Vita:Harmatpont/Archív01

---

« előző

1

következő »

Fordítás

Mivel elvileg fordítás alapján készült, meg kell nézni, jól lett-e lefordítva. Sok helyen furcsa a szóhasználat. misibacsi 2007. szeptember 2., 19:21 (CEST)

Lektor

Mi lenne New Yorkot Szegednek, Denvert Mártaházának vagy Kékestetőnek fordítanánk? Misibácsi máshol olyan pedáns a helyes fordításra. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.223.197.113 (vitalap | szerkesztései) 2009. március 1. 19:41

Rajta, WP:BSZ! A lehetőség nyitva áll előtted! Kékestető jól hangzik, Mártaháza nem annyira, azt ne írd be... :-)

Ha megfigyeled a Laptörténetet, ezt olvashattad volna: 2007. szeptember 2., 19:19 Misibacsi (2 664 bájt) (lektor sablon be - át kell nézni, nincs-e benne valami rosszul fordítva) - Ami azt jelenti, hogy nem én szerkesztettem a cikket tartalmilag, mert ekkor tettem rá a lektor sablont, hogy másvalaki nézze át. Bármennyire pedáns vagyok is, nem javíthatom az összes szócikket egyedül (uszkve 120 ezer van belőlük). misibacsi*^üzenet 2009. március 2., 22:25 (CET)

A Tudakozóban kérdezték

Jó lenne beleszőni a cikkbe:

Kellemes nyári reggel napkeltekor miért van hűvös és páralecsapódás?

A föld felszínén hőáramlás jelensége és a jelenség megnevezése.

--212.92.27.253 (vita) 2009. október 28., 19:36 (CET)

A kérdésed két részre osztandó.

• Napkeltekor, reggel azért van hűvös, mert egész éjszaka nem süt a Nap, tehát nincs ami pótolja azt a hőt, amit a Föld kisugároz a világűrbe. Ez fokozottan érvényesül, ha nincs felhőzet az égen.

• Harmat akkor jelenik meg, amikor a felület hőmérséklete eléri a levegő hőmérsékletének harmatpontját, vagyis az ezzel a felülettel érintkező levegőréteg hőmérséklete annyira alacsony lesz, hogy ez a levegőréteg a benne lebegő párarészecskék szempontjából telítetté válik.
  A levegő vízgőzbefogadó-képessége függ a hőmérséklettől. A melegebb levegő több nedvességet képes raktározni. Ezért van az, hogy ha nedvességtartalom nem változik, de a levegő hűl, akkor van egy olyan hőmérséklet, amelyre lehűtve telítetté válik. (Ezt nevezik harmatpontnak.)
  Ez akkor következik be, amikor - a napkelte után már vagy a napnyugta után még - melegebb levegő a lehült felülettel érintkezik (mert a felületet még mindig nem érte vagy már nem éri egy ideje napsütés).

A külső hőmérséklet csak annyiból nem mindegy, hogy ha nagyon alacsony a hőmérséklet, fagypont alatti, akkor nem harmat csapódik le a hidegebb felületeken, hanem dér keletkezik rajtuk.

vitorla^vitalapomra 2009. október 28., 20:24 (CET)

A kérdés második része megválaszolatlan maradt. Ha jól sejtem, a kérdés kitalálója egy nagyon egyszerű meteorológiai jelenségre gondolt, amely nem más, mint a szél. A jelenség leírásakor nagyon sokféle dologról szólni kellene, de az egésznek az a leglényege, hogy ha valahol felmelegszik a levegő, akkor az felemelkedik, és a helyére a felszín mentén (ez néhány kilométeres magasságú légréteget is jelenthet) a többi helyről hidegebb, tehát sűrűbb, nehezebb levegő áramlik át, arra törekedve, hogy a területen a légnyomás mindenhol egységessé váljon. Ez az átáramlás maga a szél. Mivel eközben a területek hőmérséklete is változik, a jelenség felszíni hőáramlásnak is tekinthető, bár a hő áramlása valójában a meleg levegő felemelkedése alakjában, függőleges irányban indul meg. - Orion 8 ^vita 2009. október 28., 22:59 (CET)

Készítettem egy nagyon vázlatos képet Orion szavainak alátámasztására:

A hűvös levegő beáramlása a felszálló meleg levegő helyére

Az ábra bal oldala a hajnalban, a jobb oldala az alkonyatkor fennálló helyzetet mutatja. A függőleges vonal a mi helyünket jelzi. Alatta a vastag nyíl azt jelzi, hogyan halad a sötétség/világosság-, illetve a világosság/sötétség-határ keletről nyugatra.

Velük együtt vándorol a feltámadó szellő is.

Amit - természetesen - hűvösnek érzünk, az addigi hőérzetünkhöz viszonyítva - ami reggel általában nem kellemes, alkonyatkor viszont gyakran az...

Ez a szellő, ha már elég közel van hozzánk ez a határvonal, úgy támad fel. Viszont, ha már elég messze van tőlünk ez a határvonal, el is áll. Mivel ekkor a felszín is, a levegő is körülöttünk már mindenhol szinte egyforma hőmérsékletű...

(De ahogy vándorol nyugat felé ez a határ, úgy vándorol ez a szellő-zóna.)

vitorla^vitalapomra 2009. október 29., 12:42 (CET)

Kösz, jó az ábra, biztosan segít. Azt se hallgassuk el, hogy egészen más a napi hőmérséklet-görbéje egy erdőnek, egy tónak, szántónak, városnak, emiatt szintén kialakulnak eltérő hőmérsékletű foltok egymás mellett, aztán persze ott vannak még a ciklonok által képzett sokkal nagyobb jelentőségű frontok, meg még mindenféle, szóval zűrös ügy. Ha nem lenne az, nem lenne olyan komplikált dolog a jósok munkája. De a fizikai lényeget elmondtuk, szerintem többet a tanár néni sem vár. - Orion 8 ^vita 2009. október 29., 16:14 (CET)

Karmela^üzenőlap 2009. november 5., 12:08 (CET)