Vita:Hélium

Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dorgan (vita), értékelés dátuma: 2009. január 31.

Kémiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A Helium az hélium

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Helium az hélium nem? Van benne egy é betű erősen. Vagy tévedek? Mellesleg eddig az egész cikk inkább a radioaktív bomlásról szól, bár nyomokban előfordul benne hélium is, mint a mogyoró a túrórudiban. --Hellhammer 2004 május 19, 18:47 (CEST)

...és amúgy is lopott. :-P --grin ✎ 2004 május 19, 21:12 (CEST)

Mogyoróból több van :) - korr.

Lektor sablon -- gáz van

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Legalább azt biztosan elmondhatjuk a hélium jelenlétében, hogy gáz van. Hacsak nincs túl hideg. :-)))

Kérem szépen, a "A hélium normális körülmények között nem lép reakcióba más elemekkel. " szöveget egy anon ellenkező értelműre módosította, hogy ti. rendkívül reakcióképes elem. Na ez a "nem mindegy" tipikus esete, nem tudom, hogy visszaállítsam vagy hagyjam. Bináris 2006. december 18., 17:46 (CET)

Már nincs gáz, legalábbis súlyos károkat okozó, reakcióképes nincs. Visszaállítottam. Április elsején jó lett volna. Hajlandó vagyok lufiból héliumgázt beszívni az anonim szerkesztő cáfolására (bár gyerekké visszavedleni nem tudok). Amúgy a halogének között nem találod meg a héliumot. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. december 19., 10:48 (CET)

Reakcióképes? Nemesgázok?

Lockyer felfedezése

Az angol Wikipédia szerint Lockyer az 1868-as indiai napfogyatkozás alkalmával fedezte fel a D3 vonalat (Vijaydurgban). Valószínűleg inkább Janssen járt ott (is?). Esetleges forrás: Alex Soojung‐Kim Pang: Empire and the Sun - Victorian Solar Eclipse Expeditions (Stanford: Stanford University Press, 2002). talán ebben benne van az igazság: ott volt-e Lockyer egyáltalán Indiában 1868-ban (egyébként nem lehetetlen, például az 1871-es napfogyatkozáskor részt vett egy indiai expedícióban). ♥♥♥ Gubb ✍ 2010. január 16., 16:38 (CET)

elhalt link

Az egyik legfontosabb forrást (H. Kragh: The solar element ...) sajnos fizetőssé tették. archive-ban nem találonm a szöveget. Ha van erre valamilyen sablon, meg lehet jelölni a linket. ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 5., 11:50 (CEST)

Hélium felhasználása bekezdésben van egy kisebb hiba

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A bekezdés egyik mondata így szól: Különlegesen alacsony olvadás- és forrpontja miatt hűtőanyagként használják MRI-berendezéseknél, nukleáris reaktoroknál, szupravezető mágneseknél és a kriogenikában.

Az igaz, hogy alacsony forráspontja miatt használják az MRI és NMR berendezésekben (szupravezető mágnes hidegen tartására), és az is oké, hogy használnak héliumot (néhány, nagyon-nagyon kevés kísérleti és prototípus atomreaktorban), DE a reaktoroknál már nem az alacsony forráspont miatt használják! Azokban a reaktorokban a hélium hőmérséklete 900K és 1200K körül van, jóval a forráspont felett.

Abban a néhány atomreaktorban (4 darabról tudok összesen) amiben tényleg héliumot használtak hűtőközegként, a hélium viszonylag nagy hőkapacitása és kémiai közömbössége miatt használták. Hiszen nem jó, ha a hűtőközeg reakcióba lép a szerkezeti anyagokkal, és korrodálná azokat... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.95.82.183 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 29., 10:34‎

Tudnál a reaktoroknál való használatra forrást mutatni? misibacsi*^üzenet 2013. január 29., 19:44 (CET)

Persze! Németországban Jülich mellett működött a AVR kísérleti reaktor, illetve a THTR 300 (néhány évig) Hamm-Uentrop város mellett. Az Egyesült Államokban a Fort St. Vrain volt ilyen hélium hűtésű, de azt később átalakították földgáztüzelésű hőerőművé. Kínában a HTR-10 az egyetlen, ahol most is működik ilyen. A jövőben hélium gázzal akarják hűteni a gázhűtésű gyorsreaktorokat (GFR), és a "kavicságyas" VHTR-eket. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.95.82.183 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 30., 15:19‎

"Forrás" alatt elsősorban internetes forrást értettem, de majd megpróbálok rákeresni a fenti infók alapján. misibacsi*^üzenet 2013. január 30., 16:45 (CET)

A források rendben vannak, a cikk szövegét a javaslatnak megfelelően már módosítottam. misibacsi*^üzenet 2013. január 30., 18:47 (CET)

Vitalapot nem olvasva utólagos engedelmetekkel betettem egy erre vonatkozó magyar nyelvű linket. Tisztelettel: --efendi ^vita 2014. január 1., 13:37 (CET)

Kimentve a Gyógyszer című cikkből

Nem kell ahhoz orvosnak lenni, hogy belássuk: a hélium nem gyógyszer.

Akkor viszont a gyógyszer cikkben semmi keresnivalója annak a bekezdésnek, amelynek az első mondatát adaptáltam ebbe a cikkbe.

A bekezdés további szövege ("A hélium forráspontja a legalacsonyabb (-269 oC), kis atomátmérője miatt pedig a legkisebb pórusokon is áthatol." a hélium cikkben pontosabban benne van - és a gyógyszereknél offtopic.----Linkoman ^vita 2013. május 26., 00:55 (CEST)

Az átemelt mondat – "A mágneses magrezonanciás tomográfok nagy teljesítményű szupravezető mágneseinek hűtéséhez alkalmazzák." – felesleges, mivel ez az alkalmazás már meg volt említve pár ponttal feljebb ("Különlegesen alacsony olvadás- és forrpontja miatt hűtőanyagként használják MRI-berendezéseknél, szupravezető mágneseknél és a kriogenikában."). Utóbbin kicsit csiszoltam, előbbit meg kivettem. Szaszicska ^vita 2013. május 26., 09:02 (CEST)

re Szaszicska - elnézést, én csupán azt észleltem, hogy leghosszabb cikkeink "varázslója" ezeket a tényeket a Gyógyszer c. szócikkbe írta bele. Köszönöm a korrekciót.--Linkoman ^vita 2013. május 26., 09:14 (CEST)

Felhasználás

Két helyen javítottam aprócskát:

• Az egyik a »nagyfeszültségű fénycső« – a fénycső kisfeszültségű. A neoncső (neonreklám) működik nagyfeszültségről. l. ott.
• A hélium-neon lézert gázlézerre cseréltem. Evidens, hogy a hélium-neon lézerben van hélium. Csakhogy a széndioxid lézerbe is adagolnak, forrás oldalszámmal mellékelve magyar nyelven, l. jegyzetek.

Összességében a cikket élvezet volt olvasni, bár akadtak apróbb hiányosságok. Bbárcsak minden wiki cikk ilyen színvonalú lenne! Grat!

Tisztelettel: --efendi ^vita 2014. január 1., 13:37 (CET)

Szívesen. A "Hélium története" szakasz megírása részemről - amint az a laptörténetből is látható - mintegy három hetet (egy teljes évi szabadság idejével összemérhető nagyságrendű időt) vett el az életemből. Nagyon megérte, és nem is állítom, hogy nem lehet rajta még bővíteni; de ennél többet már csak akkor tudnék rááldozni, ha hivatásos tudománytörténész lennék. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2014. október 15., 19:34 (CEST)