Vita:Időutazás

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Sci-fi témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Sci-fi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Messiah (vita), értékelés dátuma: 2008. október 1.

Sci-fi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Fizikai témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

fizika

Ez szerintem egyértelműen a fizika és/vagy a filozófia témakörbe tartozik.

Egyetértek, akinek van rá kapacitása, tegyen ki kapcsolódó sablonokat, ha készülnek még. Messiah ^vita 2008. november 23., 23:41 (CET)

CTC

Kivettem a cikkből a Lehetséges-e... szakaszt, ami a en:closed timelike curve (szerintem) túlságosan leegyszerűsített változata volt. Ebben a formában nagyon félrevezető volt, mert azt a következtetést vonta le, hogy lehetséges az időutazás. Ennél sokkal bonyolultabb a dolog. És a megfogalmazása sem volt túl enciklopédikus. – Gondnok ^vita 2009. január 9., 19:20 (CET)

Miért nem lehetséges ?

Stockum bizonyította számításaival, hogy a végtelenül görbült térben lehetséges ez. Előadásra került: http://eper.elte.hu/mp3/ea/lukacsbelalastminute.mp3 a pesti egyetemi rádióban. Lukács Béla fizikus előadásában. Pontosabban az első 10 perceben hallható már.

Nem azt mondtam, hogy nem lehetséges, hanem hogy túl van egyszerűsítve. Egyenlőre csak elméleti lehetőség. Azonkívül a megfogalmazás se jó (hogy a csudába és hasonlók). Ha esetleg fizikus vagy segíthetnél lefordítani a következő szakaszt:

In a Lorentzian manifold, a closed timelike curve (CTC) is a worldline of a material particle in spacetime that is "closed," returning to its starting point. This possibility was raised by Willem Jacob van Stockum in 1937 and by Kurt Gödel in 1949. If CTCs exist, their existence would seem to imply at least the theoretical possibility of making a time machine, as well as raising the spectre of the grandfather paradox. CTCs are related to frame dragging and the Tipler time machine, one of the many interesting side-effects in general relativity.

– Gondnok ^vita 2009. január 9., 20:18 (CET)

Valószínűsíthető hogy a megfogalmazásommal volt probléma ... Az első sorban a vesszőig meg kell fejteni mit jelent. Lehet Lorenz állandó, de akkor rosszul írták szerintem.

"..., ha zárt időt görbültnek veszünk (tehát ha adott időszakaszt nézünk abban:), lehet olyan materiális részecskének olyan folytonos sorozata, (benne a téridőben,) ami mindíg visszatér a kezdőpontjához. Ezt a felfeltételezte(?) 1937-ben Willem Jacob van Stockum aztán Kurt Gödel megerősítette (?) 1949-ben. Tehát ha a feltevésük működik akkor úgy tűnne hogy a részecskék célhoz érése, mintha időgép gyártás elméleti lehetősége is olyan lenne mint az. [Tehát ha a részecske sorozat ahogy én értelmezem szubatomi tehát atomnál kissebb azaz teleportálható. Ami csak fénysebességnél van .

Nah, valamiféle fordításról volt szó nem tudom mikor ... Az általános relativisztikus téridok elméletében a van Stockum nevéhez tartozó térido lényeges szerepet játszik, ami lényegében, hengerszimmetrikusan eloszló forgó porfelho térideje. Ez a térido több szempontból is fontos, pl. elofutára a híres Gödel-féle forgó téridonek, amely a Gödel-Einstein együttmuködés egyik fo eredménye. Bizonyították, ill. kiszámolták, hogy a van Stockum térido oksági (kauzális) szerkezete nem úgy viselkedik, ahogy az irodalomban feltételezni szokás. Következményként felfedeztek egy ún. szembeforgási jelenséget, mely szerint, pl. az ún. zárt idoszeru görbék (CTC-k) idoorientációja szembeforog a porfelho forgási irányával, egy jól meghatározott, koordinátafüggetlen értelemben. Tehát amilyen molekulákról szó van, fénysebességgel haladásuk közben visszatértnek a céljuk után oda ahonnan kiindultak. Mintha elmegyek a boltba kenyérért (ez a cél) utána meg ismét hazajövök. Nos ez nem nagy kunszt de közben időutazás történik mivel a fény sebességénél az idő áll vagy majdnem állandó. Így mikor elér a végponthoz, visszatér az indulóponthoz de időben visszafelé haladva. Mint pl a labda felületén elindulunk és előbb visszaérünk minthogy elindulnánk. Azért gondolom hogy majdnem paradox.

Kicsit átírtam, most Időutazás elméletben címen van a cikkben. Azt próbáltam átfogalmazni, amit te írtál, meg meghallgattam az előadás kb. felét. Így mi a véleményed róla? Kihagytam a szónoki kérdéseket (hogy a csudába?) Próbáltam tömörebben, lényegretörően fogalmazni, hogy ne olyan legyen, mint egy előadás. Esetleg kihagytam valami lényegeset is, vagy félreértelmeztem valamit?

Természetesen te is szerkesztheted minden további nélkül a cikket. – Gondnok ^vita 2009. január 9., 21:22 (CET)

Ide kattintva láthatod, hogy mit változtattam az általad beírtakon. – Gondnok ^vita 2009. január 9., 21:27 (CET)

Rendben van minden. Közben észrevettem. Köszönöm az átfogalmazást, csak elméleti fizikában úgy fogalmazunk vagyis próbálunk ha kollégákkal beszélünk hogy azt senki más ne értse. Na, de úgy is meg kell fogalmazni hogy általánosságban is megértse az ember. Lehet, hogy etéren kicsit az enciklopédiába nem illő módon fogalmaztam. Mondjuk megjegyzésként ez a CTC (mint a részecskék mozgása), valamilyen kapcsolatban van a fekete lyukkal. Ha az ember először veszi az általános relativitás elméletet és kiszámítja a görbült téridőt , majd ezen a görbült téridőn alkalmaz kvantumtérelméletet akkor egy sugárzást kap ami, a lyuk irányából jön. Mint például 4 naptömegű fekete lyuknál. [Mivel az alatt nem nagyon keletkeznek fekete lyukak]. Talán köze lehet a fekete lyukak párolgásához. Ezt csak összefüggésnek feltételezem, köze nincs az időutazáshoz. Vagyis van de nem kell beleírni. Üdv: Németh Dávid – Aláíratlan hozzászólás, szerzője David1519 (vitalap | szerkesztései) 2011. december 29., 16:26‎

Fizika?

ahogy a jogász mondaná: feltéve, de nem megengedve - mondjuk már, hogy lehet időutazni... Csak az a baj, hogy már a szócikk eleji definíció is sántít. Ha jól értem, akkor az időutazás során nem változik az időutazásban részt vevő test térbeli helyzete? ad1) előre utazom a 10. emeleti panelház szobájában egy órát. Jó, nagyon jó! Előreutazom még 100 évet előre. Nem annyira jó, mert időközben a házat lebontották/felrobbantották és a 10. emelet magasságából lezuhanok. Kapútó... Várom az időutazók magyarázatát eme paradoxon kivédésére! ad2) időközben a Föld nevű égitest központi csillagjával együtt bizonyos utat megtesz égi pályáján. Hogyan biztosítja bármilyen időutazás, hogy ne a világűrben (a semmi közepén) lépjen be az új idejébe az emberke? Komolyan érdekelne egy reális válasz erre a paradoxonra is, de a cikk adós maradt ezzel is! Vagyis jó nagy katyvasz ez az egész cikk. Fizikához cca. annyi köze van, mint vakondnak a napolajhoz. --efendi ^vita 2014. február 27., 23:15 (CET)

Ha jól értem, akkor az időutazás során nem változik az időutazásban részt vevő test térbeli helyzete?

Hol olvastál ilyet? Ilyesmiről nincs szó.

itt: „...Az időutazás az az elképzelés, miszerint két időpont között tetszőleges irányban megvalósítható utazás - ahhoz hasonlóan, mint mikor a tér két pontja között épségben meg lehet érkezni...” szerintem ez olyan „borbélyparadoxon”-os definíció.

Hogyan biztosítja bármilyen időutazás, hogy ne a világűrben (a semmi közepén) lépjen be az új idejébe az emberke?

Gondolom úgy, hogy az utazás nem az "idő"-ben önmagában, hanem a téridőben történik.

Archibald Wheeler et al: Téridőfizika, ISBN 978-963-9548-86-2 Nem kimondott strandolvasmány, de érdemes olvasgatni annak, aki a témában érdeklődik.

érdekelne egy reális válasz erre a paradoxonra is, de a cikk adós maradt ezzel is!

A cikknek nem feladata az időutazással kapcsolatos összes paradoxont megmagyarázni (ez vállalhatatlan feladatnak tűnik), vagy másképpen megfogalmazva: a paradoxonok megmagyarázásával feltalálhatnánk az időgépet. misibacsi*^üzenet 2014. február 28., 07:02 (CET)

Szerintem a fizika másképp működik, sőt a fizikusok is. Ha az időutazást, mint sci-fit a fizikával is keverik, akkor legalább egy, követhető gondolatmenetének kellene lennie, amelyet következetesen levezet a tovább már nem egyszerűsíthető gondolatmenetig (axiómáig), amit mindenki elfogad. Végül a fizikában megismételhető kísérletekkel (fizikaóra, de akár CERN részecskegyorsító) is kell igazolni, akkor válik elfogadottá. Az időutazásról szóló cikkben sem levezetésről, sem bizonyításról, sem kísérleti eredményekről szó sincs. Tehát nem fizika, ezért a kérdőjel.

A paradoxonok kapcsán pedig valószínűleg félreértjük egymást. Nem azt kérem, hogy mindet cáfolja meg. Azért írtam be, hogy állításomat végiggondolja valaki, majd ebből következtessen, miért nem fizikai téma. Üdvözlettel: --efendi ^vita 2014. március 1., 00:13 (CET)

"félvégtelen" és egyebek

Véleményem szerint egy enciklopédia arra való, hogy érthetővé tegyen fogalmakat. Ez a szócikk valahogyan nem sikerült ilyenre vagy az én értelmi képességeim hanyatlottak már erősebben, mint ahogy reméltem. Mert pl. mi az hogy félvégtelen? Innentől egyáltalán nem tudtam követni az okfejtést. Ráadásul úgy tűnik a vitalap párbeszédeiből, hogy a szócikk tanult szerzői sem nagyon értik, amit leírtak. Vagy tévedek?Kaboldy ^vita 2014. május 29., 18:49 (CEST)

A cikket részben én írtam.

Előre bocsátom, hogy a témáról nincs túl sok szakirodalom, mondhatnám a kutatások perifériáján van.

A "félvégtelen" fogalmát igazából én sem értem, az eredeti kutató használta ezt a kifejezést, ez annak a fordítása. A matematikának ebben az ágában nem vagyok otthon, de ez egy létező fogalom.

lásd pl.:

• http://www.fke.bme.hu/Staff/Henrik/public_html/matmodell.html : "Félvégtelen test: tükrözési módszer"
• http://www.math.u-szeged.hu/portal/hu/math-courses-taught-by-the-bolyai-institute-24.html : "Félvégtelen ill. véges húrok rezgései"
• Tranziens káosz környezeti jelenségekben: felhőmodell... "Egy véges vagy félvégtelen, nyitott oszlopban tranziens káoszt figyelhetünk meg..."
• http://www.doksi.hu/get.php?lid=10711 : "...ha a félvégtelen tárcsának az ábrán vízszintes határoló vonalát..."

Szerintem túlságosan senki sem "érti" ezt a témát (ez attól is függ, ki mit ért "értés" alatt). Szerintem aki igazán "érti", az megérdemel egy Nobel-díjat. Amit találtam róla, az nagyjából benne van a cikkben. Amiket nem értettem meg, azokat kihagytam... Úgyhogy a szócikk a téma számomra könnyebben érthető részének összefoglalása...

A "félvégtelen" fogalma csak az egyik módszernél szerepel, a többinél nem, azok érthetőbbek?

Ha konkrétabb problémákat vetsz fel, annak utána tudok nézni.

misibacsi*^üzenet 2014. május 30., 18:06 (CEST)

"Különleges lézerfény" bekezdés

Akkor a Tokamak reaktorban időtorzulás léphet fel? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2001:4c4e:1486:9200:b88d:3ae3:8311:1576 (vitalap | szerkesztései) 2019. szeptember 30., 17:22‎

@2001:4c4e:1486:9200:b88d:3ae3:8311:1576: Először mondd meg, mit nevezel "időtorzulás"-nak. misibacsi*^üzenet 2019. szeptember 30., 19:10 (CEST)

Időutazási kisérlet

Mindenki tud időutazni. 1 másodperc/secundum sebességgel előre a (tér)időben. A kérdés, hogy lehet-e az időkordináta vetületen más sebességgel is haladni? A kérdés is rossz a koordináta önkényes. Tehát áltrel szerint lehet. A kérdés az, hogy lehet-e nem folytonosan haladni (ugrani) vagy ellentétes előjellel (időben vissza). Az ugrás a téridő topológiájáról semmit sem állító áltrellel nincs ellentmondásban, a negatív előjel meg kiszámíthatóan működik a kvantummechanikában. Az időérzékelésünkben irány leginkább a termodinamika, és a makroszkópikus méretek miatt van. UTF48^{kézfogó-握手会-handshake} 2023. október 29., 02:01 (CET)