytani szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A(z) Fa (anyag) egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2010. május 6. és 2010. május 9. (ajánló), valamint 2015. március 2. és 2015. március 5. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

---

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2008. június 21. – 2008. július 14. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt

Fontosabb erdőtársulásaink

Az Alföld erdői

• puhafás ligeterdők
• keményfás ligeterdők
• gyertyános-kocsányos tölgyesek
• szárazságtűrő tölgyesek (lösztölgyesek, sziki tölgyesek,homoki tölgyesek)
• láperdők

A hegy- és dombvidék erdői

• bokorerdők
• mész- és melegkedvelő tölgyesek
• cseres tölgyesek
• gyertyános tölgyesek
• bükkösök (középhegységi bükkös, magashegységi bükkös)
• hegy- és dombvidéki ligeterdők
• fenyőelegyes tölgyesek
• sziklaerdők
• szurdokerdők

Kultúrerdők

• nem őshonos vagy tájidegen fafajok alkotta erdőállományok

Állománytípusok

• lucos
• erdeifenyves
• feketefenyves
• duglászfenyves
• nemes nyáras
• nemes füzes
• akácos
• feketediós
• vöröstölgyes

(nem tartozik szorosan a cikk témájához, de máshol felhasználható – Villanueva ^vita 2008. június 3., 05:25 (CEST))

vízhajtás

Esetleg a hibáknál a vízhajtást meg lehetne említeni valamiképp. SyP 2008. június 3., 20:42 (CEST)

fajsúly

Nem értem, a fajsúly és a sűrűség között miért a nehézségi gyorsulás a "váltószám" :O SyP 2008. július 6., 13:49 (CEST)

Régen szokás volt a nehézségi gyorsuálással számolni, több mértékegység függött tőle, mert akkoriban valamiért a súlyerő tetszett az embereknek :-) . Vagyis 1 kg tömegű test súlya 9,81 N súlyerőnek felelmeg (mert N=kg*m/s^2), 200 m és 8000 m magasságban más a nehézségi gyorsulás, tehát a súlyerő is. Talán az esődleges ok az lehetett, hogy méréstechnikailag csak súlyerőt lehet mérni. – Kamarton ^vita 2008. július 6., 19:03 (CEST)

Zsírsav és zsír

A szócikk bevezetőjében a „zsírokat” belső link a zsírsavak szócikkre mutatott. A zsírsav és a zsír nem ugyanazt jelenti, ezért szerintem ez a link megtévesztő volt. A zsírok valójában zsírsavak és glicerin észterei, tehát nem maguk a zsírsavak. A linket javítottam. (Szerintem inkább legyen piros, mint mutasson megtévesztő helyre.) – Xnull ^vita 2008. július 6., 18:01 (CEST)

Évek-Az élő fa

Az Az élő fa címnél jó lenne megemlíteni a fák mennyi idő alatt fejlődnek ki hogy faanyagként felhasználatóak legyenek.– Beyond silence ^Üz 2008. július 7., 22:23 (CEST)

Próbálok adatot keresni hozzá... – Villanueva ^vita 2008. július 8., 11:08 (CEST)

köszi– Beyond silence ^Üz 2008. július 8., 11:44 (CEST)

A kiemeltszavazás eredménye

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Fa (anyag). Karmela^posta 2008. július 14., 17:37 (CEST)

Mindenik determinált

Egyelőre visszaállítottam Messiah a változtatásodat úgy, ahogy a cikk elsődleges írója a képaláírást akarta: „...mindenik determinált.”

Én nem tartom ezt wikipédiátlannak, és „disznajságnak” pedig, mint azt te a szerkesztési összefoglalódban tituláltad, pedig különösen nem. Beszéljük ezt meg előbb, azt javaslom.

Gondold meg egy ilyen változtatás előtt azt is, hogy ez a cikk egy rendkívül alapos ellenőrzésen ment keresztül, a jelenlegi formáját igen sok szerkesztő jóváhagyta.

Karmela^üzenőlap 2008. december 8., 01:26 (CET)

Jobban meggondolva tényleg kicsit erőltetett volt, átírtam. Eredetileg a fa – mint anyag – és a szellem kapcsolatát kívántam képilegesen ábrázolni, tehát mint költői-filozófiai metaforát és mint istenszobor alapanyagát, de ez tényleg nem biztos, hogy célja lehet a cikknek. – Villanueva ^vita 2008. december 8., 06:39 (CET)

Egy halom hasított fa – igen, ez tényleg jobb választás. Karmela^üzenőlap 2008. december 8., 09:33 (CET)

Nagyon jó választás! SyP 2008. december 8., 14:19 (CET)

Puha- és keményfa

Angol nyelvterületen úgy tűnik, hogy a keményfa (en:Hardwood) és puhafa (en:Softwood) nem elsősorban a fa keménységére utal, hanem a hardwood a kétszikű faanyagokra, a softwood pedig a tűlevelűek fájára. Az ő terminológiájuk szerint a balsafa, ami "keményfa", puhább sok puhafánál, a közönséges tiszafa pedig egy meglehetősen kemény "puhafa".

Vajon a magyar terminológiában létezik ez a fajta megkülönböztetés, vagy csak az angolban van így?

(németül pedig: In der forstlichen Praxis wird der Begriff verdämmende Weichhölzer für schnell wachsende und die klassischen Wirtschaftsbaumarten bedrängende Laubhölzer wie Birken, Zitterpappel, Faulbaum benutzt.) SyP 2008. december 30., 21:17 (CET)

Ritkán előfordul a magyarban is, de elterjedtebbnek tűnik a valamivel pontosabb „fenyő” és „lombos” (lágylombos, keménylombos) megkülönböztetés. A vörösfenyőt nem szokták keményfának nevezni, holott megérdemelné – Villanueva ^vita 2009. január 3., 10:03 (CET)

Teljesség

A xülofília kimaradt. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 3., 02:00 (CET)

Talán nem is baj. SyP 2009. január 3., 09:39 (CET)

LUT, LUTRO tonna és ATR, ATRO tonna

A Tudakozóban ismételten rákérdeztek erre a két fogalomra. Jó lenne valamelyi fás cikkben ezeket szerepeltetni. Nem akarok belekontárkodni a szövegekbe, inkább ideirom a hozzávalót a fás cikkek ápolóinak figyelmébe:

• Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-11-04#Mi az az atro tonna
• Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-04-26#lutrotonna

Ha kész a kiegészítés, akkor átirányítások is kellenek majd a kiegészített cikkre az atro tonnáról és a lutro tonnáról.

Felhasználható források

Ez magyarul van ugyan, de talán túl mélyre megy:

• Dr. Varga Ferencné; Dr. Molnár Sándor, Komán Szabolcs: Sarangolt faanyagok fotoanalitikus átvétele.. Alföldi Erdőkért Egyesület - KUTATÓI NAP 2007.. (Hozzáférés: 2009. január 30.)

Franciául:

• Cubage du bois d'industrie (francia nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 30.)

Jó forrás németül:

Energieholznutzung und Waldschutz im Einklang. (Hozzáférés: 2009. január 30.)

Der Wassergehalt ist die wesentliche Einflussgröße, die den Heizwert biogener Festbrennstoffe bestimmt. Neben dem Heizwert beeinflusst der Wassergehalt auch die Lagerfähigkeit des Brennstoffs. Waldfrisches Holz hat je nach Baumart, Alter und Jahreszeit einen Wassergehalt zwischen 45 und 65 %.

atro = absolut trockenes Holz (Wassergehalt ist 0 %).

lutro = lufttrockenes Holz (im Gleichgewichtszustand schwankt der Wassergehalt von „lufttrockenem“ Holz zwischen 12 und 18 %).

srm = Schüttraummeter (ein Schüttraummeter ist die in einen Kasten (1m x 1m x 1m) hineinpassende Holzmenge in Form von Hackschnitzeln mit Luft.

Umrechnungszahl: 1 Festmeter (fm) = 1,4 Raummeter/Ster (rm) = 2,5 Schüttraummeter (srm) Hackschnitzel.

és ez is jó:

• Waldbewirtschaftung > Holz und Logistik > Energie aus Holz > Wassergehalt (német nyelven). Bayerische Landesanstalt für Wald und Forstwirtschaft. (Hozzáférés: 2009. január 30.)

Karmela^üzenőlap 2009. január 30., 15:24 (CET)

szívósság

A szövegben az van írva, hogy a fa rendkívüli szívósságot mutat. Viszont tudtommal a szívós anyag definíciója az, hogy olyan anyag, amely a szakadás előtt meglehetősen hosszan megnyúlik szakadás nélkül. Ez pedig szerintem a fára nem annyira jellemző.

Az értelmező szótáram szerint a szívósság ellenálló rugalmasság, átvitt értelemben kitartás, ellenállóképesség. Tehát olyan rugalmasság, ahol az alakváltozáshoz nagy erő kell, vagyis ahol magas a rugalmassági modulus. A te meghatározásod pl. a gumira illik, azt nemigen szokták szívósnak nevezni. – Villanueva ^vita 2009. május 22., 09:20 (CEST)

Az ellenálló rugalmasság nem azonos az ellenállóképességgel. Az előbbi kollega által írt definíció helyes, a fizikai (mérnöki) értelemben szívós anyag tulajdonsága a hosszú megnyúlási szakasz, ami a fára nem jellemző. A köznyelvben persze a legtöbb ember a szívós alatt ellenállót, erőset ért, de mivel a szócikk szívósságról szóló része (többek között) tudományos leírást akar adni, itt inkább nem kéne köznyelvi fogalmakat használni. Annál is inkább, mert a szívósságot a szócikkben 3-4 különböző jelentésben is alkalmaztátok és ez fogalmi zavart okoz. pl.: "E sejtfalak tartósságukat, szívósságukat a sejtfalvastagodás során.." -itt inkább a 'merev' szót használnám. "A fa merevsége, szívóssága annál nagyobb, minél nagyobb erő szükséges egy adott mérvű rugalmas alakváltozás eléréséhez" - a fenti definíció ismeretében a szívósság nem illik ide, sőt épp ellentétes jelentésű, hiszen a szívós anyagra jellemző a rugalmas alakváltozás. "...majd új formájában visszanyerheti eredeti szívósságát." -itt is inkább a merevet használnám

Amikor arról beszélünk, hogy a fa erős, nem szívósnak kéne nevezni, hanem ellenállónak. Vagy azt is írhatjuk, hogy nagy igénybevételt is elvisel tönkremenetel nélkül. Ez közérthető, de a mérnöki-tudományos terminológiát is követi.

Köszi a segítséget, javítottam – Villanueva ^vita 2009. október 9., 06:20 (CEST)

Erdei köbméter

A Tudakozóban újra meg újra megkérdik, hogy mennyi is az. Ezt a választ adta egy fakitermelő:

Helyi gyakorlatról tudok csak beszámolni, tehát nincs rá írott forrásom: a kitöltés miatt 1,4m x 1 m x 1m méretű farakást tekintenek egy köbméternek, ennek tömege akácfa esetén – a tényleges kitöltéstől és a víztartalomtól függően – 7q és 12 q között mozog. A gyakorlatban 10q/m3 sűrűséggel szokás számolni. (Átszámítási módszerre mindenhol szükség van, ahol fakitermelés folyik, mert a kitermelők a mennyiséget csak térfogatban tudják nyilvántartani, a szállítónak/vevőnek viszont a térfogat mellett a tömeget is figyelembe kell vennie.) – 85.67.93.245 (vita) 2008. március 21., 17:31 (CET)Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-09-14#Erdei köbméter

Egyfajta forrást is találtam rá egy elolvasásra érdemes összefoglalásban:

„Erdei m³” 1 m³ fa az erdészeteknél 1x1x1,7 métert jelent, azaz 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarag 1 méter hosszan. Ez az ami megfelel nagyjából 10-12q keményfának. Amit a tűzifáról és a tűzifa vásárlásról tudni érdemes - Németh Kristóf (okl. gazdasági agrármérnök)

Ha jónak látod Villanueva, akkor az Altro- és Lutro-tonnához hasonlóan ezt is beleszőhetnéd a cikkbe. Vagy inkább a köbméter cikket kéne kiegészíteni? Mit gondolsz?

Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 16., 12:56 (CEST)

Valószínű, hogy itt lenne a helye, de még megpróbálom elérni egy erdész ismerősömet, hogy ő hogy tudja – Villanueva ^vita 2009. szeptember 16., 14:42 (CEST)

Újabb kérdést kapott a Tudakozó erről. Létrehoztam az átirányítást az Erdei köbméterről ide.

Érdekességek: Tűzifa-balhé: vita a vásárló és az eladó között - Legfrissebb hírek - Zalai Hírlap - zalaihirlap.hu és Nők Lapja Cafe - Fórum - Egy helyen köbméterben,a másik helyen erdei méterben adták meg a mennyiséget. Melyik a több??

Ez a szöveg is érdekes:

(Egy a tüzifaárakkal foglalkozó lapról)

I. Mennyiség kérdése: Mértékegységek: mértékegységek: „Erdei m3” 1 m3 fa az erdészeteknél 1x1x1,7 métert jelent, azaz 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarag 1 méter hosszan. Ez az ami megfelel nagyjából 10-12q keményfának. Súly mértékegységek Mázsa (q) 100 kg A tüzifa, általában nyers állapotban mért mértékegysége. Csakhiteles, nem befolyásolt mérleggel mérhetõ, ami legtöbb helyen nem áll rendelkezésre.Feldolgozottság és rakodás: A feldolgozottság: méter, darabolva (kuglizva), hasogatva. Valóság:mértékegységek szerint Szinte mindenki q-ban számol a régi tüzép-es hagyományok miatt, de legtöbbször sem a vásárlók, de még a kiszállítók sincsenek tisztában az adott mennyiség súlyával. Nem beszélve arról, hogy vannak akik lopott fát árulnak, sokan pedig a mennyiséggel csalnak hatalmasat, vannak akik mindkettõt együtt végzik. De ha valós a tűzifa súlya, akkor sem érdemes q-ra vásárolni, mertlogikusan csak a vizes fát és a nyers vágást érdemes súlyra eladni. Így aki száraz fát szeretne venni, vagy sokkal magasabb (majd kétszeres) q-kénti áron, vagy m3re tud ilyet venni. Frissen vágott tüzifa nedvtartalma . 40-60% -Légszáraz fa nedvtartalma (egy, másfél évig szabadban száradó fa nedvtartalma nem csapadékos évszakban) . 12-20 % -Abszolút száraz (két évig fedett helyen hasogatva tárolt) fa nedvtartalma . 10% Ízlés és fűtésrendszer! kérdése: -Eltérések vannak az égés gyorsaságát, intenzitását, a parázstartás hosszát illetõen a különbözõ fafajták (és egyéb bio fűtõanyagok) között. Ezért nagyon fontos, hogy a fûtésrendszerünkhöz igazodva azok elõírásait betartva tüzeljünk, hogy ne okozzunk fölösleges kárt magunknak. III.Fűtõérték leírások kérdése: A leglényegesebb, hogy a mennyiség és minõség viszonylatában milyen fűtõértéket biztosít számunkra a megvásárolt tûzifa, azaz ténylegesen mi mennyit ér. Manapság sok helyen frissen vágott tüzifával tüzelnek, pedig a száraz fa fűtõértéke 1,2-1,4szerese a nedves fáéhoz viszonyítva ha m3-re vetítjük. Ha viszont q-ként számoljuk az tüzifa ár-érték arányt akkor az 1q abszolút száraz tüzifa 1,7-2,3 szorosát éri 1 q nedves fának. (Ha m3-re vásárlunk legfeljebb 1,4 szeresét fizetjük ki az azonos mennyiségû száraz fának és ha nem fûtjük el akkor a következõ fûtési szezonban már száraz fa lévén azonos (1,2-1,4 szeres) értékû fánk lesz, mintha szárazat vásároltunk volna.

Karmela^üzenőlap 2009. október 19., 14:37 (CEST)

Emlékeztetőül: Újra kaptunk kérdést az erdei köbméterről: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-01-09#Erdei köbméter. Karmela^üzenőlap 2010. január 10., 06:05 (CET)

Köszönöm a cikk kiegészítését a sok kérdező nevében is, Villanueva! Karmela^üzenőlap 2010. január 10., 12:28 (CET)

Nem tanácsadó oldal

Bár nem tanácsadó oldal mégis sok esetben ad tanácsot. Például a betegségek cikkeinél. Tanácsot ad, mert leírja a megelőzés és a kezelés lehetőségeit. Jogi eseteknél ezt nem tehetnénk meg?Porbóllett ^vita 2013. szeptember 28., 17:03 (CEST)

Bútorlap

Az már régen lehetett, amikor: „A bútorlap összeragasztott puhafa betétlécekből és az azokat két felületükön borító vastag furnérból készül.” Manapság laminált faforgácslap a neve, a furnér vagy vékony falemez, vagy műanyag. --Sepultura ^vita 2015. március 2., 17:38 (CET)

Apró hiányosságok

Faelgázosító kazánok, fagáz motorok, fagáz generátorok, ezek érdekelnének, ha valaki ezekkel kiegészítené, akkor lenne korszerű a tartalom. A cementkötésű faforgácslapot Magyarországon is gyártják Betonyp^® néven. Remélem lesz aki ezekről is ír, előre is köszönöm. --Sepultura ^vita 2015. március 2., 17:47 (CET)