Vita:I. Lipót magyar király
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Frommer 97 (vita), értékelés dátuma: 2018. október 21. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. április 9. | |||
| |||
Átnevezés
szerkesztésEzt a cikket át kell nevezni. A Holy Roman Empire magyar neve Német-római Birodalom. A rómait ráadásul nem is kell nagybetűbvel írni. Alensha 2004. október 22., 21:02 (CEST)
- Teljesen egyetértek, már nekem is feltűnt, hogy az angol szöveg tükörfordítását használja - nemcsak ennél a cikknél, hanem minden német-római császárnál.
Millisits 2004. október 22., 21:11 (CEST)
Az azért nem egészen (sőt egyáltalán nem) igaz, hogy a harmadik feleségétől, Pfalz-Neuburgi Eleonórától két fia született: I. József és III. Károly. Ez igaz, de így hiányos. Lányai is születtek, nem is egy.
Millisitsnek: Szia! Át kell írni!/átírom :) (öt fia született a sok lány mellett) itt a családfa: http://genealogy.euweb.cz/habsburg/habsburg4.html. persze csak a lényeges elemeket beemelve.
"Az azért nem egészen (sőt egyáltalán nem) igaz, hogy..." A mondat, feltéve, hogy még az eredeti olvasható, így szól: "...akitől a két, felnőtt kort is megélt fia született..." Vagyis nem azt mondja, hogy két fia született, hanem A KÉT, felnőtt kort is megélt, stb. Bizony, a magyar nyelv finomságai...
Ki lehet persze egészíteni a lányaival, ez rendben van, de a kritikus megjegyzés ebben a formában helytelen.
SN
szerkesztésTeljesen elfogult a cikk, hemzseg az egyoldalú, túlzó megfogalmazásoktól. Csak néhány a legkirívóbbak közül:
- A bécsi udvar kétszínű, önző magatartása
- De a bécsi udvar Magyarország szégyenére és hátrányára megelégedett a rendek és a nádor tudta és beleegyezése nélkül kötött vasvári békével
- a gyenge Lipót rosszakaratú, magyarellenességgel vádolt tanácsosainak (Lobkowitz, Kollonich) nyomása alatt foganatosított – mind rossz vért szültek
- Kollonich Lipót esztergomi érsek magyarellenes tervei szerint
– Tomeczek 
Słucham! 2008. június 1., 12:59 (CEST)
A Pallas-ból van. Elfogult, mert elavult. A bosszantó, hogy az ilyen 'százéves' meghaladott irományokat forráskritika nélkül annyi cikkben átveszik itt is, meg más site-okon is.
Tomeczek
Sajnos a cikk eredeti szövegét átírtátok, így abból kell kiindulnom, amit itt látok. Miért elfogult a cikk?
- A bécsi udvar önző magatartása - teljesen tényszerű és hiteles, még ha az önző szó csak egyfajta összefoglalása is a Habsburg törekvéseknek. Csak a Habsburgok szemével fogalmazhatunk másként, de a cikk éppen akkor lenne elfogult.
- De a bécsi udvar Magyarország szégyenére és hátrányára megelégedett a rendek és a nádor tudta és beleegyezése nélkül kötött vasvári békével - a mondat második fele tudtommal szintén tényszerű (benne is hagytad). Magyarország hátrányára köttetett, ez szintén tényszerű. A "szégyenére" megítélése talán nem annyira egyértelmű, de mellesleg ez is igaz. Az adott kornak is megvoltak a diplomácia, így a békekötés bevett szabályai, aminek mi nem tettünk eleget (hiszen nem is tudtunk az egészről). A törökök szemében ez bizony a mi szégyenünk volt. Bizonyos értelemben a saját szempontunkból is... Éppen akkor vagyunk egyoldalúak, ha (többek közt) az ő nézőpontjukat figyelmen kívül hagyjuk. Mert ugye, nekünk csak a nyugat számít ma már...
- a gyenge Lipót rosszakaratú, magyarellenességgel vádolt tanácsosainak... VÁDOLT - tehát még azt sem mondja, hogy magyarellenes. Vádolták őket ezzel, tehát a mondat helyes volt.
Kollonich tervei a cikkben nincsenek részletezve, ami nem jelenti azt, hogy esetleg nem igaz az állítás. A működő közigazgatás külföldi mintára való átszervezése (példaként), illetve ennek megítélésére a jelző talán valóban túlzó, de még ez sem biztos. Ugyanis minden népet a saját szellemisége, jellemzői, szokásai, stb. alapján kellene kormányozni, és azok mentén javítgatni a szabályozást (ami persze elkerülhetetlenül szükséges). Látjuk ma is, hogy a ránk erőltetett külföldi minták nem feltétlenül működnek. Ezen el kellene gondolkodni és nem mindig másokat majmolni. Visszatérve, ezen az alapon a magyarellenesség bizonyos értelemben elfogadható. Mindenesetre a kritikádat Kollonich terveinek a felsorolásával lehetett volna alátámasztani, de ezt nem tetted meg.
Mivel a fenti tényeket (és ki tudja még mit) valaki kivette belőle, a cikk most sokkal kevésbé tényszerű, árnyalt, mondhatnám, úgy is, hogy elfogultabb lett :)
A magyar nyelv arról (is) híres, hogy csodálatos tömörséget (egyúttal szépséget, ízt) lehet elérni vele, erre valók a jelzős szerkezetek is, többek közt. Így egy mondattal egyszerre nagyon sokat mondhatunk, amit a német sok-sok körmönfont mellékmondattal igyekszik megvalósítani. Lehet, hogy Német-társaság vagytok (ha jól emlékszem), de itt magyarul beszélünk. Kár a cikket lerontani a tudálékosság és - igen - az elfogultság jegyében!
ismeretlen
A "százéves irományok" elavultak? Hmm. Miért gondolják egyesek, hogy régen hülyék éltek? Miért hiszik, hogy a háború után átírt történelemkönyvek zseniális tudósok munkái? Örülök, hogy te a Pallast bátran mered kritizálni és minősíteni, biztosan van rá alapod, bár tényeket nem mellékeltél a megjegyzésedhez...
– Llaszlo vita 2010. január 23., 09:41 (CET)
- Azért elavultak, mert egyrészt a nyelvük száz évvel ezelőtti, másrészt nem vehetik figyelembe az eltelt száz év történészi munkáját. Több szem többet lát. Paulus Pontius Crassus vita 2011. június 8., 03:08
(CEST)
Véleményem szerint is teljesen elavult ez az egész, borzalmas, hogy még mindig ez a kuruc nézőpont a mérvadó. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.59.157.163 (vitalap | szerkesztései) 2013. március 24., 05:23 (CET)
A szócikk távolról sem tárgyilagos. Célszerű lenne a kitűnő, a XVI. - XVII. századi történelmünkről tárgyilagosan, és megalapozottan író történészünk, Pálffy Géza, művei alapján "felülírni"! Egresi István vita 2016. január 22., 12:29 (CET)
Tatarozás
szerkesztésMegkezdtem a szócikk kibővítését, átdolgozását. --Rosszkornyifog vita 2016. március 17., 19:35 (CET)
Egyedül a török kiűzésével foglalkozó bekezdés van hátra. Várom a szócikkel kapcsolatos észrevételeket.--Rosszkornyifog vita 2016. március 18., 22:52 (CET)
egy része másolmány
szerkesztésmásolmány aránya - majd át kellene nézni. 
Szajci pošta 2018. október 10., 13:09 (CEST)
Ha rákeresel, minimális a tartalmi egyezés, ezeket kivettem. A legnagyobb szöveg szerinti egyezés egy a Wikipédia tartalmát átvevő honlapról való. – Rosszkornyifog vita 2018. október 21., 11:35 (CEST)
Előd magyar és cseh királyként
szerkesztésMost olvastam a dologról több forrásban is és IV. Ferdinánd még apja, a korábbi uralkodó III. Ferdinánd halála előtt elhunyt és én úgy értelmeztem, hogy a hatalmat is III. Ferdinánd gyakorolta életében IV. Ferdinánd megkoronázása után is. Ezek alapján nem inkább III. Ferdinándnak kéne szerepelni elődként mind cseh, mind magyar királyként? Még véletelenül sincs semmi rossz szándékom IV. Ferdinánddal, vagy a hírével/emlékével/hagyatékával kapcsolatban, mielőtt ez felmerülne. Medvexxx vita 2022. július 19., 03:57 (CEST)