Vita:Gepidák
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Én a langobárdot történész szakkönyvekből vettem. Ha nincs egetrengető érvetek a longobárd mellett, akkor rövid időn belül visszaállítom langobárdra! --Gnomon 2004 március 2, 15:48 (CET)
"A nemzeti monda szerint hosszú szakálukról (longibarbae) kapták a longobard nevet; ma azonban már bizonyosan tudjuk, hogy a longobárd név e népre a Loingo (Leine-i gau) és a Bard nevek egybekapcsolása útján ragadt rá. "
langobárd google 20 találat longobárd google 200 találat
De persze lehet, hogy egy történész egy új nevet akar elterjeszteni.
Razilklingo
- Én is longobárnak ismertem, de szerintem ezen nem kell összeveszni; Gnomon, megjelölnéd a forrást, ahol langobárdként hivatkoznak rá? És mindkettő mehet a cikkbe. Amennyire látom, a "longobárd" találatok a google-ban komolyabbak (pl. sok egyetemi, könyvtári hivatkozás), míg a másik kevésbé (pl. sulinet, ingyenes szolgáltatók). --grin 2004 március 2, 16:21 (CET)
Az általam használt források a szócikk történelmi részéhez:
- BÓNA, I. (1974): - A középkor hajnala / A gepidák és a langobárdok a Kárpát-medencében. - Corvina Kiadó, Budapest.
- BÓNA, I. (1978): - Erdélyi gepidák - Tisza menti gepidák. - MTA II. Oszt. Közlemények 27. 138-139.
- BÓNA, I., CSEH, J., NAGY, M., TOMKA, P., TÓTH, Á. (1993): - Hunok - Gepidák - Langobardok. - Magyar Őstörténeti Könyvtár, Szeged.
Megjegyzés
szerkesztésA köznyelv gyakran használ olyan elnevezéseket, melyek nem felelnek meg a tudósok által elfogadottal. pl.: Drosophila melanogaster-re muslinca/muslica - a biológusok az utóbbit tartják helyesnek, mégis az a kevésbé elterjedt. --Gnomon 2004 március 3, 08:36 (CET)
Mondom én, ez a BÓNA akar elterjeszteni egy kifejezést. Szíve joga. Nem német forrásokat vett alapul, s ott romlott el a nyelvérzéke? Kb. 100 egyéb forrást lehetne idézni 10 szerzőtől a longobárdra. RK
Csak, hogy belepofázzak, Hutterer Miklós Germán nyelvek c. könyvében is longobárd-két nevezi ezt a népet. Ez is tudományos forrás. Sőt, a Világ nyelvei c. Akadémiai Kiadó által kiadott vaskos szakirodalomban is így szerepelnek, pedig ezt több szerző jegyzi. - Gaja 2004 március 3, 10:33 (CET)
Találtam egy további, korabeli forrást a langobard mellett: Gaius Cornelius Tacitus: Germania (Borzsák István fordítása), 1970. --Gnomon 2005. február 18., 08:44 (CET)